Kedvező gazdasági kilátások 2016-ra
A polgárok maguk is befolyásolják az ország gazdasági helyzetének alakulását. Európában a pozitív hatás azért is érvényesül, mert javul a munkapiaci helyzet, ami az emberek költekezési kedvére is pozitívan hat – olvasható az Aktuálne.sk internetes portálon.
„A belső kereslet növekedése húzza majd a gazdaságot jövőre, ami méreteiben hasonló lesz az ideihez“ – fejtette ki a Fidelity társaság globális gazdasági elemzője, Anna Sputnynska. Hozzáfűzte: a globális növekedés mérsékelt ütemű felgyorsulásának leszünk a tanúi.
A magán jellegű fogyasztásba beletartozik mindaz, amit az emberek, a fogyasztók, illetve az állami szervek kivételével a magánkézben levő cégek és szervezetek vásárolnak. Európa, illetve azon belül Szlovákia gazdasági helyzetének alakulását tehát mi magunk is befolyásoljuk. Az Európai Bizottság (EB) őszi előrejelzése szerint a szlovák gazdaság mutatói jobbak lesznek, a fogyasztás növekedése pedig nagyobb lesz, mint Csehországban és az Európai Unió (EU) néhány országában. A GDP növekedése terén jövőre majd az uniós tagországok közül Írország (4,5 százalék) jár az élen, Szlovákia pedig Románia, Málta, Lengyelország, Luxemburg és Lettország után 2,9 százalékkal a 7. helyre kerül.
A gazdaság teljesítő-képessége és a belső kereslet növekedése terén a visegrádi tagországok (V4) közül a lista 4. helyére kerül Lengyelország, a második mutató kapcsán pedig Magyarország megelőzi Szlovákiát. Legköltekezőbbeknek majd a románok bizonyulnak.
Sajnos a gazdaság fellendülése áremelkedéssel is párosul! A veszélyesen alacsony infláció sok közgazdásznak okozott gondot, kockázatosnak számított a deflációs spirál. Az alacsony fogyasztói árak azért csökkentik a fogyasztási kedvet, mert az emberek további árcsökkenésre számítanak. Azzal, hogy a vásárlásaikat halogatják, anyagilag károsítják a vállalkozókat. E téren azonban változhat a helyzet. A deflációtól azonban nem kell félnünk, mert az elemző szerint az infláció mértéke jövőre is emelkedik, ami az átlagpolgár számára áremelkedést jelent.
Sputnynska leszögezi, az áremelkedés egyik motorja majd az üzemanyagokkal kapcsolatos piaci helyzet alakulása lesz. A fogyasztói árak azzal együtt emelkednek, hogy majd miként múlik el az alacsony olajár hatása.
A GDP növekedését tehát majd a pénzköltésünk mértéke befolyásolja, ami az elemző szerint növekedhet. Ezt az Európai Központi Bank (ECB) általi olcsó pénz-kibocsátás is indokolja. „Úgy vélem, hogy az ECB decemberben majd kiterjeszti a mennyiségi felszabadítást a mostani évi 60 milliárdról“ – hangzott Sputnynska előrejelzése. Várhatóan ez a pénzkibocsájtás nem ér véget 2016 szeptemberében (amikor a végösszeg majd 1,1 billió euróra rúg), hanem annak 2017-ben is folytatódik.
Sputnynska szerint ez esetben azonban nem egy önállóan fenntartható növekedésről van szó, mivel az a továbbiakban is "megsegítésre" szorul.
Az ECB lehetőségeinek kimerülését Martin Barto gazdasági elemző is bírálja. „Az ECB már nem tehet többet. Draghinak (az ECB elnöke) ezt ki kellett volna mondania, és be kellene ismernie, hogy az ECB már nem tart ott, hogy a növekedés fő szavatolója legyen“ – tette hozzá Barto. Az Európai Központi Banknak lassan korlátoznia kellene a pénzpumpálást.
„A központi bankok jövőre is megtartják a laza hozzáállásukat, az esetleges szigorítások lassúak és fokozatosak lesznek“ -- gondolja Sputnynska.
Az európai államoknak azonban a menekültpolitikával párosuló költségekkel is számolniuk kell. Az elemző hozzátette, a kormányoknak sok pénzt kell e problémakör megoldására áldoznia. Szlovákia e célra már 21 millió eurót különített el. A migránsválság az egyik leggazdagabb európai állam, Németország gazdasági helyzetét is negatívan befolyásolja. Ott is sok pénzt kell az ország biztonságának megszilárdítására és a menekülteknek szánt tanfolyamokra költeni.