Káosz a pótföldek ügyében - február 28-ig kell meghosszabbítani a bérleti szerződéseket

- „Ha továbbra is igényt tart a csereföldjére, és február 28-ig nem ad be kérvényt a bérleti szerződés meghosszabbítására, elvesztheti a földjét...“ – olvasható az SaS által a szlovákiai háztartásokba ezekben a napokban eljuttatott szórólapokon. Sokan azt sem tudják, hogy mik is azok a pót- vagy csereföldek, ezért először is hasznos lenne a fogalmat tisztázni.

- Az 1991 és 2008 közti időszakban azon mezőgazdasági földtulajdonosok számára, akik a földjeiken addig gazdálkodó szövetkezetektől, állami gazdaságoktól szerették volna átvenni a földjeiket használatba, a saját területeik helyett leggyakrabban úgynevezett pótföldeket (csereföldeket) kaptak. Ennek az eljárásnak gyakorlati okai voltak, leginkább az, hogy az érintett tulajdonos földjei nem voltak megközelíthetők vagy több kisebb, hasznosíthatatlan részből tevődtek össze. Bár a földjét – földtulajdonjogát senki nem veszítheti el, kérdéses azonban a pótföldek újraigazolásának folyamata, hiszen például az örökösöket kiiktatták ebből az eljárásból.

- Mely hivatalok mikor és milyen jogszabály alapján jelölhették ki a pótföldeket, s azokkal eddig hogyan rendelkezhettek a földtulajdonosok?

- A pótföldek  kiadásáról hivatalosan az egykori járási hivatalok illetékes osztálya vagy a földhivatal döntött, s az írásbeli döntés értelmében a földtulajdonos a saját földjei helyett a cserébe kapott földekkel rendelkezhetett - azokat megművelhette vagy akár bérbe is adhatta.

Egy 2017. szeptember 1-én hatályba lépett törvénymódosítás értelmében, amely a 330/1991-es számú földrendezésről, valamint a T.t. 504/2003-as mezőgazdasági földek bérléséről szóló törvényeket érinti, megváltozott a pótföldekre vonatkozó  szabályozás.  

- 2008-ban miért szüntették meg a 330/1991-es számú törvény 15. cikkelyét, netán az mégsem járult hozzá a földtulajdonlás és -használat terén kialakult kaotikus helyzet rendezéséhez?

- Nos, az illetékesek szerint átmeneti intézkedésről volt szó, amely ugyan nagyon sokáig érvényben volt. A pótföldek kimérésével kapcsolatos bonyodalmaktól  a földrendezés hiányában talán szabadulni akart az államigazgatás, ezért 2008-ban az említett 15. cikkelyt megszüntették. Az idén elfogadott törvénymódosítás értelmében pedig 2018. december 31-ével lejár a pótföldek használatával kapcsolatos valamennyi korábbi döntés.

- Mi indokolta a 2017. szeptember 1-én hatályba lépett törvénymódosítást és mi is a csereföldekkel kapcsolatos új szabályozás lényege?

- A földművelési minisztérium állásfoglalása szerint rendet kell teremteni a pótföldhasználati és földbérleti viszonyok területén, ami rendben is lenne akkor, ha ezt megelőzte volna a földrendezések és tagosítások – tömbösítések befejezése.

A pótföldek kapcsán a változás  mindenkit érint, aki jelenleg a saját földjei helyett a számára hivatalos határozat alapján kimért pótföldön (csereföldön) gazdálkodik, vagy aki ezt a pótföldet bérbe adja másnak a rendelet 12 paragrafusának b/ pontja értelmében. Amennyiben az érintett személy a továbbiakban is szeretne  rendelkezni (gazdálkodás vagy bérbe adás céljából) a  pótföldként kapott  területtel, akkor legkésőbb 2018. február végéig fel kell keresnie a helyileg illetékes járási hivatal földügyi és erdészeti osztályát (Okresný úrad - pozemkový a lesný odbor), s egy formanyomtatvány kitöltésével  kérvényeznie kell, hogy az eddigi  pótföldjét továbbra is használhassa. A kérvényező csak az a személy lehet, aki a hivatalos határozat alapján eredetileg a pótföldet használatba kapta (az örököse nem!).

- Az MKP nemrég sajtónyilatkozatában aggasztónak nevezte a pótföldeket érintő intézkedést, hangsúlyozva: „a jelenlegi törvénymódosítás éppen a kisebb gazdálkodókat és földtulajdonosokat állítja kényszerhelyzetbe... kiszolgáltatva őket a nagyobb gazdálkodó jogi személyek és érdekcsoportok érdekeinek“. Mi jelenti a rendelkezésben rejlő „kiskaput“?

- Én inkább úgy fogalmaznék, hogy az illetékesek és jogalkotók nem álltak szakszerűen a probléma megoldásához, azaz nem végeztek esettanulmányokat. Ezért nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy a jelenlegi törvénymódosítás a pótföldek újraigazolásának korlátozásával (az örökösök kizárásával) és a földbérleti viszonyok bonyolult rendezésének szabályozásával - a gazdálkodás vagy a földvásárlás terén is - bizonyos nagyobb földterületekkel rendelkező érdekcsoportok malmára hajthatja a vizet. Diszkriminatívnak tartom azt, hogy az örökösöket – a gazdálkodókat és a földtulajdonosokat kizárták a pótföldek újraigazolásából. Vajon ki garantálja nekik, hogy egy bonyolult kérvényezési eljárással és a rendezetlen parcellák esetén többszörös tulajdonosi viszonyt érintő földbérleti szerződésekkel majd tovább gazdálkodhatnak a két évtizede kimért területeken? Úgy érzem, hogy a minisztérium pénzhiányra hivatkozva, a tulajdonosokra szeretné hárítani az évtizedek óta stagnáló vagy éppen csigamenetben haladó földrendezést.

- Korábban hozzávetőleg hány hektárnyi földterületet osztottak szét, s azoknak mekkora hányada található a magyarlakta déli járásokban?

- A kilencvenes években több mint 100 ezren jutottak átmeneti időszakra pótföldhöz. 1991-től 2007-ig  a hivatalos áttekintések alapján mintegy 341 ezer hektárnyi földet osztottak szét, a legtöbbet a Lévai, a Dunaszerdahelyi, a Tőketerebesi, a Galántai, a Komáromi és a Rimaszombati járásban.

- Az MKP a szlovák törvényhozást az ominózus törvénymódosítás felfüggesztésére szólította fel. Reagált-e már a parlament, illetve az illetékes tárca az írásbeli felszólításukra?

- Tudomásom szerint még nem reagált. Gondolom, hogy majd ezen interjú után reagál a magyarokat is képviselő parlamenti párt (Most-Híd), bár úgy vélem, hogy eddig a témával kapcsolatos jogalkotás területén nem éppen a több tízezer magyar földtulajdonos és több ezer gazdálkodó érdekeit képviselte.

- A hatályos törvénymódosítás értelmében tehát a napokban melyik hivatalba kell benyújtani az eddigi bérleti szerződés meghosszabbítására vonatkozó kérvényt, s ahhoz milyen dokumentumokat kell csatolni, illetve milyen feltételeket kell teljesíteni?

- Ahogy már utaltam rá: a járási hivatal földügyi és erdészeti osztályán kell beadni a kérvényeket. A kérvényben a következő adatoknak kell szerepelniük:

a kérvényező személyes adatai,

a pótföld elhelyezkedése – a kataszteri terület pontos megnevezése,

a pótföldek kiadásáról szóló határozat azonosítása,

a térség megjelölése, illetve a pótfölddel kapcsolatos minden ismert adat (pl. az átadás éve, a földterület kijelölésekor készült tervrajz, fényképek, jegyzőkönyvek stb. ).

A kérvényhez a következő dokumentumokat kell csatolni:

a pótföldek kiadásról szóló eredeti döntés másolatatát,

a kérvényező arról szóló becsületbeli nyilatkozatát, hogy a tulajdonában lévő mezőgazdasági földeket (amelyek helyett a pótföldet kapta) nem adta bérbe. A tulajdonos ugyanis mindaddig, amíg a pótföldeket használja vagy bérbe adja, nem jogosult az eredetiföldjeit használni, sem bérbe adni.

A kérvény pozitív elbírálásának feltételei: 

a kérvényt csak az személy nyújthatja be, akinek a pótföldet kiadták, ő nem lehet az illető örököse,

a csereföld kiadásárólszóló eredeti határozat még mindig érvényes legyen,

a kérelmező tulajdonában van az adott kataszteren belül legalább akkoramezőgazdasági földterület,mint az eredetileg kimért pótföld, s azt a területet a tulajdonos nem adta bérbe,

a pótföldnek térben azonosíthatónak kell lennie és a csereföldnek az egyszerűsített elosztási tervvel összhangban kell lenie.

Amennyiben a kérvényező teljesíti a törvényben feltüntetett feltételeket, az illetékes járási hivatal döntése alapján az eddig használt pótföldekre vonatkozóan albérleti viszonya keletkezik. A döntés jogerősségével az előző, a pótföldek kimérésére vonatkozó döntés érvényét veszti.

A benyújtott kérvények alapján az eljárás minden egyes esetben 2018. március 1-ével kezdődik, s a kérvényeket legkésőbb 2020. február 29-ig kell a hivataloknak elbírálniuk.

- Mi történik azok csereföldjeivel, akik lekésik a közelgő február 28-i határidőt?

- Azok, akik lekésik a határidőt, a rendelet 12. paragrafusának b/ pontja értelmében elvesztik a pótföldek automatikus újraigazolásának lehetőségét. Később majd csak egy költségesebb és bonyolultabb eljárás alapján jutnak hozzá azokhoz a földekhez, amelyeken tovább szeretnének gazdálkodni.