Hová tűntek a hazai élelmiszerek?

A kérdés az, hogy mit hozunk be, mit fogyasztunk, és miért nem bízunk a hazai termékekben - írja a pluska.sk.

Minőségi friss hús, pompás gyümölcs és zöldség a pultokon. Álom, vagy valóság? „Ha valaki megnézi, milyen a gyümölcs-és zöldségkínálat az üzletekben, első osztályú árut biztosan nem talál, jellemző a II. osztály” – mutat rá Stanislav Nemec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselője hozzátéve, az ilyen termék ugyan nem káros az egészségre, de nem tartalmazza azt, amit tartalmaznia kellene.

„Milyen az a húsáru, ami csak tíz százalék húst tartalmaz?” – teszi fel a költői kérdést a szakember a pluska.sk portál összeállításában.

Amíg a kilencvenes évek végén szinte mindent hazai termelők és élelmiszeripari dolgozók teremtettek elő az asztalunkra, manapság ez már nincs így. „Húsz évvel ezelőtt 80 százalékos volt az önellátás szintje élelmiszerből Szlovákiában. Most a statisztikai kimutatások szerint 45-50 százalék körül mozog” – mondta Stanislav Nemec.

Ivan Oravec mezőgazdasági elelmző szerint is hanyatlás mutatkozott ezen a téren. „Itthon nem vagyunk képesek előállítani a sertéshús-szükségletünk felét. Nem vagyunk önellátóak zöldségből és gyümölcsből sem, mert nem támogatjuk a gazdákat, így kirekeszt bennünket a konkurencia” – mondta az elemző.

„Gyakran halljuk, hogy az ár a meghatározó. A vásárló valóban azt veszi meg, ami olcsóbb. De tudja is, hogy mit vásárol? Hogyan reklámozzuk a hazai minőséget? Miképp versenyezhet a szlovák gazda az osztrákkal, aki háromszor akkora támogatást kap?” – kérdez tovább Nemec.

Szerinte a gondok egyik forrása az, hogy több üzletlánc a külföldi termelők elkötelezettje. „Brüsszelben keresztül kell vinni, hogy a hektáronkénti uniós támogatás egy részét olyan érzékeny részlegek támogatására fordíthassuk, mint a baromfi-feldogozás, a sertéshús-előállítás, a gyümölcs-és zöldségtermesztés” – javasolja Oravec.

Simon Zsolt (Most-Híd) leköszönő földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter új támogatási rendszer kialakításában látja a megoldást. Szerinte valamennyi állampolgár napi 7 – 8 eurót költ élelmiszerre. „Ez tetemes összeg. Miért kellene élelmiszert behoznunk, ha az itthoni gazdák is képesek megtermelni azt?” – kérdezi a volt miniszter hozzátéve, olyan új rendszer kellene, hogy az, aki a terményt, vagy a húst megtermeli, nyithasson egy kis boltot, vagy éttermeknek adhassa el a termékeit.

Az élelmiszerrel való önellátás területén Szlovákia az utolsó hely áll Közép-Európában. A listát Németország vezeti 94 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy az országban elfogyasztott élelmiszerek 94 százalékát Németországban termelik meg. Lengyelország 85% és a Cseh Köztársaság 72% előtt. Magyarország csak egy százalékkal marad el Csehországtól, így a lista negyedik helyét foglalja el, az 59 – 64 százalékban önellátó Svájc előtt – írja a pluska.sk