Matečná négymillióért tanítaná meg a beosztottait kommunikálni

A mezőgazdasági minisztériumnak valószínűleg sikerül átnyomnia a hétmilliós projektjét az EU alapoknál. A projekt lényege az, aminek természetesen módon kellene működnie a minisztérium és a szatellit intézményei hivatalnokainál. A „Hatékony közigazgatásért” elnevezésű programban a minisztérium elsősorban átvizsgálná a saját munkáját, javítaná a mind a belső, mind a kifele megnyilvánuló kommunikációját a brit modell szerint, illetve javítaná az adatok kezelését.

Eredetileg a Matečná minisztériuma erre 7,1 millió eurót kért, amit később a kritikus össztűz hatására fél millióval csökkentettek.  A munkafolyamatok átértékelése 21 hónapig, a kommunikáció javítása pedig 33 hónapig tartana.

A 6,6 millió euró körülbelül akkora összeg, amennyiért Pozsonyban 10 eurós órabérért 130 hivatalnokot két évig alkalmazhatnának.

A legtöbb pénzt a minisztérium az úgynevezett nyilvános párbeszédre fordítaná, amelyet a brit modell szerint végezne. Természetesen magának a módszernek az átvétele csupán kicsivel kerülne többe három millió eurónál, itt tudott faragni a minisztérium fél milliót az eredeti tervezetből.

Ez annyira magas összeg volt a brit know-howért, hogy magának Tereza Stenhüblnek, az EU bizottságának képviselőjének is szúrta a szemét. Ezért a minisztérium ennél a tételnél visszavonulót fújt, mert a jegyzőkönyvekből nyilvánvaló volt, hogy májusban még, a 16 tagú monitorbizottság egyetlen tagját sem tudták meggyőzni.

A múlt héten viszont már a tervezet átment, bár maradtak némi kételyek. Egyelőre nem teljesen kristálytiszta, hogy mi is lesz a kimenete ennek a hatalmas beruházásnak, csak annyit sejthetünk, hogy az új módszerekkel a minisztérium és a négy intézménye majd jobban fog kommunikálni.

A projekt részletei egyelőre homályosak. A minisztérium ekképp magyarázza:”A hatékonyság növelését érinti, az agrárreszort és intézményeinek minőségét és teljesítményét, új módszerek bevezetését a nyilvános politikai tevékenységben a párbeszéd, a jelentések és az adatkezelés területén.”

A minisztérium indoklása szerint egyelőre nincs átvizsgálva részletesen a szervezeti struktúrája, sem a benne zajló folyamatok. Nincsenek szabványosított munkamódszerei arra, hogy kiiktassák a munkavégzésben rejlő holtidőket, hogy be tudják tartani az ügyintézésre szabott határidőket.

Az intézményei közül vizsgálat tárgya lenne a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minősítő Intézet (ÚKSUP), Állami Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal, Nemzeti Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Központ és a Nemzeti Erdészeti Központ.

Ez a négy intézmény a projektben a minisztérium partnerei lennének, és maguk is rendelhetnének szolgáltatásokat és elemzéseket. A Mezőgazdasági Kifizető Ügynökség (PPA), amely ma leginkább a kritikák kereszttüzében van, kimaradna a projektből.

A minisztérium munkájának optimalizálására 1,6 millió eurót terveztek, amelyből 1,4 millió szaktanácsadásra menne el. A minisztérium 9 szakembert szeretne bekapcsolni a tevékenységbe, akiknek 130 eurós órabért fizetnének. Eredményként elemzések és koncepciók születnének. Bár érthetetlen, hogy ezeket miért nem tudják megoldani a minisztérium berkein belül. Adatkezelésre és adatfelügyeletre további 1,2 milliót szánnak.

A legtöbb kétely a nyilvános párbeszéd résznél van, amelyre 3,5 millió eurót fordítanának. Ebből 3 milliót fizetnének a módszerért, a többi az útiköltség és a munkabérek (18 eurós órabér). A nyilvános párbeszédet a minisztérium úgy vázolja fel, hogy abban kommunikálnak majd a tudósokkal, az érintettekkel (vállalkozókkal, civil és karitatív szervezetekkel) politikai tényezőkkel.

Kimenet az az érintettek véleménye lesz, amely azután befolyásolná a minisztérium további munkáját. A fő témák közül a biogazdaság, a fenntartható fejlődés, az egészséges élelmiszer és a hivatali ellenőrzés területét jelölték meg.

A hárommillió azért kérdéses, mert a módszerek, miképp vezessünk le egy nyilvános párbeszédet ismertek, és szabadon hozzáférhetőek.

Az EU bizottság képviselője még májusban azt mondta, hogy a projekt célkitűzéseiben hiányoztak a részletek és nem látta a projekt konkrét távlati elképzeléseit. Nem értett egyet az egyes költségvetési tételekkel sem, és az aktivitások csak az előkészületről szóltak, nem pedig az eredmények alkalmazásáról, ahogy a projekt időtartamát is feleslegesen hosszúnak tartotta.

A tárgyalásokon a mezőgazdasági minisztériumot Monika Deneva, a minisztérium agrárpolitikai szekciójának vezérigazgatója képviselte. Az SNS eme kiváló jelöltje tavaly még az oktatási minisztérium euro-pályázatainak értékeléseinél sertepertélt. Többek között az ellenzéki Veronika Remišová, pont a Deneva által is bírált stratégiai kutatási pályázatok értékelését nevezte szakmaiatlannak. Ahogy Remišová mondta: „egy hölgy azonos névvel ma az agrártárcánál van és kinevezték az Állami Erdők Felügyelőbizottságába.”

A pénzügyminisztérium Értéket a Pénzért egysége a projektet sem májusban, sem a múlt héten nem támogatta, mivel szerintük sem a projekt aktivitásai, sem a folyamatai nem voltak definiálva, ahogy nem tisztázott a nyilvános párbeszéd formája, és sokkalja az ezért kifizetett négymillió eurót.

Az Értéket a Pénzért csoport vezetője, Štefan Kišš azt azért értékelte, hogy a minisztériumon belüli folyamatokat szeretnék átvilágítani beleértve az Agrárkifizető Ügynökséget, de a párbeszédre szánt 3,5 milliót ő is sokallta. Nehezményezte, hogy olyan stratégiák kidolgozására szeretnék elkölteni a pénzt, amelyek kidolgozása beletartozna a minisztériumi hivatalnokok munkakörébe. A pénz nagy része pedig olyan kutatásokra, szakértőkre menne el, amely nem képezné versenytárgyalások tárgyát.

A csoport a pályázatot már tovább nem vizsgálja, innentől a belügyminisztérium dönt, mivel ő felügyeli a Hatékony Közigazgatás Operatív Programot. A belügy már jelezte, a pályázatot támogatni fogja, mivel szerinte a módosítások relevánsak és elégségesek voltak.