Szlovákiának nincs stratégiája Kínával kapcsolatban
Egyelőre vita sincs arról, hogy milyen legyen Szlovákia jövőbeni kapcsolata Kínával, mint feltörekvő globális hatalommal.
Kína láthatóan erősödik, Szlovákiában mégsem folyik beszélgetés a jövőbeni stratégiáról, hogy miként is kezeljük kapcsolatainkat a feltörekvő globális hatalommal. A stratégia hiánya, a jövőben gondokat okozhat mind a külpolitika, mind a külgazdaság területén – figyelmeztettek a ChinfluenceCE projekt elemzői.
A projekt célja a kínai politikai és gazdasági befolyás felmérése Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában. Közép-Európa geopolitikai jelentősége jól ismert az olyan ügyek kapcsán, mint a migráció, vagy az Európai Unió Oroszországhoz fűződő kapcsolatai. Ugyanakkor az utóbbi időben a régió érdekessé vált a kínai befektetők számára, amelyek gyakran az ázsiai országhoz is közvetlenül kötődnek.
A ChinfluenceCE projekt keretében, a három országban, 2010 és 2017 júniusa között, Kína gazdasági és/vagy politikai ügyeivel összefüggésben megjelent publicisztikákat elemeztek. Magyarországon összesen 3921, Csehországban 1257, Szlovákiában pedig 2603 cikket vizsgáltak.
A tanulmány alapján megállapítható, hogy a publicisztikák Csehországban inkább kritikusak, Szlovákiában óvatosabbak, míg Magyarország pedig jóval megengedőbbek.
A cseh sajtóban a cikkek száma erőteljesen emelkedett az utóbbi időben, ami a cseh-kínai kapcsolatok erősödésével magyarázható. A megjelent cikkek 41%-át ítélték negatívnak, 14%-át pozitívnak és 45%-át neutrálisnak.
A szlovák sajtóban a vizsgált időszakban a cikkek számának három emelkedést tapasztalták, melyek közül a legnagyobb, a dalai láma látogatásához köthető. A szlovákiai cikkek 26%-át ítélték meg az elemzők negatívnak, 6%-át pozitívnak és 68%át neutrálisnak.
A magyar sajtóban a Kínával foglalkozó cikkek száma viszonylag stabil képet mutat. A vizsgált közel négyezer cikk többsége Kína általános gazdasági helyzetével, világgazdasági és világpolitikai szerepével és a magyar-kínai kapcsolatokkal foglalkozott. Eközben az olyan témák, mint az emberi jogok, Tibet, vagy éppen a szellemi tulajdonjogok védelme alig kapott figyelmet.
A magyar cikkek 9,4%-át ítélték meg az elemzők negatívnak, 4,8%-át pozitívnak és 84,3%át neutrálisnak.
A cseh adatokkal összevetve az is elgondolkodtató, hogy a magyar és a szlovák média jóval materialistább, a gazdaságra fókuszáló megközelítést alkalmaz, és a politikai értékekre, demokráciával, emberi jogokkal, kisebbségekkel kapcsolatos témák szinte teljesen hiányoznak a diskurzusból.
A három ország közül Szlovákia foglalkozik legkevesebbet Kínával, ami érthető, mert nehéz lenne olyan szlovák politikust kiemelni, aki különösebb politikai erőfeszítést tenne a két ország kapcsolatainak fejlesztésére. A cseh és magyar politikusok aktívabbak ezen a téren.
A visegrádi országok közül egyelőre Szlovákiának a legkevésbé fejlettek a kapcsolatai Kínával, ez viszont változhat, hiszen a szlovák kormány tavaly fogadta el a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről szóló koncepciót a 2017-2020 időszakra.
