Kevés hulladékot hasznosít újra Szlovákia

A környezetre fordítandó költségek revíziójával foglalkozó jelentés rámutat: a biohulladékon és a papíron kívül a hulladék feldolgozásához rendelkezésre álló kapacitások elegendőek, problémát inkább a nyilvántartás jelent.

A hazai hulladék javarésze tehát a szeméttelepeken végzi. „Európai viszonylatban elmondható, hogy nálunk a háztartási hulladék alacsony átlagos újrahasznosítása tapasztalható (2005-2015 között lakosonként 305 kg/év), s ugyanez állítható az abszolút értékek tekintetében is (1,6 millió tonna/év), s a 14,9 százalékos újrahasznosítási arányunk európai viszonylatban az egyik legkisebbnek számít" – szögezi le a jelentés. Ennek következménye az, hogy úgy uniós viszonylatban, mint a visegrádi négyek (V4) keretén belül nálunk legnagyobb mértékű a szemétraktározás.

Gyenge motiváció

A kormányzati elemzők szerint egyik oka annak, hogy az újrahasznosítás helyett a megsemmisítést választjuk, a raktározásért fizetendő alacsony illeték lehet, ami nem motivál az osztályozott szemétgyűjtés mértékének emelésére. A környezetvédelmi tárca már jelezte: ezen illetékek növekednek majd. További hátráltató tényező az elavult beszámolási rendszer, illetve az újrahasznosítási mérték kiszámításának eltérő módszere.

„A biohulladékon és a papíron kívül a hulladék feldolgozásához rendelkezésre álló kapacitások elegendőek, problémát inkább a nyilvántartás jelent. A hulladékértékesítéssel foglalkozó létesítmények kapacitásáról szóló adatok a járási hivatalokhoz küldött papír alapú nyilvántartási jegyzékekből származnak, miközben a feltüntetett értékeket kézzel írják be, azok gyakran nem is a valós helyzetet tükrözik, esetleg teljes mértékben hiányoznak” – olvasható az anyagban. Ezért szükséges egy centralizált rendszer kidolgozása, amely biztosítja a hatékonyabb adatgyűjtést, illetve az adatok minőségének javulását. A környezetvédelmi tárca azt szeretné, hogy egy ilyen rendszer három éven belül működőképes legyen.

Hulladéklerakók felszámolása – Helyenként olcsón, máshol drágán megy

Az ellenőrzés során jelentős eltérések mutatkoztak a hulladéklerakók – a hulladékértékesítés mértékének növelése céljából való – bezárásával kapcsolatos költségek terén, egyes járásokban akár hétszeres különbségek is akadtak. A szeméttelepek felszámolására 80 millió eurót költöttek, főleg uniós alapokból.

„Az uniós alapokból finanszírozott zárt lerakatok tekintetében legnagyobb hatékonyságot a Szinnai (Snina), Garamszentkereszti (Žiar nad Hronom), Korponai (Krupina), Nagyszombati, Késmárki, Rimaszombati és Érsekújvári járásban értek el, ahol egy négyzetméternyi lerakat felszámolása kevesebb mint 55 euróba került. Ellenben, Nagykürtös és Námesztó (Námestovo) ugyanerre a célra 140, illetve 172 eurót költött, ami nem tűnik hatékonynak” – áll a jelentésben.

A környezettel kapcsolatos költségek revíziója, ami az Értéket a pénzért című kormányzati projekt részét képezi, a 2010 és 2016 közti időszakkal foglalkozik, amikor a hulladékgazdálkodás költségei közel 414 millió eurót értek el. A pénz nagy része uniós alapokból származik.

Az idén tervben van az osztályozott hulladékgyűjtés 35 millió euróval történő támogatása, további 25 millió eurót pedig a legkevésbé fejlett szlovákiai régiók számára különítenek el ugyanerre a célra.