Peter Kažimír rejtett adóemelése
A pénzügyminiszter olyan adórendszert talált ki, amellyel úgy lehet a háztartások adóját emelni, hogy azt senki se vegye észre. Erről írt kommentárjában Fero Múčka gazdasági újságíró, a Trend gazdasági magazin valamikori főszerkesztő-helyettese, a Sme napilap kommentátora, a .týždeň magazin főszerkesztő-helyettese, a Postoj.sk főszerkesztője.
Mind Peter Pellegrini kormányfő, mind Robert Fico, a Smer elnöke ma azt sujkolják, ha a gazdaság sikeres, akkor a kormánynak többet kellene szétosztania, mert a polgárnak joga van részesülnie a növekvő a gazdaságból. Azt viszont már nem teszik hozzá, hogy a költségvetési források növekedése nem csak a növekvő gazdaságnak köszönhető, hanem annak a cseles megoldásnak, amit Peter Kažimír évekkel óta tökéletesre csiszolt.
Peter Kažimír miniszternek a működése hét éve során sikerült az, amiről a legtöbb pénzügyminiszter csak álmodni tud. Nagyságrendekkel tudta emelni a háztartások elvonásának terhét anélkül, hogy erről valahol is beszélnie kényszerült volna.
Szlovákiában 2012 óta jelentősen megemelkedett a teljes adó- és járulékterhek tényleges aránya anélkül, hogy ezt a miniszter jóváhagyatta volna a parlamentben. Sőt, anélkül, hogy ezt a közvélemény egyáltalán tudatosította volna. Kažimírnak nem kellettek hozzá bonyolult koalíciós egyeztetések, nem kellett semmilyen törvényt áterőszakolnia az adóemelésért. Ez politikailag amúgy is kényes kérdés.
Elég volt neki eljátszania azzal, amiből az adót kiszámolják. A „Kažimír-féle” adóemelés a fű alatt történik, az adózó számára az eredmény viszont ugyanaz, mintha emelték volna az adókat és a járulékokat – azaz többet kell fizetnie.
A minimálbér emelése a kormány részéről mintapéldája annak, hogy a pénzügyminiszter rendszere miképp is működik. A minimálbér jövőre az idei 480 euróról 520-ra emelkedik. A mai 480 euró azt jelenti, hogy az elvégzett munka teljes költsége majdnem 650 euró, amiből a munkás 400 eurót kap kézhez (nettó bér). A bruttó minimálbér emelkedése 520 euróra azt jelenteni, hogy a munka teljes költsége valamivel 700 euró fölé emelkedik, a nettó béré pedig 425-re.
Minden euróból, amivel a háztartások többet keresnek, egyre többet adnak a közösbe
A minimálbér emelésével az állam majdnem annyit nyer az emelésen, mint az alkalmazott, ebben az esetben 27 eurót. A minimálbér emelkedésével nem csak az elvonás összege növekszik, hanem az aránya is annak, amit el kell vezetni adó és járulék formájában. Vagyis a reális adóteher.
Ezt azzal tudta elérni a kormány, hogy előírja a fizetésemelést, viszont nem emeli a nem adóköteles létminimum összegét. Kažimír alatt lényegében befagyasztották ennek átértékelését, valorizációját, amelyet azelőtt évente hozzáigazították a reális bérekhez. Az egészségügyi járulékoknál 2015 óta szintén nem változott a nem járulékköteles rész nagysága. Ez azt eredményezte, hogy a pénzügyminisztersége alatt a háztartások teljes adófizetési terhei jelentősen megnőttek.
A következő ábra – amelyet 2016-ban a Költségvetési Tanács irodája tett közzé – mutatja az elmúlt tíz évben miképp változott a háztartások adóztatása. A fekete vonal mutatja, hogy a háztartások mennyit adóztak volna, ha Kažimír nem fagyasztotta volna be a leírható létminimum valorizációját, amelyet addig a bérek növekedése alapján évente módosítottak.
A kék vonal mutatja, hogy milyen a háztartások reális adó- és járulékterhe, tehát beleszámítva az úgynevezett „csendes adóztatást”.
Ez az átszámítás 2016-ban készült, és a becslés a gazdaság és a bérek fejlődésének hivatalos pénzügyminisztériumi prognózisából indult ki.
Mára bebizonyosodott, hogy a 2016-os becslések meglehetősen konzervatívak voltak, a gazdaság gyorsabban nő, s a bérek még gyorsabban, mint amit vártak. Tehát az olló a fizetések és a nem adóköteles létminimum között még jobban kinyílt, ezzel növelve a háztartások reális adóterheinek szintjét.
A 2016-os becslés aktuális átszámítását a Költségvetési Tanács nem tette közzé, de a becslés munkaverziója alapján az adóék növekedése így nézne ki.
Az adóék tehát a háztartások számára az elmúlt tíz évben 33%-ról több mint 37%-ra növekedett, amiből az adó mintegy negyedével lett magasabb, anélkül, hogy erről a parlament szavazott volna, vagy a közvéleményt informálták volna róla.
Ez nagyságrendileg annyit jelent, hogy az ekképp beszedett többlet körülbelül annyit hoz jövőre a költségvetésnek, amennyivel a beígért ingyen ebéd költségeit fedezni lehet.
Ma azt mondja Peter Pellegrini és Robert Fico, ha a gazdaság sikeres, akkor a kormánynak többet kellene szétosztania, mert a polgárnak joga van éreznie a gazdaság növekedésének hatását. Ez szép gondolat, csak ebben az esetben nem csupán abból „jótékonykodnak” amit a gazdaság növekedése hoz, hanem abból is, hogy a háztartások által megkeresett eurókból egyre többet kell elvezetnünk a közösbe.
Az eredeti írás elérhető Itt>>>
