Hosszú időre eladósodott számos település

Az INEKO intézet nemrég közzétette a szlovákiai városok és falvak pénzügyi gazdálkodásáról készített elemzését, melyből kiderül, hogy a települések adósságállománya két egymást követő évben csökkent. "Több adat is azt mutatja, hogy a városok és a falvak kezdenek kilábalni a gazdasági válságból. Míg 2011-ben az önkormányzatok a bankoknak 1,05 milliárd euróval tartoztak, addig 2012-ben már csak 1,01 milliárd euróval. 2012-ben 138 település közül 13-nak nem volt adóssága. Általánosságban érvényes, hogy a kisebb településeknek alacsonyabb az adósságállománya, jobban gazdálkodnak" – nyilatkozta Matej Tunega, az INEKO elemzője.

A városok közül legstabilabb a pénzügyi helyzet Szereden, Szencen, Galgócon, Késmárkon és Poprádon, a legeladósodottabb város pedig Zsolna. Somorja egyike a legkevésbé eladósodott településeknek, itt  az egy főre jutó adósság mindössze 1 euró. Az optimista kilátások ellenére ma még sok település van Szlovákiában, amelyet hitelezők szorongatnak.

A hatályos törvények szerint a települések legfeljebb folyó bevételeik 60 százalékáig adósodhatnak el. Több városban ennél rosszabb a pénzügyi mérleg. Zsolna adóssága mára elérte folyó bevételei 85,6 százalékát. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden zsolnai lakos 488 euróval tartozik a város hitelezőinek. Hasonló cipőben jár Miava (Myjava) is, ahol az adósságállomány a folyó bevételek 63 százalékát teszi ki.

Dunaszerdahely az egy főre jutó adósságot tekintve negyedik helyen áll a ranglétrán. A csallóközi városban 256 euró az egy főre eső tartozás az INEKO számításai szerint. A dunaszerdahelyi önkormányzat pénzügyi bizottságának elnöke és a városi hivatal pénzügyi főosztályának vezetője cáfolja ezt az állítást. A város adatai szerint 184 euró az egy főre eső tartozás.

"Dunaszerdahely adósságállománya 30 százalék alatti. A város több mint jól áll, mert a törvényi keretet még a felében sem érjük el. Az önkormányzat éves adósságszolgálata, tehát a kamat és tőketörlesztése nem érheti el a folyó bevételeinek 25 százalékát. Nálunk az adósságszolgálat 2,8 százalék. Ez a törvényes keret egy tizede" – tájékoztatta portálunkat Bindics Zsolt, a pénzügyi bizottság elnöke.

Pápay Zoltán, a pénzügyi főosztály vezetője elmagyarázta, hogy az éremnek két oldala van. Azok a települések, amelyek adósága a nullához közelít, szerinte csak minimális fejlesztéseket hajtanak végre. "Az önkormányzatok ugyanis saját forrásból nem tudnak jelentősebb beruházásokat megvalósítani. Dunaszerdahely hitelből stratégiai befektetéseket valósított meg. Utakat, iskolákat újítottunk fel, modernizáltuk a termálfürdőt és új sportcsarnokot építettünk. Az INEKO elemzés és a város adatai közötti különbség valószínűleg abból adódik, hogy az intézet beleszámolta a határidőn túl nem kifizetett számlákat, ami 2011 és 2012-ben több milliós tétel volt. Ennek az volt az oka, hogy az állam az EU-s beruházásokra szánt pénzeket jelentős késéssel utalta. Így volt ez a Kodály Zoltán alapiskola és a Jilemnický utcai alapiskola felújításakor is. Ezeket a számlákat azonban a város már kifizette a kivitelezőknek" - közölte Pápay Zoltán.

2010 óta az egy főre számított adósság tekintetében Vágbeszterce ugrott leginkább előre a listán. Míg három éve itt 89 euró volt az egy főre eső adósság, 2012-ben ez elérte a 138 eurót. Vágbesztercével ellentétben Tőketerebes eladósodottsága lényegesen csökkent. 

Beáta Hippová, a Tőketerebesi Városi Hivatal főkönyvelője elmondta, településük adóssága 2010-ben meghaladta a 3 millió eurót, ám mára ezt sikerült megfelezniük. "A javulást két tényezőnek köszönhetjük. Részben a szigorú gazdálkodásnak, részben pedig annak, hogy a város eladta tulajdonrészét a távhőszolgáltatási vállalatban" - nyilatkozta.

A tőketerebesiek tehát fellélegezhettek. Míg 2010-ben egy főre eső adósságuk 295 euró volt, ma már csak 56 euróval tartoznak a város hitelezőinek. Úgy hírlik, hasonló megoldást fontolgat Királyhelmec is, melynek 1996-ban, a helyi magyar tanítási nyelvű iskola ingatlanjának építésekor keletkezett egymilliós adóssága, ami mára meghaladta az 1,3 milliót. A városvezetés nem ismerte el a követelés jogosságát, ám 12 évnyi pereskedés után a felperesnek kedvező ítélet született. Minél tovább odázza a város az összeg az adósság megtérítését, a késedelmi kamatok révén annál nagyobb összeget kell visszafizetnie, hacsak az utolsó instancia, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága nem dönt másként.

Robert Fico kormányfő olyan intézkedést tervez, amivel reményei szerint elejét lehet venni a városok túlzott költekezésének. Az eladósodott településeknek kevesebb pénzt szeretne juttatni a befolyt adókból. A miniszterelnök figyelmeztette a helyi önkormányzatokat, ha nem takarékoskodnak olyan mértékben, ahogy a kormány elrendelte, 2014-ben megvonják tőlük az őket megillető jövedelemadó-hányadból azt az összeget, amit a kabinet számításai szerint 2013-ban meg kellett volna spórolniuk. Egyes gazdasági szakértők szerint az ötlet nem elvetendő.

"Jó, hogy az állam próbálja visszaszorítani az önkormányzatok eladósodottságát. Arra, hogy az ország milyen mértékben adósodik el, a lakosság jobban odafigyel. Az önkormányzatok esetében a közvélemény részéről kisebb a nyomás. Véleményem szerint átfogóbb reformra lenne szükség, mert ez a tervezett intézkedés tűzoltás jellegű. Lennének olyan önkormányzatok, amelyek még nehezebb helyzetbe kerülnének, és biztosan lennének olyanok is, amelyek könnyebben átvészelnék, mert például a turizmusból származó bevételekből fedezni tudnák a hiányt" - fejtette ki Horbulák Zsolt gazdasági szakértő.

Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának Tanácsához hasonlóan azon a véleményen van, hogy a restriktív intézkedések nem jelentenének gyógyírt a problémára.

"2009-től folyamatosan minden évben egyre kevesebb pénz érkezik a központi költségvetésből, viszont az önkormányzatok kiadásai minden évben nőnek, hiszen az infláció miatt a város működtetésének rezsiköltségei, a villany-, víz- és gázszámlák is egyre magasabbak. Ezért az önkormányzatoknak alig vannak lehetőségeik nagyobb beruházásokra. Az önkormányzat, ha felelősségteljes gazdálkodást folytat, csak addig tud nyújtózkodni, ameddig a takarója ér. Mi már nem tudunk jobban takarékoskodni. Mindenképpen a kormánynak munkahelyteremtő döntéseket kellene hoznia és olyan vállalkozói környezetet teremtenie, hogy a gazdaság fellendüljön, több embernek legyen munkahelye, a foglalkoztatottak nagyobb fizetést vihessenek haza, hogy a személyi jövedelemadóból jobban lehessen finanszírozni az önkormányzatokat. A kormánynak nem restriktív módon kellene a közpénzeket konszolidálnia, hanem fejlesztéseken kellene gondolkodnia" – fejtette ki a polgármester.

Hájos Zoltán leszögezte: a kormány addig nem várhatja el az önkormányzatoktól, hogy még jobban spóroljanak, amíg saját háza táján nem tesz rendet és a központi államigazgatásban nem vezet be takarékosabb üzemmódot.