Munkaerőhiány a vendéglátásban - felvidéki startuptól jöhet a megoldás!

ma7 2019. november 08., 13:57

Egy hangulatos kávézó félreeső szegletében ülök Komárom belvárosában, felnyitom a laptopom és belekezdek a következő cikk írásába. Szeretem ezt a helyet, ahol háborítatlan nyugalomban élvezhetem ki a kávém minden cseppjét.

Fotó: flickr.com/Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány

Vagyis élvezhetném, mert amíg a pincér észrevesz és felveszi a rendelést, a cikk bevezetőjét már be is fejeztem. Mire a kávém az asztalhoz ér, eltelik egy szűk negyedóra. Én egy elnéző félmosolyt erőltetek az arcomra, miközben magamban azt mormolom, mi van itt vajon csúcsforgalomban?

E hosszúra nyúlt, feleslegesnek tűnő bevezető nem véletlen. A felvidéki születésű Papp György pont egy hasonló helyzet után mondta azt, ebből elég. Többéves fejlesztés és tesztelés után pedig már élesben használható CANTWAITER névre hallgató ingyenes mobilapplikációja.

A sokadik negatív tapasztalat után döntöttem úgy, hogy ideje lenne az étlapot is átlökni a 21. század kapuján”

– válaszolja első kérdésemre a kávém után pár perccel érkező beszélgetőpartnerem.

„Képzeld csak el a helyzetet, hogy egy bárban beszélgettek a barátaiddal. Te rendelnél még egy italt, de nem szívesen maradnál le a story poénjáról. A bár felé nézve azonban látod, hogy annak ellenére, hogy a pultosok pörögnek, mint a robotok, mégis legalább 10 perc mire kiszolgálnának. Milyen jó lenne, ha a whiskydet egyszerűen a telefonodról rendelnéd és fizetnéd, a pulthoz pedig már csak átvenni sétálnál oda, amikor megkapod az értesítést a telefonodra" – meséli a projekt koncepcióját.

Nem kell messzire menni, nyilván mindenki találkozott már a fesztiválszezonban rendszerint kialakuló kígyózó sorokkal a pultoknál. A CANTWAITER mobil applikációnak köszönhetően ugyan nem lesz kevésbé vizezett a fesztiválsör, viszont legalább nem kell érte fél óráig sorban állni.

Amelyik pincér nem tud mosolyogni, jobban tette volna, ha vendégnek születik – visszhangozhatnának fülünkben Gundel Károly szavai, azonban fel kell tennünk magunknak a kérdést, van még ilyen odafigyelő, képzett személyzet Közép-Európában? A pincér persze nem gondolatolvasó és könnyen lehet, hogy túl van terhelve, vagy egész egyszerűen csak máshol járnak a gondolatai (ő is ember). Kapjuk elő hát az okostelefonunkat, és 3 kattintással nemcsak, hogy megrendeltük a desszertet, vagy egy újabb korsó sört a csülök mellé, de ki is fizettük azt. A pincérnek is őszintébb lesz a mosolya, ha nem kell minden elfelejtett kávé vagy üdítő miatt új kört fordulnia.

A beszélgetés után gondoltam utánanézek néhány kapcsolódó statisztikának. A Profesia.sk kimutatásait elemezve szembetűnő, hogy nem csak a jó pincér megy ritkaságszámba mostanában, hanem a teljes szektorban hiány van.

A nyári szezonban a munkaerőhiány által okozott nehézségek, átfogó béremelkedéshez vezettek, 2018 harmadik negyedévéhez képest körülbelül 30 százalékos volt a jövedelemnövekedés.

Számszerűsítve ez annyit jelent, hogy az álláshirdetésekben nem ritkán nettó 800 euró körüli összeget is ígérnek (adózzunk egy perc néma csenddel a tanároknak és ápolóknak). Ugyan így némileg növekedett a szektorban alkalmazottak száma, ez azonban csak egy gyenge sebtapasz az ezer sebből vérző ágazatnak. Nincs ez másként Magyarországon sem. Közismert, hogy a balatoni kisvállalkozásoknak az egyre növekvő bérköltségek által okozott többletteher mekkora gondot jelent. Beszélgetőpartnerem is a stratégiaváltást sürgetné.

 „A helyzet az, hogy jelenleg nem kell nagy igényűnek lennünk ahhoz, hogy nap mint nap szembesüljünk a vendéglátóipar munkaerőhiányának problémájával. Ráadásul ez nem csak vendégnek probléma, a másik oldalnak legalább ekkora. Gondoljunk csak bele, milyen érzés lehet egy vendéglátósnak kiképezni egy pincért, csak azért, hogy az két hónap után inkább Ausztriába menjen a jobb fizetés reményében. Ha pedig megnézzük Szlovákia, Magyarország vagy akár az EU demográfiai (és oktatásügyi) statisztikáit, nincs okunk az ünneplésre. Világosan látszik tehát, hogy a klasszikus megoldások már nem működnek hosszú távon. S ha ezt belátjuk, már nem is tűnik annyira távolinak a mi 21. századi megoldásunk.”

 Bár az átlagnál talán kissé konzervatívabb felvidéki fogyasztó számára elsőre meglepőnek tűnhet az ötlet, a fejlődést (mint ahogy a történelem azt már annyiszor bizonyította) nem lehet megállítani.

Egy igazi win-win helyzetről van szó, hisz ami nekünk kényelmet és gyors kiszolgálást jelent, az az étteremnek spórolást. Ezt a pénzt pedig az egyre erősödő mezőnyben visszaforgathatják a menü tökéletesítésébe. Minőségi helyi alapanyagok vásárlására, vagy éppen a környezettudatos csomagolásra.

Lassan mindenkinek ott lapul a zsebében az okostelefon, a fiatalabb generáció szívesen fotózza a felszolgált ételt, vagy vált egy gyors üzenetet barátaival. Ha viszont már úgy is ott az okostelefon, akkor segíthet nekünk és a vendéglátósnak a rendelésnél is.

„Applikációnkkal megjártuk már Budapestet és Varsót is, különböző startup konferenciákon és versenyeken vettünk részt. Nekem viszont személy szerint sokkal fontosabb a felhasználók visszajelzése. Ami szerencsére meglepően pozitív, bár a vendéglátósok kissé óvatosak, ők sem mehetnek el a klienseik kérései mellett. Én azt szoktam mondani, hogy jobb előbb belevágni egy ilyenbe, mint utólag, amikor már nem lesz más választás. A kártyás fizetéstől is sokáig tartottak, de egy hatékony és ésszerű technológia úgyis meghódítja a világot” – zárja a beszélgetést a fiatal vállalkozó.

Ehhez kívánunk mi is sok sikert!

Kováč Barnabás írása

0 HOZZÁSZÓLÁS