Kikerül-e Szlovákia a túlzottdeficit-eljárás alól?

„A túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülés ténye mindig pozitív az adott ország szempontjából, amellyel azonban a piac az előzetes jelentéseket figyelembe véve egyébként is számol. Hasonló a helyzet Szlovákia esetében is, ahol a piac többé-kevésbé ezzel a jelentéssel kalkulál” – véli Boris Fojtík, a Tatra bank elemzője.

Arra, hogy Szlovákia köszönhetően a közpénzekkel való jobb gazdálkodásának lekerül az uniós vétkezők listájáról, már Peter Kažimír pénzügyminiszter is számos alkalommal utalt. Elmondása szerint Szlovákia ebben az évben csatlakozik a legfelelősségteljesebben gazdálkodó európai uniós tagállamokhoz. „Az a lényeg, hogy a közpénzeket a jövőre nézve is stabilizáltuk, mégpedig fenntartható módon, amikor is az Európai Bizottság (EB) azzal számol, hogy az államháztartási hiány ebben és a következő évben is 3 százalék alatt marad” – emelte ki Kažimír.

Szlovákia még 2009-ben, a gazdasági válság idején került túlzottdeficit-eljárás alá, amikor az államháztartási hiány elérte a bruttó nemzeti termék (GDP) 8 százalékát. Azóta azonban folyamatosan csökken és az elmúlt évben már a GDP 2,77 százalékának megfelelő szintre csökkent a költségvetési hiány. „Ebben a konszolidációs folyamatban jelentős szerepet játszott a II. nyugdíjpillérbe való hozzájárulás mértékének módosítása, de a gazdaság bizonyos szegmenseinek több rendszeren kívüli terhelése is” – véli Fojtík, akinek azonban egyúttal meggyőződése, hogy Szlovákia esetében jelenleg is negatívumot jelent az állandó jellegű magas államadósság.

„A közpénzek hiányának konszolidációja ellenére a kormánynak nem sikerült teljes mértékben úrrá lennie a hiányon, amely két adósságféket is túllépett, azaz a közpénzek alakulása ebből a szempontból nem tekinthető egyértelműen pozitívnak” – figyelmeztet Boris Fojtík, a Tatra bank elemzője.

A Szlovákia gazdasági fellendülését legsúlyosabban hátráltató, legaggasztóbb gazdasági szegmenseket 2013 eleje óta az Európai Bizottság szlovákiai képviselete által szervezett találkozók alkalmával véleményezhetik az állam, és a vállalkozói szféra képviselői, valamint a különféle szakterületeket képviselő szakemberek. Az EB szlovákiai képviselete eddig 15 ilyen találkozót szervezett, amelyeken egyebek mellett arra a végkövetkeztetésre jutottak a felek, hogy Szlovákia számára a legnagyobb problémát a strukturális szempontból tartósan magas munkanélküliség jelenti.

A találkozók résztvevői mindeközben nem az illegális munkavállalásban, s nem is a roma nemzetiségű lakosság állástalanságában látják a legfőbb problémát, tekintve, hogy említettek jelentős hányada inaktív és nem képezi részét a munkanélküliségi statisztikáknak. Problémát jelent viszont, hogy az érintettek túlzottan alulmotiváltak, ahhoz, hogy a segélytől való elesés esetén, alacsony bérezés mellett munkát vállaljanak. További gondot jelent a végzős diákok alacsony felkészültsége a munkaerőpiac követelményeihez képest, valamint a vállalkozói környezet hanyatlása is.

Az energetikai ipar tekintetében a felek az átláthatatlan szabályozást, valamint az ipari felhasználók esetében alkalmazott magas díjszabást említették, ami jelentős mértékben visszaveti a szlovákiai ipar versenyképességét. A szlovákiai vállalatokat az Európai Unió ambiciózus környezetvédelmi politikája is aggasztja. Másrészt viszont Connie Hedegaard, az Európai Uniós éghajlat-politikai biztosa a februári találkozó alkalmával rámutatott az energetikai iparban esedékes új zöld technológiákba való befektetések előnyeire.

Az egészségügyet érintőleg a találkozón résztvevő felek megállapították, hogy a problémát nem csupán az ágazatba áramló pénz mértéke jelenti, hanem sokkal inkább azok felhasználása, valamint az említett pénzek bizonyos területeken belül történő mértéktelen felhasználása. Véleményük szerint túl sok a kórházakban a sürgősségi ágy, amelyekkel részben a tartósan nem létező egészségügyi ellátást kívánják helyettesíteni.

Az oktatásügy ezzel szemben a szakemberek szerint nem rendelkezik elegendő anyagi forrással, ami a tanári pálya iránti alacsony érdeklődési mutatókban nyilvánul meg. Véleményük szerint a kínált pedagógiai szakirányok nem felelnek meg a munkaerő-piaci követelményeknek, így aztán számos végzős pedagógus nem képes a szakképzettségének megfelelő munkát találni.

Az EB hétfőn, várhatóan a délutáni órákban ismerteti az európai uniós tagországoknak címzett ajánlásait. Szlovákia mellett várhatóan további három állam kerül ki még a túlzottdeficit-eljárás alól, amelyek sorában olyan országok is megtalálhatóak, mint például Dánia, Ausztria, Belgium vagy Csehország.