Késik a szégyenlista
Szégyenlistára kerül Szlovákiában, aki vét az élelmiszer-biztonsági szabályok ellen. A minisztérium két hete bejelentette: az előkészületek befejeződtek, de jogi akadályok merültek fel a lista közlésével összefüggésben. A minisztériumnak és a közegészségügyi hatóságnak a vonatkozó törvényekben bizonyos "finomhangolást kell elvégeznie" - mondta az Aktuálne.sk hírportálnak Magda Tóth-Želeòáková, a mezőgazdasági minisztérium szóvivője. "Úgy módosítjuk őket, hogy ne támadhassanak minket. Vizsgáljuk, hogy mit hozhatunk nyilvánosságra, és mit nem" - magyarázta.
A szóvivő is megerősítette, hogy a weblapnak, amelyen a szégyenlistát elhelyezik, már több mint egy hete üzemelnie kellene, ám ¼ubomír Jahnátek agrárminiszter legkorábban októberben hozhatja nyilvánosságra a névsort.
Az online feketelista egy interaktív térkép formájában mutatja majd meg a fogyasztóknak, hogy melyek lakhelyük közelében azok az üzletek, amelyek nem tartották be az előírásokat. A portálon a szabálysértés típusa is fel lesz tüntetve. Ahogy arról a tárca augusztusban tájékoztatott, az üzletekben tapasztalt hiányosságok mellett az áruszállítás során elkövetett hibák is szerepelnek majd a weboldalon. Várhatóan nyilvánosságra hozzák a szállítmányozó nevét és azt is, hogy milyen rendellenességre derült fény.
A mezőgazdasági minisztérium által készített honlaphoz hasonlót üzemeltet a cseh agrártárca „Potraviny na pranýøi“ (Élelmiszerek pellengéren) név alatt. A csehországi döntéshozók meg vannak győződve arról, hogy ez az eljárás a törvényszegőkkel szemben a hagyományos bírságolásnál hatásosabb.
Szégyenlista működik Magyarországon is, a kormányzati portálon. Az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló, 2008 szeptemberében életbe lépett törvény szerint minden olyan esetről tájékoztatni kell Magyarországon a nyilvánosságot, amikor hatósági ellenőrzés során az egészségre esetleg ártalmas vagy hamisított élelmiszert találnak.
Az interneten fellelhető információk szerint tavaly a legtöbb baj a magyar borral és a mézzel volt. Az ellenőrzéseken feltárt szabálytalanságok között igen gyakori, hogy a bort répacukor hozzáadásával javították fel. Többször előfordult, hogy az ital alkoholtartalmának fele, egy-két ügyben 80-90 százaléka nem szőlőből származott. Vagyis: a terméknek gyakorlatilag semmi köze nem volt az igazi borhoz.
A mézzel kapcsolatban általában az jelentett gondot, hogy a vizsgált mintákban állatgyógyászati célokra használt – esetenként nagy arányban kimutatható – antibiotikumok nyomaira bukkantak. Több alkalommal a méz előállítása – hőkezelése – és tárolása során keletkező olyan vegyületet is találtak, amely a termékben szinte csak nyomokban lehetne jelen. A hozzáadott idegen cukor – ami nem jelent egészségügyi kockázatot – pedig azt mutatja, hogy a terméket esetenként megpróbálták hamisítani. Mindez egyébként korábban elég nagy botrányt keltett.
Az élelmiszer-biztonsági ellenőrzések kapcsán az egészséget nem feltétlenül veszélyeztető szabályszegésekre is bukkantak. Bezárattak engedély nélkül vagy szabálytalanul üzemeltetett pékséget, hidegkonyhát, és hordószám ítéltek megsemmisítésre különféle savanyúságokat.
