Idén Csáky Károly néprajzkutató kapta a Pátria-díjat
A XXI. alkalommal megrendezett konferencia rendhagyó módon koszorúzással kezdődött. A kitelepítések 70. évfordulója alkalmából a konferencia résztvevői elhelyezték az emlékezés virágait az udvardi kitelepítettek emlékművénél. „A nyitott tenyérben elhelyezett szem, s abban az aranyló nap az élet jelképe. Így álmodta meg az emlékművet Lebo Ferenc, a községből kitelepített egyik család leszármazottja, s 1996-tól ez az emlékmű a kitelepítettek és meghurcoltak szomorú sorsára figyelmeztet bennünket“- mondta el Kusý Károly, a Csemadok udvardi alapszervezetének tagja.
Az emlékműnél koszorút helyezett el Horváth Bence, Magyarország pozsonyi nagykövetségének munkatársa, a Pro Patria Honismereti Szövetség nevében Koncsol László elnöke és Végh László, a Csemadok Országos Tanácsa nevében Mézes Rudolf és Balogh Gábor, a Csemadok Érsekújvári Területi Választmánya képviseletében Kantár Éva, Farkas Tibor és Salgó Tibor.
A konferencián átadták a Pátria-díjat, amelyet a honismereti szövetség 2002 óta olyan helytörténésznek ítéli oda, aki munkásságával hozzájárul a helytörténeti kutatásokhoz. Idén ezt a kitüntetést Csáky Károly néprajzkutatónak adták át. A díjazott az ipolysági magyar gimnáziumban érettségizett, majd a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–angol szakos oklevelet. 1983-tól a pedagógia doktora. A néprajz szakot a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte el, ahol egy év múlva megszerezte a PhD. tudományos fokozatot is. Az ipolybalogi, majd az ipolysági magyar alapiskola pedagógusa, 1992–1998 között a Fegyverneki Ferenc Magyar Tanítási nyelvű Egyházi Alapiskola alapítója, igazgatója. Nyugdíjazása előtt a palásti alapiskolában tanított.
Csáky Károly kutatta szülőfaluja, Kelenye, majd a középső és alsó Ipoly mente néprajzi szokásait, hiedelemvilágát, számos helytörténeti kiadványt, könyvet szerkesztett a témában. 55 település templomának, szakrális kisemlékének, temetőjének történetét dolgozta fel és jelentette meg. Publicisztikai írásait és verseit már fiatal korában közölték a csehszlovákiai magyar lapok. Kutatásai, munkássága összefonódik a Csemadokban kifejtett tevékenységével. Néprajzi munkásságát korábban a Magyar Néprajzi Társaság Sebestyén Gyula Emlékéremmel jutatlmazta, megkapta Nógrád Megye Tanácsának Madách-díját, majd a Katedra-díjat és Posonium Irodalmi Díj Különdíját.
A helytörténész találkozó egyik kiemelt témája volt a reformáció kezdetének 500. évfordulója. A témában Koncsol László művelődéstörténész és Görözdi Zsolt református lelkész, egyetemi tanár tartott előadást.
A Szent László Emlékév kapcsán Kovács László tanár, helytörténész a Felvidéken fellelhető Szent László-emlékekről beszélt, s a konferencia résztvevői megtekinthettek egy kiállítást is, melynek fotóanyagát Görföl Jenő készítette. Az emlékév alkalmából a Csemadok és társrendezői meghirdették a Szent László vetélkedőt a szlovákiai magyar középiskolások számára. A vetélkedő segédanyagaként megjelent a szél-járás c. kulturális magazin tematikus száma, melyben a Szent László-legenda mellett megtaláljuk többek között a lovagkirály törvénykezéseit, olvashatunk arról, miként jelenik meg az ő alakja a néphagyományban, az irodalomban, a művészetekben.
Popély Gyula történész Magyar remények 1938–1941 c. tartott előadást. Bukovszky László történész, kisebbségi kormánybiztos előadásában kitért arra, hogy a hallgatás évei, vagyis 1945–48-ban is létezett szervezett magyar ellenállás a csehszlovák kormány politikája ellen.
A konferencia előadásainak témája volt továbbá a kitelepítés. Tomovics Evelin – aki a Kincskereső program keretében került kapcsolatba a helytörténeti kutatással - a rétei magyarok 1947-es kitelepítését kutatta. Betegsége miatt előadását édesapja, Tomovics Miroslav tartotta meg, aki lányával együtt több helytörténeti kutatást is végzett Rétén.
A Pro Patria Honismereti Szövetség megalakulása óta kulturális, közművelődési, tudományos szakmai tevékenységet végez. A Felvidéken fellelhető magyar vonatkozású emlékek felkutatására, dokumentálására, felújítására vállalkozott. Tevékenységi köre kiterjed a szellemi kulturális örökség védelmére is. A szervezőmunkán túl kiállításokat, emléknapokat, tanácskozásokat, konferenciákat, vetélkedőket, előadásokat, táborokat szervez. Végh László, a Bibliotheca Hungarica igazgatója, a találkozó egyik szervezője úgy fogalmazott, az elmúlt két évtized bebizonyította, hogy nélkülözhetetlen a helytörténészek munkája. „A honismereti szövetség megalakulása óta szervezettebben működik a helytörténeti kutatás, melynek eredményeként könyvek, különböző kiadványok, monográfiák jelennek meg. Bízunk abban, hogy a fiatalok is éppúgy fontosnak tartják majd ezt a feladatot, és azok a tanulók, akik a Kincskeresők program keretében egyszer már belekóstoltak a helytörténeti kutatásba, azok később is folytatni fogják ezt a munkát“ – hangsúlyozta Végh László.
