Kire vonatkozik a tranzakciós adó?
A konszolidációs csomag kapcsán elsősorban az áfa emeléséről szóltak a hírek, de a vállalkozókat érintő tranzakciós adó is jelentős hatással lehet a drágulásra. A vállalkozók ugyanis jelentős plusz adót fizethetnek minden átutalás után, és az egyéni vállalkozók jelentős részére is további kiadások várnak.
A költségvetési tanács szerint ennek az adónak 466 millió eurót kellene hoznia jövőre az állami költségvetésbe. A pénzügyminisztérium ugyanakkor arra is számít, hogy ez az adó 700 millió eurós plusszal is járhat. Több elemzés készült már most is, a kérdés, hogy mekkora lesz az adófizetési hajlandóság.
Az új adó érinti majd a vállalkozókat, az egyéni vállalkozókat, de például a nonprofit szervezeteket is, mindegyiküknek tranzakciós számlával kell majd rendelkezniük. Az egyes bankok a számlatulajdonosok nevében fizetik majd be az adót. Havi szinten kiszámolják az adó mértékét, és annak összegét vonják le a vállalkozási számláról.
A magasabb 0,8%-os adó akkor érvényes, ha a pénzt bankautomatából veszi ki a vállalkozó, ez esetben két eurós illetéket kell majd fizetniük a bankkártya használatáért. Az automatás megoldásnál nincs felső határa az adó értékének, a bankkártyás fizetés viszont csak egyszeri, tehát egyszer megfizetjük, és a kártya használható, így ez tűnik a készpénzmentes megoldások közül egyértelműen a legolcsóbbnak a jövőben.
Azt is fontos kiemelni, hogy bizonyos tranzakciókat ez az adó nem érint. Ezek az államháztartás bevételét képező adók, járulékok, vagyis a Szociális Biztosítónak fizetett illetékek és az egészségbiztosítási járulékok, amelyeket az államkincstár számlájára fizetnek be. Vannak más kivételek is, például ha az adózó a saját számlái között hajt végre tranzakciót, vagyis ha egynél több számlája van ugyanabban a bankban (azaz bankon belüli utalásokra nem vonatkozik).
Az adót havi szinten számolják majd ki, április az első hónap, amelyre a cégek, nonprofit szervezetek és egyéni vállalkozók adót fizetnek.
Sok egyéni vállalkozó ugyanakkor eddig nem nyitott céges számlát, mert mostanáig nem volt rá szüksége, hiszen mindez nem is volt kötelező az esetükben. A törvény értelmében azonban már e vállalkozóknak is, jövő év március végéig, tranzakciós számlát kell nyitniuk, s egyes becslések szerint mintegy 190 ezer egyéni vállalkozóról van szó.
Más bank esetében viszont ugyanúgy érvényes az új adó. Az egyes pénzintézetek persze különböző biznisz csomagokat kínálnak, van olyan is, amely esetében nem kell a számlavezetésért fizetni, de ezek száma korlátozott.
Az egyéni vállalkozók egy jelentős része, akik eddig nem rendelkeztek vállalkozói számlával, így az adó mellett további kiadásokkal számolhatnak.
Ezeket vélhetően a szolgáltatásaik árába is beépítik majd, s ha hozzávesszük még, hogy az áfa is emelkedik, akkor a szolgáltatások jelentős drágulását szinte biztosra vehetjük.
Sokan persze már most azon töprengenek, hogyan is lehetne elkerülni az adó fizetését, hiszen minél több a banki átutalás, annál több plusz költség merül fel a vállalat esetében. Egyfajta megoldásként felvetődhet, hogy külföldön nyitnak számlát. Alternatív megoldásként a cég központját is külföldre helyezhetik át. Mindez viszont nem tűnik jó megoldásnak, mert ezután a vállalkozónak magának kell kiszámolnia az adót, és azt így is meg kell fizetnie. Ezzel együtt tovább bővülnének az adminisztrációs terhei is. Ennek az az oka, hogy ha a vállalkozó az év nagy részében Szlovákiában tartózkodik, akkor rezidens státusszal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a szlovák jogszabályok szerint kell adót fizetnie, és így a számla vagy cége külföldre helyezése nem segít.
Sőt, nem is kell annyira törniük magukat, a bátrak a kriptovaluták, a konzervatívabbak a készpénz felé nyitnak majd. A készpénz kiszorításától való félelem, ami az elmúlt években érezhető volt, s melyet a koronavírus idején tapasztaltak is erősítettek, most úgy tűnik, elhalkulnak, mert hiába jön a digitális euró, Szlovákiában a cégek jelentős részének egyre jobban megéri majd készpénzzel fizetni. Ilyen módon a vállalkozó elkerülheti a tranzakciós adót, amely egy pénzügyileg aktívabb cég esetében akár több ezer euró is lehet havonta. Arról nem is beszélve, hogy akár a bérek kifizetése során is visszatérhetünk a készpénzes megoldásra, még ha az is rejt magában jócskán veszélyeket.
A kormány intézkedésének célja egyértelmű. Könnyen minél több forrást gyűjteni az államkasszába, de nyilvánvalóan az ilyen adófajták magukban hordozzák azt is, hogy az érintettek rengeteg módszerrel igyekeznek majd elkerülni azok fizetését.
Már most is a közbeszédben és a közösségi oldalakon is ötletek sokasága érhető el, melyik megoldás lehet a leghatékonyabb a vállalkozás formájától és pénzügyi aktivitásától függően, ez pedig arra utal, nagy valószínűség szerint a vártnál jóval kevesebbet hoz majd végső soron az új adó az államkasszába.
Megjelent a MAGYAR7 42. számában.
