2019. március 4., 11:07

Magyarország az idén nyolc nagy infrastruktúra-projekten dolgozik

Magyarországon a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) az idén nettó 585 milliárd forintnyi (1,86 milliárd euró) közlekedési infrastruktúra-beruházásra készül, ebből kivitelezésre 545 milliárd forint (1,73 Mrd Eur) jut a társaságtól kapott válasz szerint. Az állami cég nyolc legnagyobb projektjéből hat közúti, kettő pedig vasúti. A Világgazdaságnak hangsúlyozták: a költségek minden esetben nettó értékek, nem egy évre vonatkozó kiadást takarnak, hiszen a munkák jellemzően két-három évig tartanak, és kizárólag kivitelezési, nem pedig teljes költségről van szó.

magyar-autopalya-epites.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Fotó: MTI

Az idei beruházások egyike az M4-es autópálya Berettyóújfalu és Nagykereki (országhatár) közötti szakaszának második üteme, amely során új nyomvonal létesül 85 milliárd forintból (270 millió euró). Szintén új nyomvonalat terveztek – 183 millió forintos (581 millió euró) költséggel – az M30-as autópálya Miskolc és Tornyosnémeti közötti szakaszának. A Szolnok megközelítését segítő fejlesztés, az M4-es gyorsforgalmi út M0-s–Cegléd közötti szakaszának kivitelezése 74 milliárd forintba (235 millió euró) kerül, de a nyomvonal 45 kilométeréből csak 30 kilométeren lesz új az útpálya. Bő kétszer ennyiből, 149 milliárd forintból létesül Békéscsaba jobb megközelíthetősége érdekében az M44-es Tiszakürt–Kondoros közötti, teljesen új szakasza.

Nyugat-Magyarországon Kaposvár és Csorna kapcsolódhat majd szorosabban az ország közúti vérkeringéséhez. A 67-es főút Kaposvárt és Látrányt elkerülő utak közötti szakaszát fejlesztik 67 milliárd forintból 33,2 kilométeren, ebből 21 kilométer lesz teljesen új nyomvonal. A legdrágább, az idén is folyó közúti fejlesztés a 174 milliárd forintba (552 millió euró) kerülő M85-ös, ahol a Csorna II.–Sopron és kelet–Fertőrákos csomópont között létesítenek új szakaszt.

Két vasúti projekt a közutaknál is több pénzt emészt fel. A Kelenföld–Pusztaszabolcs vasútvonal átépítésének első és második üteme 148 milliárd forintba(470 millió euró) kerül, a Budapest–Hatvan vonalszakasz korszerűsítése és az ETCS2 vonatbefolyásoló rendszer kiépítése pedig 156 milliárdba (495 millió euró).

Folyik a felsorolt projektekkel kapcsolatos területszerzés, amire az idén a NIF nettó 2,83 milliárd forintot (9 millió euró) szán. Bár a folyamatra részletes jogszabályok vonatkoznak, a perek nem mindig kerülhetők el. Jellemzően a kisajátításban érintett ingatlantulajdonosok keveslik a kártalanításként megítélt összeget, és bírósághoz fordulnak. Azonban a jogszabályok szerint ez nem hátráltatja a beruházást, mert a területet ilyenkor is át kell adniuk a kivitelezőnek.

A Magyar Nemzet információi szerint:
Eközben előkészítik az M9-es további szakaszait, legalábbis ez derült ki a napokban nyilvánosságra hozott, a pénzügyi és az innovációs tárca által jegyzett versenyképességi programból, amelyben a közlekedési fejlesztések közül az M9-es autópálya megépítését emelték ki. A javaslat célja a munkaerő-tartalékokkal és gazdaságfejlesztési kapacitással rendelkező Dél-Dunántúl nyugati határral való közúti közlekedési kapcsolatainak javítása.

Az M9-es autópálya dunántúli nyomvonala, azaz a Kőszeg–Szombathely–Körmend–Zalaegerszeg–Nagykanizsa–Kaposvár–Pécs–Szekszárd útvonal a régió nagyobb városainak biztosítaná a bekapcsolódást a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe. A korábbi M9-es nyomvonalának tervei Pécset nem érintették, ugyanakkor a másfél százezer lakosú, széles felsőoktatási spektrumú megyeszékhely bekötése az egész térség vonzerejét növelné, valamint hozzájárulna a régió humántőke-állományának helyben tartásához.

magyar-autopalya-epites.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.