Veszélyes vizeken is élen maradni

Matus Tibor 2019. szeptember 15., 10:45

Ezzel a címmel indította Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az előadását Nyíregyházán, az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen, amely már a gyülekező felhőkről szólt, a várható gazdasági lassulásról, esetleg recesszióról. De kiemelt hangsúlyt kaptak a környezetvédelmi kérdések is.

A vándorgyűlések gondolatvilágát évek óta meghatározza Matolcsy indító előadása. A helyzetelemzés után rögtön javaslatot tett a Magyar Modell 2.0 elindítására, amellyel folytatni lehetne az országnak a relatív békeidőben is ritkaságnak minősülő hétéves, folyamatos felzárkózását.

Egyesek falat építenek, mások szélmalmokat

A gazdaság klímaváltozása indokolja az új modellt.  Matolcsy szerint veszélyes vizeket korbácsol a Brexit, az olasz gazdaság sérülékenysége, a német gazdaság autóiparának, majd bankrendszerének süllyedése, vagy az amerikai–kínai torzsalkodás, amely miatt a magyar keleti nyitás eredményei is veszélybe kerülhetnek. Az eurózóna is a szükségesnél kevésbé tudna élni a fiskális és monetáris politika eszközeivel, mert a nagy jegybankok mozgástere beszűkült. A geopolitikai kockázatok egyre szembetűnőbbek, miközben a klímaváltozás negatív hatásai már velünk vannak.

Matolcsy úgy véli, a világ közgazdasági elitje még nem érti a fenti tényezők közötti összefüggéseket, azt, hogy régi közgazdasági paradigmák vesztik érvényüket. De változik más is. Az új arany – az adat, mindenkinek az adata. Egy új pénzügyi rendszer és egy új pénzrendszer felé haladunk. A petrodollár átadja helyét valami másnak, lehet információnak, energiának és/vagy aranyalapú pénznek.

Matolcsy szerint is lassulás vagy recesszió várható, de szemben a 2008-as válsággal, amikor a lakáspiac összeomlása okozta a pénzügyi rendszer, majd a reálgazdaság zuhanását, az új nehézségek a reálgazdaságból indulnak ki.

A régió gazdaságilag nyitott, és erősen függ a német gazdaságtól. Ez eddig a siker egyik motorja volt, egy német ipari lassulás azonban 6-9 hónapon belül hozzánk is begyűrűzik. A magyar gazdaságnak Matolcsy szerint négy területen kell előre lépnie: végre kell hajtani az MNB által javasolt versenyképességi fordulat 330 pontját, emellett általános konjunktúrajavító intézkedéseket kell bevezetnie, a munkaerőpiaci feltételek fenntartása mellett. Mivel egyes iparágak bajba kerülhetnek, célzott iparág-erősítő lépések is kellenek.

Környezet és üzlet

Nagy István agrárminiszter szerint az előttünk álló kihívás, hogy 2050-re 10 milliárdan leszünk a bolygón, így 70%-kal több élelmiszerre lesz szükség, miközben a globális termőföld egyharmaddal csökken, és egyúttal a termeléshez szükséges vízfelhasználás jelentősen nőni fog.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt 50 évben a termőtalajok tápanyagtartalma és termőképessége 90%-kal csökkent. Jól működő öntözéses gazdálkodásra van szükség, ahol a talajművelés helyes módja is rendkívül fontos.

Kiemelte a kormány programjait az öntözési technológiák javítására, amelynek egyik része, hogy az időszakos többletvizet ott tárolják, ahol arra a későbbiekben szükség lesz. A közelmúltban jelentősen megemelték az erdőtelepítési és -fenntartási támogatásokat. Gazdasági és klímavédelmi szempontból is észszerű, hogy a rosszabb minőségű talajoknál erdőtelepítést végezzenek. Az erdők arányát a jelenlegi 21%-ról 27%-ra szeretnék növelni. A miniszter felhívta a figyelmet a Maradék nélkül című élelmiszerkampányra. Magyarországon fejenként 68 kg élelmiszert dobnak ki évente, amelynek a fele elkerülhető lenne.

Szót kért az elnök

Bár ez már az 57. közgazdász-vándorgyűlés volt, egyben az első is valamiben. Először vett részt rajta köztársasági elnök. Eddig csak Horthy Miklós köszöntötte táviratban (a korabeli sajtó szerint) a „pénz tudósainak” összejövetelét.  

Képgalériánk:

Áder János köztársasági elnök előadásában a klímaváltozással, a fenntartható fejlődéssel, a versenyképességgel foglalkozva kereste a választ, hogy merre halad a világ. Elmondta, jó esély van rá, hogy 2050-re Magyarország elérje a klímasemlegességet. Áder szerint ehhez többek között az áramtermelést közel száz százalékban szén-dioxid-mentessé kell tenni (Paks-2), növelni kell az épületek energetikai hatékonyságát, nagyobb arányban hasznosítani a geotermikus energiát, kivezetni a szenet és csökkenteni a közlekedési kibocsátást. Technológiaváltás kell a szén-dioxid-intenzív iparágakban, a cementgyártásban, az acéliparban, a gumiiparban. Az agráriumban mérsékelni kell a metánkibocsátást, javítani a műtrágyák hatékonyságát és folytatni az erdőtelepítési programot.

Áder János szerint a természet, a társadalom és a gazdaság működése egységes, egymástól el nem választható rendszert képez. A klímaváltozás következményeit akkor tudjuk jól felmérni, ha képesek leszünk számba venni a társadalmi, a humán, a természeti, az épített és a pénztőke változásait.

Néhány egyszerű, provokatív kérdés

Áder János egyszerű, provokatív kérdéseket tett fel a közgazdászoknak. Mibe kerül a termőföld, annak tudatában, hogy évente 10 millió hektár szántó megy tönkre vízhiány, klímaváltozás, rossz művelés miatt? Ha a talaj tönkremegy, importálnunk kell az élelmiszert, vagy erdőket kell kiirtani, és nem tudunk nyersanyagokat előállítani. A gazdák beköltöznek a városokba, ahol vagy szociális segélyekre szorulnak, vagy társadalmi robbanást idéznek elő. A FAO szerint évente 6-12 ezer milliárd dollár értékű föld vész el, és 2002 óta az erdőirtásokkal sem tudják növelni a szántók nagyságát.

További kérdés, mekkora a víz értéke, ha 36 ország küzd súlyos vízhiánnyal? Mennyi a levegő, az emberi egészség, egy méhecske értéke?

Ha nincs elég beporzó rovar, s a helyettesítése sincs megoldva, ha tízmillió hektár föld megy tönkre évente, ugyanakkor a föld népessége annyival nő egy emberöltő alatt, mint az emberi faj megjelenésétől a huszadik század elejéig nőtt, ráadásul elegendő vizünk sincs, akkor hogyan tudjuk kielégíteni a növekvő középosztály fogyasztási igényeit, kétmilliárd új földlakó alapvető élelmiszer-szükségleteit egyszerre?

A kép nem túl biztató. Az externáliák fogalmát ismeri a közgazdaság tudománya, de a reálgazdaságban még nem használják. William Nordhaus, a 2018-as év Nobel-díjasa mondta: Ha a gazdasági működés során okozott externáliákat nem számítjuk be (0-ra árazzuk), akkor ezért társadalmi szinten fogunk nagyon magas árat fizetni. Ebben még nem született áttörés, pedig ez az első lépés, hogy a világ áttérhessen a fenntartható gazdálkodásra. Erre az 57. vándorgyűlés nem adott választ, de legalább beszélt róla.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2019/37. számában.

0 HOZZÁSZÓLÁS