Ján Richter emelné a minimálbért

Ján Richter munkaügyi miniszter az elődjével, Jozef Mihállal, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) jelenlegi parlamenti képviselőjével vasárnap arról folytatott párbeszédet, hogy szükség lenne a minimálbér emelésére. Richter úgy véli, a minimálbért olyan szintre kellene emelni, hogy a tiszta bevétel a szegénységi küszöb fölé kerüljön. A miniszter szerint a szakszervezetek képviselői 400 eurós minimálbért javasolnak, a tanácskozások azonban eddig nem vezettek megállapodáshoz. A tárcavezető egyelőre nem akarta elárulni, mekkora emelést javasol.

Richter hangsúlyozta: úgy növelnék a minimálbért, hogy eközben a munkáltatók számára ne emelkedjen a munka ára, vagyis nem növelnék a járulékterheket. „Ezt úgy akarjuk megtenni, hogy az állam szanálná a munkáltató növekvő költségeit, tehát a munka ára megmaradna“ – fejtette ki.

Jozef Mihál szerint a munkáltatók számára fontos valamiképp kompenzálni a minimálbér emelését. Például a járulékok egy részének elengedésével, hogy az tényleg ne jelentse a munka árának emelkedését. „Megemlítem, hogy ez nem egyszerű probléma” – jegyezte meg hozzátéve: jelenleg a néhány eurós megbízási szerződések után is járulékokat kell fizetni. Ez nehezen egyeztethető össze azzal, ha a megközelítőleg 380 eurós minimálbér esetében csökkennének a járulékterhek. Ha valamilyen kivételt alkalmaznának, azzal csak újabb lyuk keletkezne az amúgy is ingatag adó- és járulékrendszerben.

Mihál azt is megemlítette, hogy a minimálbér emelése anélkül, hogy a munkáltatókat valamiképp kárpótolnák, azt jelenthetné, hogy míg egyesek helyzete javulna, mások elveszíthetnék a munkájukat. „A munkáltatók azt mondják, a minimálbér és a munka árának emelésével el kell majd bocsátani embereket. Ezt nem akarjuk” – hangsúlyozta.

Richter munkaügyi miniszter az elődjével a csökkenő munkanélküliségről is beszélt. Mihál szerint egyrészt a felélénkülő gazdaság miatt új munkahelyek létesülnek, másrészt elszomorító, hogy például az autógyárak nem törzsalkalmazottakat vesznek fel, hanem munkaközvetítő ügynökségeken keresztül ideiglenes dolgozókkal töltik fel az állományokat.

Mihál úgy véli, hogy az ügynökségi alkalmazott hátrányos helyzetben van, a munkahelye bizonytalan, amit az egyik óráról a másikra elveszíthet, s ez esetben más lelépőre sem jogosult. Richternek felhánytorgatta, hogy szigorította az alkalmazottak elbocsátásának feltételeit, s a munkáltatók már nem létesítenek új munkahelyeket, hanem az említett ügynökségek szolgáltatásait veszik igénybe.

Ján Richter elismerte, hogy az ügynökségek tulajdonosai igyekeznek megkerülni a törvényt, például csak minimálbért fizetnek a munkásoknak, akik bérük egy részét útiköltségként kapják meg. Ezért is szeretnék minél gyorsabban hatályba léptetni azt a törvénymódosítást, amely szigorítaná az ügynökségi alkalmazás feltételeit – fűzte hozzá a tárcavezető.