Nagyobb magyar GDP növekedést várnak az eddiginél
Az elemzői várakozásokat is enyhén túlszárnyalta a magyar GDP első negyedévi növekedése, ami alapján a bankok máris felfelé javították az idei egész évre vonatkozó növekedési várakozásaikat.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott első becslése szerint az idei első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 4,4 százalékkal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 4,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A növekedéshez a piaci alapú szolgáltatások, különösen a kereskedelem és a turizmus járult hozzá legnagyobb mértékben.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint a várakozásoknál kissé gyorsabban nőtt a hazai GDP az első negyedévben. A felhasználási oldalon gyorsulhatott a fogyasztás növekedése, erősek maradhattak a beruházások, míg a külkereskedelem kevésbé húzhatta vissza a növekedést, mint tavaly.
A következő negyedévekben a lakás- és irodapiaci átadási hullám, a felgyorsuló állami és uniós támogatású beruházások, valamint további feldolgozóipari beruházások hatására gyorsulhat a gazdaság növekedése, amit a továbbiakban is élénk fogyasztás támogat - fejtette ki.
Virovácz Péter, az ING Bank vezetője elemzője kiemelte, hogy az év eleji dinamikus béremelkedés erőteljesen hozzájárulhatott a háztartások vásárlási hajlandóságának növekedéséhez.
A következő negyedévekben az ipari kapacitások beindulásával a szektor hozzájárulása növekedhet. Az építőipar az előző évi szárnyalás után érdemben nem járulhatott hozzá a bővüléshez, míg a mezőgazdaság vélhetően a várakozáson felül teljesített az év első három hónapjában.
Ürmössy Gergelynek, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzőjének nem okozott meglepetést az első negyedéves GDP növekedési ütem. A növekedés szempontjából kritikus szerepe lehetett a gyors tempóban élénkülő belső keresletnek, amelyet több tényező is támogatott: az emelkedő nettó reálbérek, az EU-s források által felpörgetett beruházások, valamint a választásokat megelőző nagy volumenű kormányzati kiköltekezés. Nagy kérdés, hogy a nettó export miként járult hozzá a növekedéshez az első negyedében - vetette fel a vezető elemző.
„A magyar gazdaság jelenlegi helyzetében reálisnak tekinthető az évi 4 százalék körüli bővülés az elkövetkező években” - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnöke és az első Orbán-kormány pénzügyminisztere.
Járai Zsigmond leszögezte: a magyar gazdaság jó irányba halad, hosszú távon fenntarthatónak tűnik az élénkülés, az alacsony költségvetési hiány és az államadósság csökkentése.
A volt pénzügyminiszter bízik abban, hogy a világgazdaságban nem lesz komolyabb válság, és
A volt jegybankelnök úgy fogalmazott, a 2013 utáni monetáris politikáról csak jót tud mondani.
Járai Zsigmond szerint a világban végbement változásokhoz 2013 előtt a jegybank nem, vagy csak nagyon lassan alkalmazkodott, "az alkalmazkodás 2013-tól szerencsére felgyorsult, sőt, az MNB jelenlegi vezetése sok tekintetben meg is előzte a korát".
Járai Zsigmond külön kiemelte, hogy a Növekedési Hitelprogram bevezetését helyes lépésnek tartja.
Nem lett volna ekkora válság Magyarországon 2008-ban, ha az akkori MNB sokkal aktívabban lép fel mind a monetáris politikában, mind a magyar gazdaság növekedésének támogatásában - húzta alá a volt MNB-elnök.
A magyar gazdaság előtt álló legfőbb kihívás jelenleg a versenyképesség növelése - mondta Járai Zsigmond, aki szerint ebben a vonatkozásban hosszú ideje le van maradva az ország.
A fiatalokat itthon tartani vagy hazacsábítani a közgazdász szerint a jövőbe vetett hitük erősítésével lehet. A volt pénzügyminiszter úgy fogalmazott, kiszámíthatóbbá kell tenni számukra a jövőt és értelmes munkát kínálni részükre.
Az MNB volt elnöke szerint a neoliberális eszmék, elméletek kora lejárt. Úgy vélte, a 2008-as válság kialakulásához az akkor még uralkodónak számító neoliberális elméletek jelentős mértékben hozzájárultak.
