Tovább tartja az MNB a laza monetáris politikát
Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) valószínűleg minél tovább fenn akarja tartani a laza monetáris politikát. Egyes City-beli vélemények szerint azonban előbb-utóbb szükségessé válhat az eddigi nem konvencionális enyhítési intézkedések fokozatos leépítése.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana az MNB monetáris testületének keddi üléséről kiadott közleményt értékelve úgy fogalmazott: a ház megítélése szerint a magyar jegybank "sziklaszilád" szándéka a lehető legenyhébb monetáris politika fenntartása a lehető leghosszabb ideig.
Jóllehet a mélyen negatív reálkamat nem feltétlenül tűnhet helyénvalónak egy olyan gazdaságban, amely egyértelműen saját potenciálja feletti ütemben növekszik, azonban az MNB továbbra is elszántan vallja, hogy a laza monetáris kondíciókat fenn kell tartani, és azt is, hogy a gazdaság túlfűtötté válásának kockázata elhanyagolható - hangsúlyozta a Morgan Stanley vezető londoni közgazdásza.
Pasquale Diana felidézte, hogy a Morgan Stanley londoni elemzőstábja a hónap elején a közép-európai EU-térségben tett tájékozódó látogatást, és magyarországi megbeszéléseiken is az a benyomásuk támadt, hogy az MNB szerint a magyar gazdaságot nem fenyegeti a túlfűtötté válás kockázata.
A Morgan Stanley elemzői a március eleji budapesti tárgyalásaikat összegző londoni beszámolójukban hangsúlyozták: tapasztalatuk szerint a magyar jegybanknak az a meggyőződése, hogy a gazdaság "izzásban tartása" önmagában a növekedési potenciál emelésének eszköze, egyebek mellett a fogyasztói bizalom erősítése révén.
A monetáris tanács keddi közleményének hangnemét értékelő kommentárjában Pasquale Diana közölte: a Morgan Stanley a belátható előrejelzési távlatban nem számol a 0,90 százalékos MNB-alapkamat módosulásával, és várakozása szerint a BUBOR ráta még 2019 jelentős részében is zéróhoz közeli szinten marad.
A Morgan Stanley vezető londoni közgazdásza szerint ennek az enyhe alapállásnak a fenntartását elősegíti az a tény, hogy a magyar gazdaságnak nincs nettó külső finanszírozási igénye. Bár a nettó külső fizetési többlet az elmúlt negyedévekben valamelyest szűkült, azonban még mindig elégségesen nagy; a folyómérleg-egyenleg többlete a hazai össztermék (GDP) 4,5 százalékának felel meg, és ez plusz mozgásteret enged az MNB-nek a monetáris politika kialakításában - hangsúlyozta keddi értékelésében a Morgan Stanley szakértője.
Liam Carson, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics európai feltörekvő piacokkal foglalkozó közgazdásza az MNB-közleményben foglaltakat kommentálva kifejtette: az enyhe alapállás indokoltnak tűnhet, tekintettel a meglehetősen gyenge legutóbbi inflációs számokra. Carson felidézte, hogy a teljes kosárra számolt tizenkét havi infláció februárban már 2 százalék alatt járt.
A Capital Economics közgazdásza úgy vélekedett azonban, hogy ebben az üzemanyagár-infláció csökkenésének átmeneti hatása tükröződik, és ez a hatás várhatóan már márciusban halványulni kezd.
Carson szerint mindemellett az erőteljes GDP-növekedés felemésztette a magyar gazdaság korábbi kapacitástöbbletét, és jelenleg már kapacitásbeli szűkösségek jelei kezdenek mutatkozni.
Az elemző szerint e jelek közé tartozik a termelékenység növekedését messze meghaladó ütemű bérnövekedés.
A Capital Economics szakértője elismeri, hogy ennek eddig csekély inflációs hatása van, mivel a vállalatok a profitrésük terhére "lenyelték" a munkaköltség növekedését. Carson szerint azonban ez nem tarthat a végtelenségig, és az inflációs nyomás valószínűleg az idén erősödésnek indul.
A cég az idén 2,7 százalékos, 2019-ben 3,3 százalékos egész éves átlagos inflációval számol Magyarországon, és nem kizárt, hogy a folyómérleg-egyenleg máris csökkenő többletét az erőteljes hazai fogyasztás mínuszba fordítja.
A magyar folyómérleg-többlet erózióját más nagy londoni házak is jósolják, de deficit kialakulásával nem számolnak.
