Kvótaper - A magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolja az EB főtanácsnoka
Magyarország és Szlovákia 2015 decemberében fordult a luxembourgi székhelyű törvényszékhez a 120 ezer menedékkérő áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek tanácsa minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése ellenére fogadtak el néhány hónappal korábban.
A magyar keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a mechanizmusról szóló tanácsi határozat vagy legalábbis azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menedékkérőt kellene befogadnia, 988-at Görögországból és 306-ot Olaszországból. A magyar fél elsősorban arra hivatkozik, hogy a szóban forgó határozatból hiányzik a felhatalmazás, azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni, továbbá, hogy a mechanizmus alkalmatlan a bevándorlási válság kezelésére.
Yves Bot francia főtanácsnok a bíróság luxembourgi székhelyén felolvasott állásfoglalásában úgy vélekedett, hogy a felperesek beadványaiban szereplő jogi érvek nem állják meg a helyüket, indítványában ezért azt javasolja, hogy a bíróság utasítsa el a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket. Rámutatott, hogy az uniós alapszerződések rendelkezései felhatalmazást biztosítanak olyan intézkedések elfogadására, amelyek "ideiglenesen és konkrét pontokban eltérnek a menekültügyi tárgyú jogalkotási aktusoktól az egyértelműen azonosított szükséghelyzetre való reagálás érdekében".
Hangsúlyozta: a kérdéses, határozott időre szóló, ezért "vitathatatlanul átmeneti jellegű" határozatban foglaltak nem jelentik az uniós jogalkotási aktusokban szereplő érdemi szabályok tartós módosítását, így "annak elfogadása nem minősül a jogalkotási eljárás megkerülésének".
Bot: Az áthelyezési kvóták „hatékonyak és arányosak”
Bot megállapította, hogy ugyan a megtámadott határozat módosításokat tartalmaz az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, a tagállamok kormányait tömörítő tanács nem volt köteles egyhangú szavazásra, mivel a brüsszeli testület nem ellenezte ezen módosításokat.
A főtanácsnok azon véleményének adott hangot, hogy az uniós áthelyezési kvóták "hatékonyan és arányosan" hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére. Mint írta, a tanácsi határozat intézkedéseinek nem megfelelő hatékonysága nem kérdőjelezi meg annak alkalmasságát a célkitűzések elérésére, mivel e határozatot a meghozatalának időpontjában fennálló ténybeli és jogi helyzet alapján kell megítélni, nem pedig a hatékonysági fokára vonatkozó visszamenőleges megfontolások tükrében.
Ennek kapcsán kiemelte: "a nem megfelelő hatékonyságot olyan tényezők összessége magyarázza, amelyek között szerepel az is, hogy a megtámadott határozatot egyes tagállamok egyáltalán nem vagy csak részlegesen hajtják végre, ami ellentétes a szolidaritással és a terhek igazságos megosztásával".
A május 10-én tartott tárgyaláson a felperesek oldalán Lengyelország, az Európai Unió Tanácsa mellett pedig Görögország, Olaszország, Németország, Franciaország, Svédország, Belgium, Luxemburg, illetve az Európai Bizottság avatkozott be.
A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva javaslatot terjesszen a bíróság elé a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozóan. Az indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.
Az ítélethirdetés várhatóan ősszel vagy legkésőbb télen lesz. A perben a bíróság tizenöt fős nagytanácsa fog dönteni, egyszerű többséggel.
A szlovák kormány soha nem fogja elfogadni a kötelező kvótákat
Robert Fico kormányfő ismételten azt hangsúlyozta, hogy soha nem fogja elfogadni a kötelező kvótákat, és az ügyben újra a sajtót bírálta. „Ez a szlovák média tipikus hozzáállása. Ahelyett hogy támogatnák Szlovákiát, ami a kvóták elutasítását illeti, annak örülnek, hogy létezik nem kötelező ügyvédi állásfoglalás” - emelte ki Fico.
„Kérjük a sajtót, hogy hagyják abba a megszállottságukat Robert Fico kormánya ellen, és ennek az országnak az érdekeit védelmezzék, ahogy azt Robert Fico kormánya teszi” – írta a kormányfő az RTVS-nek szánt kijelentésében.
A Szlovák Köztársaság Robert Kaliòák szerint mindig ellenezni fogja a menekültek kvóták alapján történő szétosztását. Ezt egy Facebook-videóban tette közzé a belügyminiszter reakcióként az Európai Bizottság állásfoglalására.
„A kötelező kvóták rendszere egyáltalán nem hatékony. Igyekezni fogunk keresni a megoldást, amely lehetővé teszi a menekültáradat csökkentését az Európai Unió irányába” - jelezte videóüzenetében a belügyminiszter.
Szijjártó: a főtanácsnok javaslata illeszkedik a Soros-tervbe
A külgazdasági és külügyminiszter szerint az Európai Bizottság főtanácsnokának javaslata "teljes mértékben illeszkedik abba a folyamatba, amelyet Soros-tervnek neveznek".
Szijjártó Péter szerdán egy más témában tartott sajtótájékoztatón kérdésre elmondta: "Soros György államfői pompával történő brüsszeli fogadása után érdekes módon minden európai intézmény még további nyomást helyezett" Magyarországra és a közép-európai országokra, hogy illegális bevándorlókat fogadjanak be. "Mi nem akarunk illegális bevándorlókat befogadni, megvárjuk a bíróság döntését" - jelentette ki. Kiemelte: a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést továbbra is az európai jogot megsértő döntésként értelmezik, egy ilyen döntéssel nem lehet elvenni egy tagállamtól sem a jogot, hogy maga döntse el, kiket enged be a területére és kiket nem. Az európai szerződések világosan leírják, hogy ezt a jogot nem lehet elvenni - tette hozzá.
A külügyminiszter szerint a józan ésszel is szembemegy a döntés, mert csak ösztönzi az illegális bevándorlást, hiszen meghívásként értelmezhetik azok, akik gazdaságilag jobb életre vágynak és megindulnak Európa felé, és az embercsempészek is, akik ezt felhasználva elhitethetik az emberekkel, hogy jöhetnek Európába. Megerősítette: Magyarország kormányának első számú feladata, kötelessége és felelőssége az ország és a magyar emberek biztonságának megvédése, ezért mindent megtesznek, hogy ide illegális bevándorló ne jöhessen.
Prága szerint a kvótarendszer működésképtelen
A cseh kormány ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a kvótarendszer működésképtelen - ezekkel a szavakkal reagált Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök szerdán arra, hogy az Európai Bizottság újabb szakaszba léptette az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt júniusban Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.
A brüsszeli testület közölte, hogy úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött az ügyben a magyar, a lengyel és a cseh kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti.
"Ez év júniusáig a menekültek áthelyezésének sikeressége mindössze 15 százalékos, s a kvóták teljesítésével a tagállamok többségének problémái vannak" - olvasható Sobotkának a cseh kormány honlapján nyilvánosságra hozott kommentárjában. A miniszterelnök szerint az áthelyezett migránsok alacsony száma egyértelműen azt jelzi, hogy a kvótarendszer megvalósítása a gyakorlatban is meghiúsult.
"A migrációs válság kezdete óta a Cseh Köztársaság világos és érthető hangon beszélt. Kiemelt feladatnak tartjuk a működőképes intézkedések megvalósítását, amelyek az illegális tömeges migráció problémájának tartós megoldásához vezetnek és szavatolják az európai országok állampolgárainak biztonságát" - szögezte le a cseh kormányfő.
Bohuslav Sobotka rámutatott: Csehország kitartóan szorgalmazza az EU külső határai védelmének a megerősítését, hogy a szövetség már a határain képes legyen megállítani az illegális bevándorlást.
Az EB júniusban indította meg a jogsértési eljárást a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében, amelyet az uniós tagországok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, mások mellett Csehország és Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehország az ismételt felszólítások ellenére továbbra is megszegi a tanácsi határozatokból eredő kötelezettségeket. A három országnak mostantól egy hónapja van arra, hogy lépéseket tegyenek jogi kötelezettségeik teljesítése érdekében, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.
