Így virágoztatható fel Dél-Szlovákia Világi Oszkár szerint

A Fórum Kisebbségkutató Intézet által rendezett konferenciasorozat második rendezvényén Dél-Szlovákia gazdaságának helyzetét, alakulását és társadalmi kérdéseit vizsgálták meg, az eszmecsere apropóját az adta, hogy 100 éves a felvidéki magyar közösség. Világi Oszkár előadásába hallgattunk bele.

Mezőgazdaság és turizmus. Világi Oszkár szerint ez az a két ágazat, amely kitörési pontot jelenthet Dél-Szlovákia számára. Legalábbis gazdasági értelemben. Hogy a lehetőségeink miért erre a két ágazatra szűkültek le, ipari fejlesztésekről pedig miért nem érdemes beszélni, annak az az oka, hogy a déli régiók hosszú évek óta kimaradnak az ehhez szükséges infrastrukturális fejlesztésekből. Csallóközbe, az Ipoly vidékre, Gömörbe, Bodrogközbe az elmúlt évtizedekben nem érkeztek olyan komoly ipari beruházok, akik ezekben a régiókban fejlesztettek volna. Hiba lenne abban bízni, hogy ez a jövőben megváltozik, s a szlovák kormány a következő években komoly ipari fejlesztésbe fog a régióban – véli Világi.

Ez persze nem jelenti azt jelenti – teszi hozzá –, hogy a jövőben nem érdemes ipari befektetéseket befogadni Dél-Szlovákiában, de annyit biztosan: hogy erre kevés az esély, s ha mégis megtörténne, akkor sem járna olyan átütő erővel, amire építkezni lehet – például úgy, ahogy a Land Rovernél tapasztalni fogjuk, amely minden bizonnyal jelentősen meghatározza majd a Nyitra és a környéken élők életét – nemcsak gazdaságilag, hanem kulturálisan és a szolgáltatások szintjén is.

Marad tehát a mezőgazdaság és a turizmus. A mezőgazdaságnak már csak a régió múltjából adódóan is kiemelt szerepet kellene kapnia: ez a térség gyakorlatilag erre az ágazatra determinált – állítja Világi Oszkár, aki szerint ha mezőgazdaságról beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül az élelmiszeripar mellett, amely nélkül az előbbi nem tud hatékonyan működni. A legideálisabb azonban az volna, ha mindehhez ráadásként egyfajta kereskedelmi tevékenységet is tudnánk kapcsolni, hogy a Dél-Szlovákiában megtermelt javak valamilyen formában piacra (vagyis eladásra) kerüljenek.

Ettől azonban még messze vagyunk, hiszen az „alapépítmény”, azaz a mezőgazdasági termelés is komoly válságban van Dél-Szlovákiában. Legnagyobb problémának Világi a parcellák felaprózódottságát, valamint a munkaerő- és tudásbázis hiányát látja.

Véleménye szerint ha egy gazda csak növénytermesztéssel foglalkozik, minimum 800-1400, annak pedig, aki állattenyésztést is folytat, legalább 3000 hektáros területtel kell rendelkeznie ahhoz, hogy hatékonyan működtesse vállalkozását. „Léteznek ugyan kisebb, 100 hektáros kisgazdaságok, de az ilyen fajta gazdálkodás nem lehet jellemző gazdasági szerkezet ebben a régióban, s ennek kialakítására nincs realitás" – mondja.

Egyébként is: a tendenciák egyre inkább afelé mutatnak, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés komplex módon (azaz együttesen) folyjon, az olyan gazdaságoknak tehát, melyek csak növénytermesztéssel, vagy csak állattenyésztéssel foglalkoznak, nincs jövőjük – teszi hozzá.

A mezőgazdaságban tapasztalható munkaerőhiány megoldását Világi a digitalizáció és a robotizáció alkalmazásától várja, a tudásbázishiányét pedig attól, hogy a szakmában elindul egyfajta tudatos, közös gondolkodás. Például arról, hogy az ágazatban dolgozókat hogyan képezzük (Világi szerint szükség lenne létrehozni egy mezőgazdasági továbbképző intézetet). Vagy arról, hogy miképp ültessük át hazai környezetbe a világban tapasztalható legújabb trendeket, hogyan alkalmazzuk a legújabb technológiai újdonságokat.

Tudatos építkezés sajnos a turizmusban sem alakult ki – von mérleget az idegenforgalomról szólva Világi. Szerinte a turizmus azért rejt szinte kimeríthetetlen lehetőségeket, mert az ágazatban megfordult tőke állandóan növekszik, a számok azt mutatják, hogy évről évre egyre több ember utazik, nyaral, s indul útnak – vagyis kapcsolódik be az idegenforgalomba.

Világi szerint a turizmus legerősebb „szereplője” egyértelműen Csehország a régióban. Nyugati szomszédaink tudják felmutatni a legtöbb vendégéjszakát, az elmúlt években azonban Magyarország is jelentős tőkét fektet be az idegenforgalomba (tavaly és idén a GDP 10 százalékát is elérte ez az összeg). Ami Szlovákia – Magyarországgal határos – déli régiói számára is jó hír, hiszen minden (nyelvi, kulturális és idegenforgalmi) adottságunk megvan ahhoz, hogy ezt a hullámot mi is meglovagoljuk – véli Világi, aki szerint ehhez a határmenti együttműködésnek, a közös gondolkodásnak kulcsszerepe van.

Nem elég azonban idecsalogatni a turistákat, hanem az is kell, hogy költsenek, ehhez pedig szolgáltatások kellenek. Ha ezt a helyi specialitásokkal, sajátosságokkal érjük el, a következő évben a turisták visszajönnek – szól Világi receptje.

Komoly lehetőségeket rejt Dél-Szlovákia számára a kerékpáros turizmus is, amely a 21. század turisztikai fenoménje lesz, különösen az elektromos bicikli megjelenésével, ez ugyanis újabb generációkat (az idősebbeket) szólíthat meg – véli Világi. Mint mondja, régiónk azért is lehet vonzó a kerékpáros turistáknak, mert:

1.    páratlan természeti adottságokkal rendelkezünk (pl.: tele vagyunk folyókkal)
2.    síkvidéken élünk (megerőltető hegyi szakaszokkal nem kell számolniuk a turistáknak)
3.    erős gasztronómiai háttérrel rendelkezünk.

Az, hogy ezen a téren mindmáig nem történt áttörés, leginkább annak tudható be, hogy Szlovákiában rendkívül bonyolult folyamat a bicikliutak építése. Egy építkezési engedély 3-4 évig is eltarthat, aminek oka, hogy komoly akadályokba ütközik az utak nyomvonalának kisajátítása.

Az ágazat utánpótlását és tudásbázisát biztosító iskolarendszer kiépítése nélkül azonban hosszú távú sikereket nem lehet elérni – hangsúlyozza Világi. Olyan fiatalokat kell bekapcsolni ebbe a rendszerbe, akik a turizmusban akarnak dolgozni, tehetségesek és nyitottak arra, ami a világban történik.