2015. május 26., 10:52

Kerülőútra kényszerült a Curiosity

WASHINGTON. A NASA Curiosity marsi felderítője új útvonalat talált néhány izgalmas kőzethez, miután az eredeti túl nehézkesnek bizonyult az átkeléshez.
A kutatók szeretnék, ha az autó méretű robot szemügyre venne egy olyan szekciót, ahol két eltérő összetételű kőzet érintkezik. A felderítő már korábban is megpróbált hozzáférkőzni egy ilyen ponthoz, ám a május 7. és május 13. között elvégzett négy barangolásból három folyamán mind a hat kereke túlságosan is csúszkált. Akkor általános iránya dél felé vitte, a Jocko-tanúhegy lábától a Logan Pass-régió keleti részén fekvő geológiai határig.

A kontaktpontig vezető útvonal viszont meredekebb lankákat ölelt fel, mint amelyekkel korábban találkozott, emellett jó néhány oldalirányú csúszást szenvedett el a területen. Ezért visszament a tanúhegyhez, míg a kutatók más útvonalakat kerestek.

Chris Roumeliotis, a Sugárhajtási Laboratórium szakembere közleményében kifejtette, a Mars nagyon csalóka lehet. Azt tudták, hogy a sokszöget idéző homokfodrozódások már korábban is sok csúszkálásért feleltek, az érintett területen viszont közvetlen közelükben sziklásabbnak, szilárdabbnak tűnt a terep. Ezért körbekerülték a homokos részt, hogy elérjék a megfelelőnek tűnőt, amelyről ismét csak kiderült, hogy szintén laza anyagból áll, ami már meglepetést keltett.

Ezért a Curiosity és a Mars Reconnaissancer Orbiter felvételeivel újabb megoldást kerestek. Az alternatív útvonal lehetővé teszi, hogy hasonló, kapcsolódó kőzeteket vizsgáljon nyugati irányban. A május 21-én megtett 21 méteres táv során a Curiosity megmászott egy dombot, 21 fokos lejtőkkel birkózott meg, és közelebb került az áhított sziklákhoz.

A 2012 augusztusában landolt felderítő 2014 szeptembere óta a Sharp-hegy lábát vizsgálja. A geológiai érintkezési pont világos, korábban a hegylábnál már fellelt kőzetekhez hasonlóakat, valamint kevésbé ismert, sötétebb anyagot tartalmaz.

A robot fő célja meghatározni, hogy a Mars hordozhatott-e valaha mikrobiális életet. A kutatók eme kérdésre már megtalálták az igenlő választ, hiszen meghatározták, hogy a landolási hely közelében fekvő terület több milliárd éve lakható tó- és folyórendszer volt. A felderítő jelenleg a Sharp-hegyen kúszik felfelé, a kőzetrétegekből próbálja kiolvasni, hogyan változott a Vörös Bolygó klímája és felszíne az idők folyamán.
Megosztás