2015. november 12., 16:58

Lemondhat a nagymarosi gátról Szlovákia

BUDAPEST, POZSONY. Fél éven belül lezárulhat a magyar–szlovák viszonyt három évtizede mérgező, a Szigetköz élővilágát lassan tönkretevő Bős–Nagymaros-ügy. A magyar fél elfogadná a folyó elterelését, de cserébe a vízhozam körülbelül 40 százalékát megkapná, amivel stabilizálni lehetne a Szigetköz környezeti állapotát. A szlovákok pedig eltekintenének a nagymarosi gát és erőmű felépítésétől.

November 24-én tartja az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága a bős–nagymarosi vízlépcsővel foglalkozó ülését, amit a bizottság LMP-s elnöke, Sallai Róbert Benedek kezdeményezett – tudta meg a Magyar Idők.

Információik szerint a pártok képviselőinek meg kell ismernie Bős–Nagymaros ügyének állását, mivel fél éven belül, a szlovákiai országgyűlési választások előtt le kellene zárni az elterelés és az erőműépítés elmaradása miatt kialakult három évtizedes vitát. A lap úgy tudja, hogy a szlovák féllel tárgyaló Baranyai Gábor, a határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztos elment a falig – stílszerűen a gátig –, addig, amennyit a gazdasági, diplomáciai és nemzetközi jogi feltételek megengednek Magyarországnak.

A magyar fél el szeretné érni, hogy a Duna vízhozamának 40-45 százalékát a régi mederbe engedje a szlovák fél. Ahhoz, hogy a Magyarország számára reálisan elérhető víz megmaradjon a Szigetköz holtágaiban, fenékküszöböt kell építeni, szám szerint négyet, amiből kettő szlovák, kettő magyar pénzből valósulna meg. A Magyar Időknek nyilatkozó szakértő szerint ezzel 80 centiméterre lehetne növelni a folyóágakban az átlagos vízszintet, meg lehetne kezdeni a terület stabilizálását, rehabilitációját. A szlovákok a kompromisszumért cserébe eltekintenének a nagymarosi gát felépítésétől, pedig ez kellene ahhoz, hogy a terveknek megfelelően, csúcsra járatással lehessen működtetni a bősi turbinákat. Ez azért is fontos, mert a magyar felet a hágai Nemzetközi Bíróság is elmarasztalta, mert egyoldalúan elállt az államközi szerződésben szereplő nagymarosi gát és erőmű felépítésétől. A magyar félnek lenne a feladata az is, hogy a bősi zsilip mögötti alvizen, magyar területen megállítsa a medermélyülést, a kavicságy erózióját. Hogy ezt milyen műszaki formában tennék, az a magyar döntéshozókon és mérnökökön múlik.

Sallai Róbert Benedek október végén találkozott Baranyai Gáborral, és együtt tekintették át a helyzetet. A miniszteri biztos megnyugtatta a bizottság elnökét, hogy nem lesz színfalak mögötti megállapodás, nem lesz a Szigetközt tönkretevő, hazaárulással felérő lemondás az ökológiai vízigénnyel kapcsolatban, és biztosítja a betekintés lehetőségét a tárgyalási folyamatokba. "A Duna ügye nemzeti ügy, amiben csakis nemzeti konszenzussal, a parlamenti pártok egyetértésével lenne szabad megállapodást kötni" – mondta a bizottság elnöke, aki szerint a magyar tárgyalófél maximálisan képviselte és képviseli az ország és a Szigetköz érdekeit.

Az utóbbi hetekben számtalan támadás érte a sajtóban Baranyai Gábor miniszteri biztost, hogy valamiféle titkos megállapodást kötött a szlovák féllel Bős–Nagymaros ügyében. A biztos a támadásokra reagálva az MTI-nek úgy nyilatkozott: nincs semmilyen megállapodás, a cél továbbra is a magyar érdek maradéktalan érvényesítése, így főként a Szigetköz vízpótlásának biztosítása. Magyarországot és Szlovákiát nemzetközi kötelezettségvállalásuk, valamint a hágai Nemzetközi Bíróság ítélete egyaránt tárgyalásra kötelezi, és hazánk e tárgyalások során értékeli a szlovák fél konstruktív együttműködési készségét – fejtette ki Baranyai Gábor. Mint mondta, a kormányzat kész az átláthatóság szellemében a szakmai szervezetekkel, így különösen a Magyar Tudományos Akadémiával folytatott eszmecserére, és örömmel vesz minden, a magyar érdekek érvényesítését elősegítő javaslatot.

Megosztás