2016. május 21., 08:37

Kevés a munkaerő a szlovákiai autógyárakban

POZSONY. Az autóipari vállalatok nem tudnak megfelelő számú kvalifikált munkaerőt találni a szlovákiai végzősök között, ezért a határon túl is keresnek munkaerőt. A külföldiekkel gyakran megesik, hogy betanításuk után továbbállnak, Nyugat-Európába mennek jobb fizetés reményében.
201605182337030.00000000001a_auto.jpg

Az autóipar az egyik leginkább perspektivikus ágazat Szlovákiában, a hazai munkavállalók számára azonban nem vonzó. A magas munkanélküliség ellenére ezt a szektort akkut munkaerőhiány jellemzi.

Ezért a cégek egyharmada a határon túl keres munkaerőt. Az autóipari cégek csalogatják a balkáni munkaerőt, leginkább a szerbeket és a románokat környékezik meg. A reménytelen helyzethez hozzátartozik az is, hogy a fiatalok nem érdeklődnek a műszaki tanulmányok iránt.

Ahogy az a PWC társaság felméréséből kiderült, a szlovákiai autógyárak és alvállalkozóik kiterjesztésének legnagyobb akadálya az, hogy kevés a kvalifikált munkaerő. Ezért a cégek 37 %-a nem tud új projekteket beindítani.

A szakemberek szerint a balkáni munkaerő behozatala nem lehet tartós. Még inkább romlik a helyzet, ha beindul a gyártás a negyedik, a nyitrai autógyárban.

„Gyakran megesik, hogy a külföldi vendégmunkások betanulnak nálunk, és amikor megtudják, hogy Ausztriában többet kereshetnek, odébbállnak” – magyarázta Daniela Schweizer, a nagyszombati PSA toborzási és művelődési menedzsere.

A nagyszombati autógyárban csaknem 300 külföldi alkalmazott dolgozik. Közülük azok a legstabilabb munkaerők, akiket valamilyen kapcsolat köt Szlovákiához. „Leginkább a szerbiai szlovákokról van szó, akiknek vannak nálunk rokonaik, esetleg egyéb ismerőseik” – tájékoztatott Schweizer.

A Szlovák Autóipari Szövetség (ZAP) szerint sokkal jobb megoldás lenne, ha Szlovákiában a fiatalok a műszaki pályát választanák. Ezen a területen alapvető változásra van szükség, mert a mai fiatalok közül kevesen készülnek műszaki pályára.

„A 220 000 egyetemistának csak egyharmada jár műszaki egyetemre. Ez nagyon kevés, ha figyelembe vesszük, milyen irányban fejlődik Szlovákia gazdasága” – mondta Jaroslav Holeèek, a ZAP alelnöke. A szövetség arra figyelmeztetett, hogy a főiskolák végzőseinek 55 %-a más területen dolgozik, mint az általa tanult szakirány. A ZAP elemzése szerint a diákok egyharmada olyan szakirányokat tanult, amelyekre a jelenlegi munkaerőpiacon nincs szükség. Emiatt a közpénzekből több millió euró veszik el. Ezekre a diákokra az állam „feleslegesen” költ el 140 millió eurót.

Az egyetemek szerint azért nem érdeklődnek a diákok a műszaki irányzatok iránt, mert hamis illúzióik vannak az autóiparral kapcsolatban. Fárasztónak és egysíkúnak tartják, ez azonban tévedés. „Az autóiparon belül különböző szakirányokat lehet tanulni – az IT-technológiáktól kezdődően az anyagokon és a technológiákon át az elektronikáig“ – magyarázta Tatiana Èorejová, a Zsolnai Egyetem tanára.

Hasonló az érdektelenség a műszaki szakirányok iránt a középiskolások esetében is. Csak kevés kilencedikes kapcsolódott be a duális képzés új programjába, amelynek során a diákok közvetlenül az üzemekben szereznek szakmai gyakorlatot. Schweizer szerint az ok a gyenge tájékoztatás, szerinte kevés szülő és diák tud erről a lehetőségről.

Az oktatásügyi tárca arról tájékoztatott, hogy változásokat tervez ezen a területen. A kormány programnyilatkozata szerint a kormány minőségesebbé szeretné tenni a duális képzés rendszerét.

Megosztás