Lakáshiány Szlovákiában
POZSONY. A lakosság 40 százaléka kritikus körülmények között lakik. Ez azt jelenti, hogy nincs elég helye, egy szobában, vagy a szülőkkel egy lakásban, házban él. Az Eu-ban 18 százalék él ilyen körülmények között.
Az alacsony keresetek, a drága jelzálogkölcsönök és az elérhetetlennek tűnő ingatlanárak kombinációja azt okozta, hogy a fiatalok egyre kevésbé képesek megteremteni az önálló lakhatás feltételeit. Már nem is gondolkodnak a megoldáson, eleve azzal számolnak, hogy „otthon” maradnak jobb esetben a szülői házban, rosszabb esetben a gyerekszobában.
Az Eurostat felmérése szerint viszonylag nagy az aránya Szlovákiában azoknak, akik saját házukban, lakásukban laknak, s nincs jelzálogkölcsönük. „Õk azonban nem a fiatalabb generáció tagjai, hanem azok, akik a volt rendszerben jutottak a lakáshoz, házhoz, amikor összehasonlíthatatlanul olcsóbb volt az ingatlan, mint napjainkban” – magyarázta Eva Sadovská, a Postabank elemzője. Az Európai unióban a lakosság 17,8% küzd helyhiánnyal, Hollandiában vagy Cipruson csupán a lakosság 1 százaléka!
A szlovákiai helyzetet nagyon meghatározza az is, hogy alig vannak az országban bérelhető állami lakások. Vagyis több generáció együttlakása az anyagi kényszer következménye – véli Sylvia Porubänová szociológus, a Munka- és Családkutató Intézet munkatársa. Nem teljesen ért egyet ezzel a Lakáskutató Intézet képviselője, Jaroslava Zapletalová, aki szerint tájainkon komoly hagyománya van a több generációs együttélésnek, s nem mindig a kényszer viszi erre az embereket.
A jövő azonban az önállósodás igénye felé mutat. Vagyis „mindenkire három költözés vár életében: az ifjú házasok kisebb startlakásban kezdik, majd nagyobba költöznek, vagy építenek maguknak egy házat, ám a nyugdíjas éveikre kisebb, olcsón eltartható lakásokba költöznek.
„Kritikus” vagyis helyhiányos a lakáshelyzete azoknak, akik elmúltak 18 évesek és szüleikkel laknak, esetleg többi testvérükkel együtt egy szobában. Az Eurostat szerint kritikus annak az egy gyermekes fiatal családnak is a helyzete, amely egyszobás lakásban él.
Az Eurostat felmérése szerint viszonylag nagy az aránya Szlovákiában azoknak, akik saját házukban, lakásukban laknak, s nincs jelzálogkölcsönük. „Õk azonban nem a fiatalabb generáció tagjai, hanem azok, akik a volt rendszerben jutottak a lakáshoz, házhoz, amikor összehasonlíthatatlanul olcsóbb volt az ingatlan, mint napjainkban” – magyarázta Eva Sadovská, a Postabank elemzője. Az Európai unióban a lakosság 17,8% küzd helyhiánnyal, Hollandiában vagy Cipruson csupán a lakosság 1 százaléka!
A szlovákiai helyzetet nagyon meghatározza az is, hogy alig vannak az országban bérelhető állami lakások. Vagyis több generáció együttlakása az anyagi kényszer következménye – véli Sylvia Porubänová szociológus, a Munka- és Családkutató Intézet munkatársa. Nem teljesen ért egyet ezzel a Lakáskutató Intézet képviselője, Jaroslava Zapletalová, aki szerint tájainkon komoly hagyománya van a több generációs együttélésnek, s nem mindig a kényszer viszi erre az embereket.
A jövő azonban az önállósodás igénye felé mutat. Vagyis „mindenkire három költözés vár életében: az ifjú házasok kisebb startlakásban kezdik, majd nagyobba költöznek, vagy építenek maguknak egy házat, ám a nyugdíjas éveikre kisebb, olcsón eltartható lakásokba költöznek.
„Kritikus” vagyis helyhiányos a lakáshelyzete azoknak, akik elmúltak 18 évesek és szüleikkel laknak, esetleg többi testvérükkel együtt egy szobában. Az Eurostat szerint kritikus annak az egy gyermekes fiatal családnak is a helyzete, amely egyszobás lakásban él.
Forrás
pravda.sk
