HIRDETÉS

Kínai szemétstop: az európai kikötők mellett halmozódik a műanyaghulladék

Matus Tibor 2018. május 21., 21:30

Európa eddig műanyaghulladékának mintegy felét küldte Kínába, amely gyakorlatot Kína januártól leállította. Ezzel az ázsiai ország egyúttal leállította a világ legnagyobb reciklációs piacát. Noha erről Európa előre tudott, megoldást a mai napig nem talált rá.

Kína eddig a világ műanyag szemetének mintegy felét „dolgozta fel”, de szigorúbb környezetvédelmi szabályozást vezetett be a hulladék tisztaságára és az osztályozásra, hogy megelőzze a műanyag hulladékok nyílt gödrökben való égetését. A döntés következtében Európa Kínába irányuló exportja az év elejétől mintegy 96%-al csökkent.

Szeméthegyek

A Reuters hírügynökség szerint azóta a felesleges európai hulladékot a kikötők melletti telkeken gyűjtik, ahol már szeméthegyek várják egy új reciklációs piac megnyílását. Bár az olyan országok, mint Malajzia, Vietnam vagy India emelte a hulladék behozatalát, de ez az európai gondokat nem oldotta meg.

Az öreg kontinens különböző megoldásokban gondolkodik. Ott, ahol tilos a lerakat, marad a hulladék égetése, amely által hőt és energiát tudnának előállítani.

Vannak viszont radikálisabb ötletek is, például úgynevezett műanyagbányák létrehozása: azaz a föld alatt raktároznák a hulladékot egy későbbi kitermelés reményében, amikor megtalálják a hatékony újrafelhasználás módszerét.

A bányák módszerét természetesen kritizálja a műanyagot égető mintegy 400 európai erőmű szövetsége, mert szerintük az alapanyag amúgy sem tiszta, és az évek során annak állaga a föld alatt tönkre menne és tűzveszéllyel fenyegetne.

Európa egyelőre az óriáségetőket részesíti előnybe, ahol energiát és hőt termelnek, ami egy fokkal elfogadhatóbb megoldás, mint a szemétlerakatokban való elhelyezés, ahol aztán fokozatosan toxinok oldódnak ki, és üvegházhatású gázok keletkeznek. Az égetéskor szintén keletkeznek üvegházhatású gázok, ezek viszont az EU több országában mentesítve vannak a szankciók alól.

A tárolási megoldást preferálók szerint a hulladékot gondos osztályozás után kellene elrejteni, mivel az égetés során egy megawatt elektromos energia előállításához 345 kg műanyag elégetése szükséges, amely során 880 kg széndioxid szabadul fel. Összehasonlításképpen: azonos energiamennyiséghez a gázüzemű erőművekben 132 kg földgáz elégetésével „csak” 360 kg széndioxid keletkezik.

Lassan a tengerekben több lesz a műanyag, mint a hal

Malajzia, Vietnam, Törökország, India és Indonézia jelenleg elszállítja az Európában keletkezett hulladék mintegy hatvan százalékát, de ez sem elég, lassan összeomlik az európai piac. Míg tavaly áprilisban egy tonna (20%-os szennyezettségű) műanyag hulladékért 20-35 eurót kaptak, ma az elszállításért kell fizetni 25-55 euró közötti összeget.

A műanyagok előállítása a hatvanas évek duplájára növekedett, és azzal számolnak, hogy az elkövetkező húsz évben a termelés újra megduplázódik. Az újrafelhasználásuk csődjét jelzi, hogy 2050-re a tengerben lebegő műanyagszemét súlya több lesz, mint az abban élő halak össztömege.

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS