Gondolta volna? Szlovákiában a legdrágább az élet a V4 országok közül
Amit eddig sokan sejtettünk – valahányszor csak a szomszédos államokban jártunk és ott olcsóbban vásároltunk, mint nálunk – úgy tűnik, igaz. Kis országunkban kerül a legtöbbe az élet a V4 országok közül. Jövedelmünk legnagyobb részét a kötelező befizetések, a rezsi nyeli el, de sokat otthagyunk a boltok pénztáraiban is, ráadásul mostantól még drágább lesz az élelmiszer. De nézzük csak, hogy is állunk a visegrádi és az uniós országokkal való összehasonlításban!
A legtöbbet a lakásra és az ezzel járó szolgáltatásokra – a vízre, gázra és villanyra – költünk. Kiadásaink negyedét a rezsiköltségek teszik ki. Élelmiszerre és üdítőitalokra összesen 18 százaléknyi megy el, s a havi kiadások harmadik legköltségesebb tétele az üdülés és a kultúra, ami az összes kiadásunk 10 százalékát emészti fel. A legkevesebbe a művelődés kerül, amire csak 2 százalékot költünk havonta.
Más EU-s tagállamokkal összehasonlítva Szlovákia polgárai számára az elmúlt év, vagyis 2018 az egyik legköltségesebb év volt, ugyanakkor az utóbbi tíz év távlatában enyhén csökkentek a lakhatási költségek, főleg 2016-2017-ben volt igencsak kedvező a helyzet a nyersanyagpiacon.
Most viszont azt tapasztalhatjuk, hogy az energiaárak ismét meglódultak, januártól többe kerül a gáz, a villany, a meleg
– vázolta a helyzetet Lenka Buchláková, a Szlovák Takarékpénztár elemzője a topky.sk-nak.
Az Európai Statisztikai Hivatal, az Eurostat adatai alapján az uniós országok közül Bulgáriában a legalacsonyabbak az árak, s Dániában kerül a legtöbbe az élet. Bulgáriában az uniós átlaghoz képest feleannyiba kerülnek a termékek, míg Dániában az átlagostól 41 százalékkal többe. Szlovákia 65 százalékos szinten áll, vagyis nálunk 35 százalékkal alacsonyabbak az árak, mint az uniós átlag. Ezzel szemben a visegrádi országok közül nálunk a legdrágább minden – Csehországban, Magyarországon és Lengyelországban kevesebb is elég lakásra, élelmiszerre és más kiadásokra.
Az uniós családi költségvetések java része, több mint 24 százaléka, megy el a lakhatásra, az energiaszámlákra.
A második legnagyobb költségtétel az utazás, ami 13 százalékos kiadást jelent, a harmadikat pedig az élelmiszer és az üdítőitalok teszik ki, amelyek egy átlagos európai polgár pénztárcájából havonta 13 százaléknyi kiadásként tűnnek el. Szállodákban és éttermekben az európaiak kiadásaik nem egész 9 százalékát hagyják ott havonta. Ugyanekkora összeget költenek kultúrára is.
