Kizárná a gyanús tulajdonosi hátterű cégeket a közbeszerzésekből a kormány
A kabinet előkészítette azt a törvénymódosítást, amely megakadályozná az adóparadicsomokban és azokban az államokban bejegyzett cégeknek, amelyek valódi tulajdonosainak a kiléte rejtély, hogy részt vehessenek a szlovákiai közbeszerzésekben. Ezt a lépést a pöstyéni (Piešťany) kórház CT-botránya is indokolja, amely kapcsán a szálak Belize szigetére vezetnek.
Robert Fico a következőkkel magyarázta a törvénymódosítás értelmét: „A módosítás megtiltja a közbeszerzésben való részvételt annak a jogi személynek, ha a székhelye egy olyan államban van, amely törvényei lehetetlenné teszik a közbeszerzésben résztvevő cégtulajdonos kilétének a felfedését. Ez akkor is érvényes, hogy ha a közbeszerzésbe egy olyan szlovákiai cég jelentkezik, amely társtulajdonosai, részvényesei olyan országból származnak, amelyekben megállapíthatatlan, hogy kiről is van szó. A közbeszerzésben azok a cégek sem vehetnek részt, amelyekben befolyásoló részesedéssel rendelkező köztisztviselők vannak“.
A kormányfő szerint a közbeszerzésből való kirekesztéshez már az is elég, ha a köztisztviselők, például a parlamenti képviselők, kormánytagok és mások egy ilyen társaságban 10 százalékos vagy nagyobb részesedéssel bírnak.
Miroslav Beblavý, a Háló (Sieť) képviselője szerint a kormány által készített módosítás egyáltalán nem foglalkozik a leggyakoribb helyzettel, amikor az említett „offshore“ cégek vezetőségében egy olyan ember ül, aki másnak az érdekeit képviseli. Az efféle vállalkozásból végeredményben a valódi tulajdonosnak lesz nyeresége.
Beblavý szerint a törvény betartásának valós ellenőrzése lehetetlen. A módosítás ugyanis a beterjesztett dokumentációt és annak megítélését a közbeszerző kezében hagyja bármilyen nyilvános ellenőrzés lehetősége nélkül. Emellett az ellenzéki képviselő azt mondja, hogy a javaslat fölöslegesen zaklatja majd a kisebb és vétlen szlovákiai cégeket, amelyeknek abban a helyzetben, győzelmük és kudarcuk esetében is be kell majd mutatniuk a saját tulajdonosi viszonyukat, ha az egyszerűen kikereshető lenne a kereskedelmi nyilvántartásban.
Mindezek miatt a Háló saját javaslattal rukkol elő. A nyilvános versenytárgyalásokat érintő korlátozások nem csupán a közbeszerzésekben résztvevő gyanús cégekre vonatkoznának, hanem egészében véve a közpénzekkel történő bánásmódra, beleszámítva az egészségügyi biztosítókat is. Az alsó határértéknek a párt szerint 1 millió eurónak kellene lennie. A Háló egy speciális tulajdonosregiszter bevezetését is javasolja, amelybe a cégeknek csak egyszer kellene nyilvántartásba vetetniük a saját adataikat, s az nyilvánosan ellenőrizhetővé válna.
Peter Kunder, a Fair-play Szövetség munkatársa úgy véli, hogy bár az utóbbi időben Szlovákiában egyre több szó esik az „offshore“ cégekről, ám eddig sem a jelenlegi vagy az előző kormány, sem pedig a parlament nem foganatosított hatékony intézkedéseket ellenük. Akadtak ugyan ilyen-olyan próbálkozások (pl.: az adóparadicsmokkal kapcsolatos extraadó bevezetése), de kiderült, hogy például Ciprus is hiányzik az adóparadicsomoknak nyilvánított országok listájáról, pedig a szigetállamban közel ezer olyan cég működik, amelyek vagy közvetlenül vagy a saját leányvállalataik közreműködésével vállalkoznak Szlovákiában.
"Az előző igyekezetek eredménye az, hogy a gyanús tulajdonosi szerkezetű cégek továbbra is nyugodtan kereskednek a szlovák állammal, amellyel több milliós szerződéseket írnak alá" – tette hozzá Kunder.
