Ki fizeti a magasabb gázszámlát?
Az elmúlt időszakban megszoktuk, hogy minden ősszel elkezdődik a találgatás a sajtóban, hogy vajon jövőre mennyivel lesz drágább a gáz és a villany. Az orosz–ukrán háború ugyanis továbbra is hatással van a nemzetközi energiapiaci helyzetre, s úgy tűnik, a hazai költségvetés megtakarítási csomagja is jócskán szűkíti az állami segítség mértékét.
Látnunk kell persze a nemzetközi helyzetet is. Szeptemberben az euróövezetben az előzetesen becsültnél nagyobb mértékben lassult az éves infláció. Az 1,7 százalék 2021 áprilisa óta a legalacsonyabb adat, miközben az augusztusi még 2,2 százalék volt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a várakozásoknál kedvezőbben alakul az európai gazdasági helyzet, így aztán az sem véletlen, hogy az Európai Központi Bank múlt heti ülésén tovább csökkentette az alapkamatot.
Elérkezett azonban a változások ideje. Az államháztartás konszolidálásának egyik eleme a lakossági energiaárak általános dotációjának a kivezetése.
Ezzel szemben az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) elnöke, Jozef Holjenčík kiemelte, a segítség mértékét nagyon érzékenyen kell meghatározni, hiszen a legnagyobb fogyasztók nem a gazdagok, hanem a többgenerációs házak Szlovákia északi régióiban. „Nem minden esetben az fogyaszt több földgázt, akinek van uszodája. Akinek ugyanis van uszodája, és jó anyagi helyzetben van, az biztosan a legmodernebb technológiákat alkalmazza” – mutatott rá Holjenčík.
A probléma tehát nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik, hogy például a lakások négyzetmétere alapján lehetne kiszűrni a támogatásra szorulókat.
A múlt században épült nagy családi házakat – amelyekben gyakran már csak egy idős ember él – még más normák szerint építették, fűtési költségeik is magasabbak, miközben egyáltalán nem nevezhetők luxusingatlanoknak. Ezért aztán nincs egyszerű dolga a kormánynak, és nem véletlen, hogy az állami segítségnyújtás formája és mértéke sem világos. Az előzetes tervek szerint ezekről a múlt héten kellett volna tájékoztatni, de ez lapzártánkig nem történt meg.
A Vizio Energo 2024 konferencián ugyancsak felszólaló Radovan Ďurana, a Gazdasági és Szociális Tanulmányok Intézetének elemzője attól tart, hogy időhiány miatt ismét az energiaárak általános támogatásáról dönt a kormány. „Nagyon szeretném, ha célzott segítséget kapnának a rászoruló családok, de tekintettel arra, hogy mindössze két hónap van hátra az évből, a kormánynak nem lesz ideje kidolgozni és elfogadtatni a parlamentben a célzott támogatási rendszert. Attól tartok, ismét valami egyszerű, általános megoldást választ majd a kormány” – mondta az elemző.
A probléma alapja, hogy a támogatásra jogosultak körét nehezen tudják meghatározni.
Csehországban az kap ilyen támogatást, aki (amely család) a jövedelmének több mint egyharmadát a lakhatásra költi. A bizonyítási teher a családokon van, akiknek igazolniuk kell a segélyre való jogosultságukat.
Az évtized második felében a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) által közölt World Energy Outlook legfrissebb éves jelentése alapján valószínűleg csökkenni fog a kőolaj és a földgáz ára. Ami a villamos energiát illeti, az EU szén- és gáztermelésének folyamatos csökkentése 2035-re csökkentheti az energiarendszer összköltségét.
Fontos lenne, ha az állam folytatná a régebbi házak felújításának a támogatását, mert azzal lehet valóban jobb körülményeket teremteni a lakosság számára nem csupán a lakhatás, hanem az energiaköltségek területén is. Ehhez persze ugyanúgy stratégiai gondolkodásra volna szükség, mint a támogatási forma kiválasztásánál. Abban bízunk, hogy éppen ennek kidolgozása miatt késik a dotációs séma bemutatása.
Megjelent a Magyar7 2024/43. számában.
