Tíz év késéssel érkezett meg Kínából Dunaszerdahelyre az első tehervonat

Farkas Iván 2019. november 08., 12:04

2006-2008 között a tervezőasztalon voltak a tiszacsernyői, kisdobrai vasúti átrakódó állomások, Kelet- és Dél-Szlovákián át – a majdani R2-es déli gyorsforgalmi út mentén – Pozsonyig, sőt Bécsig haladó széles nyomtávú vasút tervei.

Az akkori szándék alapján Kínából az áru az Európai Unió kapujába, valamint visszafelé, az EU termékei Kínába és Oroszország Távol-keleti részébe sokkal gyorsabban juthattak volna el vasúton, mint hagyományosan, tengeri úton. Sőt mi több,

a tervezőasztalra került a széles nyomtávú vasúttal párhuzamosan a 2+2 sávos gyorsforgalmi út terve is, Kassa és Pozsony között, Dél-Szlovákia járásain át.

Az akkori hírek arról szóltak, hogy kínai és orosz tőke állhat e tervek mögött. Ám a 2008-ban hozzánk, az Európai Unióba és a Távol-Keletre is begyűrűző világgazdasági válság e terveket felülírta. Az akkori tervek rendkívül hátrányosan érintették Bodrogközt és Ung-vidéket, hiszen e régiók legnagyobb munkáltatója a vasút, a maga átrakodó állomásaival.

Európa szívébe irányuló széles nyomtávú tervek munkahelyek ezreit szüntették volna meg Bodrogközben.

Emiatt a régió hangosan hallatta a hangját, kifejezve nemtetszését, ami hozzánk, az MKP akkori parlamenti képviseletéhez is elhallatszott. Noha akkor is igaz volt és ma is igaz: a felújított Selyem-úton, Távol-Keletről, a xiani ipari térségből az áru hozzánk, Európa szívébe vasúton két hét alatt ideér, szemben a másfél-két hónapig tartó tengeri úttal.

Tíz évvel később, néhány napja tanúi lehettünk a fenti törekvések leporolásának. Újfent egy kialakulni látszó globális gazdasági válság küszöbén. A kedvező, termékeny gazdasági ciklus vége felé jut eszébe a Távol-keleti illetékeseknek (a kínai gazdaság növekedésének üteme is alaposan lelassult), hogy a jelentős logisztikai innovációt végrehajtsák.

Hiszen a grandiózus terveket megelőző főpróba néhány napja lezajlott. Xianból megérkezett Dunaszerdahelyre, a logisztikai parkba az első kínai tehervonat-szerelvény. A főpróba nyilván számos tehervonat-szerelvényt magába foglal mindaddig, amíg a végső döntés megszületik, a széles nyomtávú beruházás megvalósul. Vagy meg sem valósul, a keletiek kitartanak a kisdobrai átrakodásnál?

Nézzünk azonban az új fejlemény, a logisztikai innováció és a hosszabb távú tervek mögé.

Tudatosítanunk kell, hogy a világgazdasági tényezők, a nagy játékosok tervei általában megvalósultak, megvalósulnak. Kína gazdasága kisebb-nagyobb kitérőkkel ugyan, de töretlenül fejlődik, növekszik. Hamarosan a világ első számú gazdasági nagyhatalma lesz. Ezzel párhuzamosan viszont feltehetjük a kérdést: a megvalósult logisztikai innováció (közvetlen tehervonat Xianból Dunaszerdahelyre) és a hosszabb távú terveik mennyire szolgálják térségünk, Közép-Európa érdekeit?

Amennyiben az áru és a termékek mozgása kétirányú lesz, nyilván szolgálni fogja.

Szlovákiából és Magyarországról Kínába, Oroszországba és a Távol-Keletre főleg gépkocsik szállítása jöhet számításba, ellenkező irányból, keletről pedig a gépkocsi-alkatrészek gyorsabb, rugalmasabb szállítása a Kárpát-medencében termelő autógyárakba.

Viszont az olcsó és egyre magasabb technológiai, műszaki, minőségi szintet megütő kínai termékek gyorsabb áramoltatása régióinkba sokkal erőteljesebb konkurenciát eredményezhet azon hazai termelőknek, akik termékcsoportját a keletiek megcélozzák. Mert számos szigorú uniós szabályzat, bürokratikus irányelv következtében - amelyek gyakran a munkavállalóinkat védik – valamint a bérköltségek általános szintjének különbözősége folytán a termékeink nem állíthatók elő olyan olcsón, mint a hasonló kínai termékek.

Ebben ma még nem tudunk az árainkkal versenyezni velük. Viszont az olcsóbb kínai termék ma is eljut hozzánk.

Igaz, egy hónappal hosszabb vízi úton. Azonban ha belegondolunk, hogy a sebesebb teherszállítás komfortos lehetőséget biztosíthat borászainknak, élelmiszereket előállító vállalatainknak, gyümölcsöt és zöldséget nagyban termelő gazdaságoknak a szülőföldünkön a keleti irányú áruszállításra, akkor már árnyaltabb képet kaphatunk az előnyök és a hátrányok mérlegéről.

Persze, élni kellene a kínálkozó lehetőséggel. A termelői, gazdasági hagyományokat fel kellene éleszteni, fel kellene újítani, mert újra időszerűvé válhatnak.

Ugyanis világviszonylatban egyre többen tudják, tudatosítják: Európa édenkertje a Kárpát-medence. A legjobb ízű, a legjobb zamatú gyümölcs és zöldség itt terem. Erre építhetnénk főleg az élelmiszeriparban, nem csupán a primőrök, a nyers zöldség és gyümölcs tekintetében. Próbáljuk meg a kérdést ilyen szemszögből megválaszolni.

Óriási szervezés és munka vár ránk. Az új logisztikai fejlemények tükrében a hátrányok leküzdésében és kiküszöbölésében, a lehetőségek kiaknázásában. Horribile dictu:

Magyarország gazdaságának keleti irányú nyitása évekkel ezelőtt megtörtént, azóta a kereskedelmi kapcsolatok töretlenül fejlődnek.

Peter Mihók, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a napokban hívta fel a figyelmet a szlovákiai kivitel döntően egyirányú mivoltára (az EU országaiba) és az ebben rejlő kockázatokra, veszélyekre. Főleg most, a globális gazdasági válság küszöbén. A keleti irányú nyitást helyezte előtérbe, mint követendő példát. A fent leírt új közlekedési fejlemény lehet mindennek logisztikai háttere, „mozgatórugója”.

0 HOZZÁSZÓLÁS