Gyümölcs szempontjából rendkívül alacsony Szlovákia önellátó képessége

A hazai polgárok fejenként évente átlagosan 60 – 70 kg gyümölcsöt, illetőleg gyümölcsből készült terméket fogyasztanak. Étrendjükben viszont számos külföldről behozott gyümölcs található, s nem csupán citrusfélék. Az import jóval meghaladja az exportot, ugyanis a behozott gyümölcsfajták között az alma meghatározó szerepet tölt be. „2016-ban az almatermésűek, a csonthéjasok, a dió és a többi fa- és bokor termésűek kivitele a behozatalnak alig az egy hatodát képviselte” – szögezte le Sadovská.

Sadovská véleménye szerint a szakemberek Szlovákiát Ausztriával, Svájccal és Észak-Olaszországgal együtt a mérsékelt éghajlati övezet legjobb feltételekkel rendelkező gyümölcstermesztő országai között tartják számon. Szlovákia gyümölcstermesztés szempontjából óriási, sajnos nem kiaknázott lehetőségekkel rendelkezik. A Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet (ÚKSUP) adatai szerint az országban 2017-ben több mint 12 millió gyümölcsfát és bokrot tartottak számon, a gyümölcstermés pedig meghaladta a 38 000 tonnát.

Sadovská szerint minden egyes gyümölcsöskert óriási „kincset” rejt magában. Az egyik ilyen kincset rejtő község a Máriatölgyes (Dubnica nad Váhom) közelében található Bolesó (Bolešov). A csaknem 17 hektár kiterjedésű gyümölcsöskertet 1951-1952 között telepítették, a fák 60 százalékát almafák, 20 százalékát cseresznye, 15 százalékát körte, a maradék 5 százalékot pedig diófák képezik. Március 9-én a bolesói gyümölcsösben Szlovákia több tucat mezőgazdája és önkéntes gyümölcstermesztője találkozott. A rendezvény fölött a gyümölcstermesztők egyik legelismertebb szakembere, Ivan Hrièovský vállalt védnökséget, aki a jelenlevőknek elmagyarázta a helyes fametszés „tudományát”.