2018. december 2., 09:20

Papírozni már tudunk

Tény, hogy valamit kezdeni kell a hulladékkal Szlovákiában, és kétségkívül az lenne a legjobb, ha csökkenteni tudnánk a hulladék mennyiségét. Ha figyelembe vesszük, hogy a bérek növekedésével a fogyasztásunk is emelkedik, szinte biztosra vehetjük, hogy a jövőben a szeméttermelésünk is közelíteni fog az európai átlaghoz.

Pozsonypüspöki szemétlerakat
Fotó: TASR

Az Eurostat 2016‑os adatai szerint Szlovákiában a háztartási hulladék legnagyobb része lerakókon végzi (66%). Ennek 11%‑át elégetik, és a hulladéknak csak a 23 százalékát hasznosítják újra. Az Európai Unió céljaival összhangban Szlovákiának 2035‑ig 25% alá, 2040‑ig 10% alá kell csökkentenie a szemétlerakókra kerülő hulladék arányát. 2030‑ig a háztartási hulladék 60 százalékát kellene újrahasznosítania.

Az EU bizottsági jelentése megállapította, hogy Lengyelországban „sürgető problémát”, Szlovákiában, főleg a gazdag pozsonyi régióban „óriási problémát” jelentenek az illegális lerakatok. A jelentés kihangsúlyozta a kreatív statisztikai adatszolgáltatást. Lengyelország esetében csak suttognak az adatok hitelességéről, Szlovákia és Csehország esetében pedig megállapították, hogy továbbra is különböznek a nemzeti adatok az Eurostat számaitól. 

A sor végén kullogunk

A visegrádi országok közül a hulladék kezelésében a legrosszabb eredményeket Szlovákia produkálja. Az Euro­stat adatai szerint a lengyelek a hulladékuk 44%‑át újrahasznosítják, ami két százalékkal alacsonyabb, mint az EU‑s átlag (46%). A csehek (33,6%) és a magyarok (34,7%) mellett Szlovákiában mindössze 23%‑os a recikláció aránya.

A visegrádiaknak közösek a problémáik. Gond van a biológiailag lebontható hulladék kezelésével, a legális és illegális szemétlerakatokkal, illetve azzal, hogy a hulladék az égetőben végzi. Ugyanakkor az is igaz, hogy az EU‑s átlaghoz képest (482 kg/fő) a visegrádiak jóval kevesebb hulladékot produkálnak. Legkevesebbet (307 kg/fő) a lengyelek, a csehek 339 kg‑ot, Szlovákia 348 kg‑ot, Magyarország 379 kg‑ot. Amiben szintén jók a V4‑ek, az a műanyag‑csomagolások újrahasznosítása. Ez Európában az idén lett égető probléma, mivel Kína betiltotta a műanyaghulladék importját. Csehország (61,7%) és Szlovákia (54,4%) már több mint a felét újrahasznosítja a műanyagoknak.

Legnagyobb lemaradásunk a konyhai és a kerti hulladékok kezelésében van. Ezt a biológiailag könnyen lebomló hulladékot belekeverjük a háztartási szemétbe, amiből a lerakókban nagy mennyiségű metán (üvegházhatású gáz) keletkezik, és az égetőkben is lassítja az égést. A biológiailag lebomló hulladékok kezelése gond az egész térségben. Messze lemaradunk az EU 78 kilogrammos biohulladék‑újrahasznosítási átlagától (PL – 46 kg, SK –24 kg, HU – 23 kg, CZ –13 kg). A biológiailag lebomló anyagok elkülönítésével komoly eredményeket lehetne elérni, hiszen a háztartási hulladék 40‑50%‑a biohulladék. Meg kellene oldani a szerves hulladék elkülönítését, komposztáló rendszereket kellene bevezetni, és megtanítani a lakosságot annak használatára.

Nálunk van a legtöbb szemétlerakat

A visegrádiak közül a lengyeleknél kerül a legkevesebb hulladék a szemétlerakatokra, csupán 37 százalék, de itt a legmagasabb a szemétlerakati díj, 26,6 euró/tonna. Magyarországon a hulladék 51%‑át helyezik el 25 eurós áron, Csehországban 50%‑át 20 euróért, Szlovákiában pedig 65%‑át 6,8 euró­ért. Erre próbál reagálni a környezetvédelmi minisztérium, amely a szemételhelyezési díj növelésével szeretne javítani a lehangoló statisztikán. A közgazdasági logika alapján ez akár sikeres is lehet, hiszen összefüggés van a szemétlerakati díj nagysága és az újrahasznosítás között. A szakértők szerint is a szeparált szemét gyűjtésének és újrahasznosításának költségei még mindig magasabbak, mint amikor a hulladékot szemétlerakatban helyezzük el.

Másik lépésként a minisztérium a polietilén műanyagok újrafelhasználásán javítana, bár javaslata (a műanyag és a pléhdobozok betéti díjának bevezetése) egyelőre nem eredményezett osztatlan sikert sem a felhasználók, sem a szakmai szereplők körében. Az intézkedéssel elsősorban a PET‑flakonok újrahasznosításának eddigi 62 százalékos arányát szeretnék 90‑98%‑ra emelni.

Az új betéti rendszer bevezetésének költségeit 80 millió euróra becsülik, ami évi 28 millió bevételt hozhatna, de a fenntartására évente további 33 milliót kellene költeni az eddigi 14 millióval szemben. Az ellenzők egyik fő érve, hogy a jelenleg kiépített rendszer felfutóban van, és jó eredményeit, vagy akár az egész rendszer összeomlását is veszélyezteti a betéti díjas megoldás, hiszen kiszámíthatatlan, hogy mekkora nagyságrenddel emelkedne az újrahasznosítandó PET‑hulladék. Fennáll a veszély, hogy feldolgozására az eddigi kapacitások nem lesznek elegendőek, és könnyen összeomolhat a reciklációban felállított pénzügyi egyensúly.

A betéti rendszer egyébként Európa több országában működik sikerrel. Svédország és Németország a példa. Az utóbbiban a PET‑palackok 97%‑át tudják visszagyűjteni. Svédország szintén hatékony, viszont az újrafeldolgozás helyett a zömét elégetik. Németországban szintén csökken az újra feldolgozott polietilén felhasználása, miközben a műanyagtermelésük növekszik. A statisztikák szerint Európában csupán a PET‑palackok 31 százalékát dolgozzák fel, 27 százaléka a lerakókban végzi, 42 százalékát pedig elégetik.

Szemléletváltásra lenne szükség

A környezetvédelmi minisztérium megkísérli a problémát kezelni, ám egyelőre nagyon kevés jele van annak, hogy elmozdulnánk a körkörös gazdasági szemlélet felé. Ez egy szemléletváltást feltételezne, ahol figyelembe vennék az adott termék előállítása során keletkezett környezeti terheket. A vállalatokat semmi sem ösztönzi, hogy csökkenteni próbálják a környezeti terhelést, és a termékeiket úgy tervezzék meg, hogy elhasználódásuk után könnyen újrafelhasználhatóak legyenek.

Európában létezik egy mutató, amely ökoinnovációs teljesítményük alapján próbálja rangsorolni az országokat. Szlovákia a 28 EU‑tagállam közül tavaly a 20. helyre küzdötte fel magát. A jelentés is észreveszi, hogy Szlovákia Európa‑bajnok a vállalatok számát tekintve, amelyek ISO14001‑tanúsítvánnyal rendelkeznek. Ez sokat segíthet abban, hogy az ökoinnovációs rangsorban megelőzze a V4‑es országok zömét.

Összegzésül: egyelőre nincs megnyugtató megoldásunk a hulladékkezelésre, és messze vagyunk a körkörös gazdaság bevezetésétől. Az ökoinnovációs jelentés viszont megmutatta, ha fejleszteni, újdonságokat bevezetni a környezetvédelem területén még nem is tudunk, a papírozás és a tanúsítványszerzés már megy. Legalább ebben versenyképesek vagyunk.          

A cikk megjelent a Magyar7 2018/30-as számában.  

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.