Kudarcot vallottak a tárgyalások a minimálbérről
A Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja (KOZ) a jelenlegi 435 euróról 2018-ban 492 euróra emelné a minimálbért, és nem mond le követeléseiről. „Nem tárgyaltunk a szociális partnerekkel, és továbbra is ragaszkodunk a javaslatunkhoz” – tájékoztatott a KOZ szóvivője, Martina Nemethová.
A Munkáltatói Társulások és Egyesületek Szövetsége (AZZZ) meg van győződve arról, hogy feleslegesek Szlovákiában a minimálbér jövő évi nagyságáról folytatott tárgyalások. A munkáltatók képviselői szerint végül a kormány úgyis saját belátása szerint dönt a minimálbér nagyságáról. Hasonló nézetet vall a Munkáltatók Országos Uniója (RÚZ) is, amely rámutatott, hogy az utóbbi tíz évben nem jutottak megegyezésre a szociális partnerek.
„Mindig a kormány döntött. Az utóbbi két év során tanúi lehettünk annak, hogy a minimálbér nagysága a választások előtti ígéretek részét képezte. Feleslegesnek tartjuk a tárgyaláson való részvételt, ha a végeredmény előre ismert” – jelentette ki az RÚZ titkára, Martin Hošták.
A Munkáltatói Társulások és Egyesületek Szövetsége szerint a legjobb megoldás az lenne, ha befejeznék az évenkénti tárgyalásokat, ezáltal nem lenne ennyire politikai kérdés a minimálbérről folyó tárgyalás. Az AZZZ ezért a szociális partnerekkel egy új mechanizmus bevezetéséről akar tárgyalni, amely szerint a minimálbér nagysága rendszeresen, az előre megállapított tényezők alapján változna.
„Felesleges azt mutatni, hogy szociális párbeszédet folytatunk, amelynek során soha nem jutottunk közös nevezőre. Olyan egyezséget akarunk elérni a mechanizmus által, amely előrelátható lesz, és nem jelent évenkénti tárgyalásokat. Ez az új mechanizmus magában foglalhatná például az átlagkereset nagyságát és az inflációt” – tájékoztatott az AZZZ főtitkára, Oto Nevický.
Ezáltal a munkáltatók előre látnák a költségeiket az elkövetkező évekre vonatkozóan. Az AZZZ szerint elkerülnék a populizmust a politikai pártok képviselői részéről, akik a minimálbér növelése által a politikai preferenciákat hajszolják.
„Nagyon sajnáljuk, hogy a minimálbér politikai eszköz lett. Felmerül a kérdés, hogy ez nem árt-e többet azoknak, akiket a kormány védeni akar. Mi természetesen számoltunk a minimálbér valamilyen emelkedésével, amelyet a választási időszak kezdetén deklaráltak, az említett összeg 500 euró volt, de ezt az összeget csak a választási időszak végére tervezték” – tette hozzá Nevický. Elmondta, nem szabadna elfeledkezni arról, hogy a minimálbér nagyságától további 42 törvény függ, ami véleménye szerint nem elhanyagolható szám. „Alapvető az a tény is, hogy a munkáltatók magas adó- és járulékterhei miatt végül az állam többet kap, mint maga az alkalmazott” – tette hozzá Nevický.
A munkáltatók és az alkalmazottak képviselői legkésőbb április 1-től tárgyalnak a havi minimálbér kérdéséről a következő naptári évre vonatkozóan. Ha július 15-ig nem egyeznek meg a legalacsonyabb bérek új összegéről, a felek a munkaügyi minisztérium elé terjesztik a havi minimálbér szabályozására vonatkozó javaslataikat. Ezt követően a tárca terjeszti elő a minimálbérre vonatkozó javaslatát a Gazdasági és Szociális Tanács ülésére július 31-ig. Ha augusztus végéig sem egyezik meg a három fél a munkaügyi minisztérium által javasolt összegről, a tárca szeptember 30-ig a Gazdasági és Szociális Tanács elé terjeszti a kormány intézkedéstervezetét, amely meghatározza a minimálbér nagyságát. Ezt követően a tervezetet a kormánynak is jóvá kell hagynia.
