Orbán, Matolcsy és Varga a magyar versenyképességi fordulatról
Nem túl gyakran fordul elő, hogy hárman egyszerre felszólaljanak, szerda délelőtt a Magyar Kereskedelmi- és Ipar Kamara hagyományos gazdasági évnyitóján erre mégis sor kerül. Ráadásul az ország vezető gazdaságpolitikusai ezen az eseményen általában új bejelentésekkel rukkolnak elő. A bejelentéseket a Kamaraonline.hu alapján tesszük közzé.
A 2010 óta eltelt időszak sikereinek három pillére a gazdaságpolitika, a monetáris politika és a geostratégia – hangsúlyozta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.
Az MNB elnöke a követező célokat határozta meg: az egy főre eső GDP 2030-ra érje el az (akkori) uniós átlagot és 2050-re zárkózzon fel az (akkori) osztrák mutatóhoz.
Matolcsy György a gazdaság 2010 és 2018 közötti stabilizálásában több fordulat jelentőségét emelte ki:
- munkaerőpiac: a foglalkoztatás nőtt (a 2010-ben 10 évre ígért egymillió új munkahely háromnegyede megvalósult);
- adórendszer: a súlypont a fogyasztást terhelő adókra került át;
- motiváció: a munkahelyteremtés, a munkavállalás és a tanulás került előtérbe;
- államháztartás: 2012 óta pozitív az elsődleges (kamatfizetés előtti) költségvetési egyenleg;
- államadósság: Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahol a GDP-arányos ráta 2011 óta folyamatosan csökken;
- EDP: a túlzottdeficit-eljárás megszűnése nagyobb szabadságot jelent;
- monetáris politika: a nemkonvencionális eszközök meghozták az eredményeket;
- hitelezés: míg 2013-ban a kiszáradás („credit crunch”) fenyegetett, addig 2017-ben már
- kétszámjegyű volt a hitállomány éves bővülésének üteme, a folyamatban a jegybank növekedési hitel programja is komoly szerepet játszott;
- háztartások hitelezése: a devizahitelek kikerültek a rendszerből;
- MNB-mérleg: a monetáris politikai lazítás ellenére – a globális jegybanki világban egyedülálló módon – a magyar jegybank mérlege szűkült;
- növekedés: a hitelből finanszírozott növekedés évei után újraindult az EU-átlaghoz való felzárkózás.
A további növekedést hátráltató tényezők között a jegybank elnöke a demográfiai csapdát, a képzett munkaerő 4 százalékának külföldre vándorlását, a hazai hozzáadott érték alacsony szintjét és a „társadalmi csapdákat” említette, valamint azt, hogy a hazánkban működő multinacionális vállalatok hozzávetőlegesen a GDP 5 százalékának megfelelő összeget „visznek ki” az országból („finanszírozási csapda”).
– idézte a jegybankelnök Teng Hsziao-pinget, alátámasztandó, hogy meg kell változnia a pénzről való gondolkodásnak is. Ez ugyanis versenyképességi tényező, nem igaz a tétel, miszerint „a pénz nem boldogít”.
– hangsúlyozta Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter a foglalkoztatás további növekedését lehetővé tevő tényezők között a közfoglalkoztatottak elsőleges munkaerőpiacra való visszaterelését, a bérnövekedést, valamint az idősek és a nők foglalkoztatásának bővítését említette.
A 2015-ben indult duális szakképzési rendszert tovább kell közelíteni a német és az osztrák mintához, ennek egyik fontos eleme, hogy a képzésekről kereslet-alapon a vállalatok dönthessenek.
Az adórendszer megújítása folytatódik: 2019-ben debütál az „e-jövedéki adó” és az „e-ügyintézés”, 2020-ban az „e-áfa” és addigra teljes körűvé válik az e-számlázás is.
A gazdaságpolitika céljai közül Varga Mihály a következőket emelte ki:
- 2018 és 2022 között a GDP növekedésének üteme haladja meg az EU-átlagot;
- 2020-ra legyen nullszaldós a költségvetés;
- 2022-re az államadósság csökkenjen a GDP 60 százaléka alá;
- 2022-re a magyarországi adóék legyen a legalacsonyabb a régióban;
- 2020-ig legyen meg a már említett „egymillió új munkahely”;
- legalább három vállalat „magyar brandként” jelenjen meg a „nemzetközi gazdasági vérkeringésben” (a miniszter az Ikarust, a Tungsramot és a Medicort említette mint lehetséges jelölteket).
– kezdte beszédét a miniszterelnök, és meg is említett néhányat a siker „személyi tényezői” közül. Magyarország szerencsés ország, mert Matolcsy György vezeti a jegybankot, mert Varga Mihály bebizonyította, hogy képes irányítani a magyar gazdaságpolitikát, mert Szijjártó Péter személyében „ifjú titánt találtunk” a külügyek élére, Novák Katalin személyében pedig a demográfiai politika irányítására.
A sodródás, az útkeresés és a kényszerek közötti egyensúlyozás évei után a hazai gazdaság alapjaiban változott meg, megtaláltuk a „magyar modellt” – hangsúlyozta Orbán Viktor, felidézve, hogy 2010-ben talpra kellett állítani a gazdaságot, kiharcolni a pénzügyi függetlenséget.
A kormány nem az IMF-re épített (sőt, a hitelt idő előtt visszafizette), nem erőltette külföldi modellek alkalmazását és nem fogadott el semmilyen fenyegetést – ehelyett számos megállapodást kötött a hazai gazdaság szereplőivel, amelyeknek eredményeként nőtt a minimálbér, emelkedett az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok és a rendőrök fizetése.
A magyarországi családtámogatási intézkedéseket (a ráfordítások, illetve a beszedett adók összevetésének alapján) a multik és a bankok állják – mondta a miniszterelnök. A gyermekétkeztetés, az ingyenes tankönyvellátás egyre több gyereket érint, nőtt az óvodai, bölcsődei helyek száma is – sorolta.
A kormány építhetett a magyarországi szellemi tőkére, a jegybankban és a kamaránál igazi tudás halmozódott fel, ezt „gereblyézi össze” a gazdasági miniszter.
A sikeres gazdaságpolitika alapja a gazdasági stabilitás – hangsúlyozta Orbán Viktor is, aki stabilitás „mélyebb” alapját a méltányosságban látja. A „méltányosság” azt jelenti, hogy mindenki dolgozhat, a családokat támogatják és mindenkinek megadják a tiszteletet.
– mondta Orbán Viktor, aki csak olyan kormányt tud ajánlani, amelyek a gazdasági politikát is ezeknek rendeli alá.
A „magyar modell” a miniszterelnök szerint négy pilléren alapszik:
- versenyképesség;
- munkaalapú gazdaság;
- demográfiai politika;
- identitáspolitika.
Az uniós támogatások a magyar sikernek nem előfeltételei – hangsúlyozta a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 130 milliárd eurós GDP mellett az éves uniós támogatás mindössze 4 milliárd euróra rúg.
– tette hozzá.
Beszéde végén a miniszterelnök a migráció témájával foglalkozott. A migrációt be kell építeni a gazdaságpolitikába, az európai kormányok életképessége ezen fordul meg. A migráció a magyar gazdaság lehetőségeit is alapjaiban határozza meg – hangsúlyozta a Orbán Viktor, aki szerint Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha nem válik bevándorlóországgá.
Az osztrákok már lezárták, a németek le fogják zárni a határokat, így Magyarország „zsákországgá” válik, akit beengedünk, az itt is marad – figyelmeztetett Orbán Viktor, hozzátéve:
egy migráns éves szinten 4,5 millió forint költséget jelent.
A migránsok mindazonáltal nem ez ellenségeink,
– hangsúlyozta a miniszterelnök, aki szerint a megoldás: „nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget odavinni”. Ezért „egyetlen migránst sem engedünk be Magyarországra és kitiltunk mindenkit, aki a migráció szervezésében részt vesz”. Ha ez sikerül, akkor reális lehetőséggé válik az éves szinten 4 százalékos GDP-növekedés, valamint a teljes foglalkoztatottság elérése 2022-re.
A minimálbér minden évben emelkedhet, de csak a teljesítménnyel arányos módosítások jöhetnek szóba – reagált a korábbi felvetésekre a miniszterelnök. A 2018 és 2022 közötti további célok között az alábbiakat említette:
- minden évben csökkenteni kell a munkáltatói adó- és járulékterheket;
- a modern városok programja után még az idén elindul a modern falu program;
- létre kell hozni és megerősíteni a közép-európai gazdasági térséget;
- meg kell építeni a Budapestet Zágrábbal, Varsóval és Kolozsvárral (onnan Varsóval) összekötő gyorsvasutakat;
- Pécstől a horvát határig kell érnie az autópályának, és meg kell épülnie Miskolctól Kassáig is a sztrádának.
