Ismét gond van az uniós alapok merítésével

Vladimír Maòka európai parlamenti képviselő szerint mindez az ellenőrző szervek hatékony működésével magyarázható, Richard Sulík pedig azt gondolja, hogy a strukturális alapokból származó pénzek visszaadása a burjánzó korrupciónak „köszönhető“.

"Természetesen, némely ország hatékonyabban működhet a téren, több problémát leplezhet le, és Szlovákia vélhetően ebbe a kategóriába tartozik. Ez azt jelenti, hogy túl szigorúan ellenőriz" – magyarázta Maòka.

Maòka azt állítja, hogy a szlovák ellenőrző szervek és az OLAF leleplezései, amelyek az uniós pénzek viszaadásához vezettek, csalásokkal és szabályszegésekkel magyarázhatók.

Richard Sulík, az Európai Konzervatívok és Reformerek csoportjához tartozó EP-képviselő a fő okként a csalásokat és a korrupciót említette. Hozzátette: maga is több beadványt nyújtott be az OLAF-nak, amelyek alapján vissza kellett adni a pénzeket. "Meg vagyok győződve arról, hogy a pénzek visszaadása során a legnagyobb ok a korrupció" – jelentette ki Sulík.

Valamennyi tagország közül Szlovákia adta vissza a legtöbb támogatást

Az OLAF éves jelentésében számolt be arról, hogy Szlovákia a korábbi 3 évben az uniós támogatások merítése során 1 360 esetben vétett. A szabálytalanságok javarészét a hazai ellenőrző szervek vették észre, ezért az országnak az uniós pénzalapokból kapott támogatásai 13,14 százalékát vissza kellett adnia. Az OLAF vizsgálatai során észrevett hiányosságok miatt további 2,55 százalékot kellett visszaadnia az országnak. Így valamennyi tagország közül Szlovákia adta vissza a legtöbb uniós támogatást.

Az OLAF szerdán arról tájékoztatott, hogy 2016-ban 272 esetet zárt le és 272 újabb vizsgálatot indított. Összesen 346 ajánlást, illetve korrekciót adott ki, amelyek alapján az uniós költségvetésbe 631 millió eurót adott vissza. A kivizsgálás átlagos időtartama 18,9 hónapra csökkent.