2016. november 10., 10:19

Hatékonyabb munkaügyi hivatalokra van szükség

POZSONY. Az egyes munkaügyi hivatalok jelentősen különböznek egymástól a jelentkezők munkaerőpiacon történő elhelyezkedésének sikerességét tekintve. Erre leginkább a hivatalok alkalmazottainak magas leterheltsége és a tartós munkanélküliség gyakorolnak negatív hatást. A munkahivatalok munkájának ésszerűsítése a statisztikáknak és az államkasszának is jót tenne.
201611071735400.munka01.jpg

A munkaügyi minisztérium mellett működő Pénzügyi Politikai Intézet (IFP) és a tárca elemzőközpontjának elemzése szerint 2100-5700 új munkahely alakulhatna, valamint az állam a szociális segélyeken és az egészségbiztosításon 2,5-7 millió eurót takaríthatna meg évente.

Regionális különbségek

A munkaügyi hivatalok által nyújtott foglalkoztatási szolgáltatások hatékonyságának összehasonlításából kiderül, hogy alapvető különbségek vannak a regionális munkaerő-piaci lehetőségek tekintetében. Az elemzők szerint a munkafolyamatok hatékonyabbá tételével 22 százalékkal lehetne csökkenteni a szükséges munkaórákat és kiadásokat a foglalkoztatási szolgáltatások szintjének megtartása mellett. „A jelentkezők munkaerőpiacon történő elhelyezkedésének támogatása során 13-35 %-kal növelhető az elhelyezkedések maximális aránya“ – számolták ki az elemzők.

Az egyes régiókban különböző a munkaerőpiac helyzete. Ezzel az egyes munkaügyi hivatalok is szembesülnek. Pozsony mutatja a legkedvezőbb feltételeket a munkaerőpiacon, míg Rimaszombat, Késmárk, Nagyrőce és Eperjes érik el a legkedvezőtlenebb indexet.

A kevésbé leterhelt munkaügyi hivatalok több tanácsadást végeznek

„Az adott munkaügyi hivatalban a nyilvántartott munkanélküliek átlaga a foglalkoztatási szolgáltatások alkalmazottjára vonatkoztatva, illetve a nyilvántartott álláskeresők aránya a regisztrált szabad munkahelyek számához képest jelzik a különböző munkaügyi terhelést és a munkaügyi hivatalok elhelyezési lehetőségeit” – magyarázzák az elemzők.

Ha ezeket a mutatókat vennék figyelembe, a legkedvezőtlenebb helyzet a rimaszombati, a tőketerebesi és az iglói munkaügyi hivatalban lenne. Ezen kritériumok alapján a legkedvezőbb helyzet Galántán, Nagyszombatban és Ólublón lenne. „A szakmai tanácsadói szolgáltatások egy főre átszámítva azokban a munkaügyi hivatalokban voltak a leggyakoribbak, amelyek kevésbé voltak leterheltek” – állapították meg az elemzők.

Képzési programok

Az elemzés során kiderült, hogy jelentős különbségek vannak az egyes munkaügyi hivatalok között abban a tekintetben is, mennyi személy vesz részt a különböző képzési programokon. „A tanfolyamokon részt vevők száma éppen azokon a területeken a legalacsonyabb, ahol a legtöbb az alacsony képzettségű munkanélküli” – olvasható az elemzésben. Példaként említik Tőketerebest, Késmárkot és Nagymihályt, ahol az ilyen programokban részt vevők száma nem haladja meg az összes álláskereső 8 %-át.

Ezzel az eszközzel 2014-ben 6023 munkanélkülit, tavaly 1473 munkanélkülit támogattak. A RE-PAS programnak szintén a képzés támogatása a feladata, a program segítségével tavaly összesen 16 944 jelentkezőt képeztek át.

A megoldások

Az elemzők néhány javaslatot adtak, hogyan lehetne megoldani a helyzetet az egyes munkaügyi hivatalokban. Hangsúlyozták, hogy elsősorban a munkanélküliek leginkább veszélyeztetett csoportjaira kellene odafigyelni. Több forrást kellene a tanácsadásra fordítani. A magas munkanélküliséggel rendelkező járások munkaügyi hivatalaiban növelni kellene azoknak az alkalmazottaknak a számát, akik kapcsolatba kerülnek a munkanélküliekkel. Előnyben kellene részesíteni azokat a képzési programokat, amelyek a munkaerőpiac igényeihez kapcsolódnak.

A munkaügyi tárca is készített néhány intézkedést a tartósan munkanélküliek elhelyezésére. Az új intézkedés szerint évi 40 napra korlátoznák a megbízási szerződés alapján történő munkavégzést. Új szabályokat állítanak fel azzal kapcsolatban, mikor lehet törölni a munkanélkülit az álláskeresők nyilvántartásából, ha nem működik együtt a munkaügyi hivatallal. Emellett míg jelenleg a rendszeres szociális segély megítélése során a munkaviszonyból származó bérjövedelem 25 százalékát nem veszik figyelembe, a jövőben ez a munkába lépést követő első évben 50 százalékra emelkedne.

Megosztás