Gének befolyásolják, hogy barátkozik a kutya az emberrel
A kutyák emberrel kapcsolatos társas viselkedését befolyásolja, hogy a szeretethormonnak is nevezett oxitocinnal kapcsolatos fehérje mely genetikai változatait hordozzák. Az oxitocin főként a vonzalom, bizalom kialakulásában és szabályozásában játszik fontos szerepet.
Az oxitocint a kutya-ember kapcsolatok esetében is egyre intenzívebben kutatják. Akik erősen kötődnek a kutyájukhoz, sokat foglalkoznak vele, azoknál a kutyával való együttlét közben megnő az oxitocin szintje. A kutya is gyakran keresi velük a kapcsolatot, a kutya hormonszintje is növekszik ilyenkor, a hatás tehát kölcsönös.
Az MTA-ELTE Összehasonlító Etológia Kutatócsoportja, az MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézete, a Semmelweis Egyetem Orvosi Biokémia Intézete és belga, valamint norvég partnerintézmények munkatársai annak jártak utána, hogy németjuhászok és border collie-k viselkedése vajon összefüggésben áll-e azzal, hogy az oxitocinreceptor-gén melyik variációjával rendelkeznek.
Családi kedvencek, 103 border collie és 104 németjuhász és gazdáik vettek részt a tesztekben. A viselkedésteszt öt részből állt: barátságos idegen üdvözlése, rövid elválás a gazdától, problémamegoldás, fenyegető idegen közeledése és az elrejtőző gazda megkeresése. A kutatók 17 szempont alapján értékelték a kutyák viselkedését.
"A border collie-k szívesebben közeledtek a gazda és a barátságos idegen felé, ugyanakkor mérsékeltebb reakciót mutattak, ha a gazda eltávolodott tőlük, mint a németjuhászok. Kevésbé voltak barátságosak, ha a kísérletvezető fenyegetően vagy passzívan viselkedett, és többet néztek a tesztben szereplő emberekre, a gazdára és a kísérletvezetőre" - foglalta össze a kutyák szociális viselkedését Kis Anna, a PLoS ONE tudományos folyóiratban szerdán megjelent tanulmány egyik szerzője.
A kutyák oxitocinreceptor-génje három pontban tért el egymástól. Ezek közül az egyik kapcsolatban állt a közelségkereséssel mindkét fajtában, a másik kettő pedig a barátságossággal. Az utóbbinál azonban a génváltozatok ellentétes hatásúak voltak: az a változat, ami a német juhásznál a barátságosabb viselkedéssel állt kapcsolatban, a border collie-nál a kevésbé barátságossal. "Ez a különbség arra hívja fel a figyelmet, hogy más genetikai és sejtes mechanizmusok is jelentős szerepet játszanak a viselkedés kialakulásában. Ezeket további vizsgálatoknak kell feltárnia" - mondta el Kubinyi Enikő, a kutatás egyik vezetője.
Az eredmények azonban azt sugallják, hogy akárcsak az embereknek, a kutya társas viselkedésének is vannak az oxitocinrendszerrel kapcsolatos genetikai kockázati tényezői. A legtöbb kutyagenetikai kutatás a testi betegségek rizikófaktorait keresi.
A kutyák viselkedésével összefüggő genetikai tényezők további kutatása segít megérteni egyes emberi társas viselkedési zavarok, például az autizmus, a csökkent anyai gondoskodás, az alacsony empátia, a kötődési nehézségek biológiai hátterét is - fogalmazott Kubinyi Enikő.