Magyarország a térség legmodernebb haderejét építi

2018. december 23., 08:14
ma7

Az elmúlt héten is komoly horderejű bejelentéseket tett a magyar hadügyi vezetés a haderőfejlesztés területén. A magyar lapok is kiemelt témaként kezelték ezt a témát, hiszen ajándékként valóban az egyik legfontosabbat hozzák a karácsonyfa alá – a biztonságérzet növekedését.

A 888.hu szerint a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program (Zrínyi 2026) végre látható szakaszába érkezett, s hol van még 2026!

Felújított Mi-24-esek, Mi-8-asok és Mi-17-esek. Új könnyű, többcélú Airbus H145M típusú katonai helikopterek. Szintén új, közepes kategóriájú, többcélú Airbus H225M típusú katonai szállítóhelikopterek. Csapatszállító Airbus A319-esek. Dassault Falcon 7X típusú futárgépek. Zlin Z-242L típusú kiképzőgépek.

Leopard 2 A7+ harckocsik és Panzerhaubitze 2000-es önjáró lövegek. Új, cseh licences, Magyarországon gyártott P-07 és P-09 típusú pisztolyok, BREN 2 típusú gépkarabélyok és SCORPION EVO 3 típusú géppisztolyok. Csütörtökön pedig döntés született a SAMOC (egy légvédelmirakéta-vezetési rendszer) beszerzéséről is, amit szintén az Airbus szállít a Magyar Honvédségnek (MH).

A portfolio.hu  már egyenesen arra keresi a választ, hogy a frissen beszerzett Leopard 2 A7 tankok apropóján, hogy mire is mennének az új magyar harckocsik, Putyin rettegett szupertankja ellen, azaz, mit tud ez a típus, az Armata T-14-eshez, Oroszország büszkeségéhez képest.

Persze megjegyezik, hogy ez a két típus még egy esetleges háború esetén sem valószínű, hogy valaha találkozik majd a csatamezőn. A Leopard 2A7 típusból már több ezer darab készült, míg a T-14-esből csupán kisszériás gyártás valósult meg és nem is várható tömeggyártás. Ugyanis az oroszoknak, túl magas a harckocsi előállítási költsége, és Oroszország mindig is a tömeggel tudott győzni.

A mandiner.hu  Demko Attila jegyzetét közli, akinek a véleménye azért is érdekes, mert nem rég távozott a Honvédelmi Minisztérium stratégiai elemzésért felelős főosztályának vezetői posztjáról, illetve ő jegyzi az elmúlt időszak egyik nagysikerű geopolitikai thrillerét, a Máglyatüzet.

Véleménye szerint a most elindult, legmodernebb, világszínvonalú tankokra és helikopterekre épülő haderőfejlesztés újra

az erős hadseregek közé fogja emelni a magyart.

Demko szerint, a Zrínyi 2026 program elsősorban képesség-visszaszerzés, egy adósság törlesztése, mert Magyarország páratlan módon elhanyagolta haderejét a rendszerváltás óta. Az orosz államadósságból érkező technikán és az első Orbán kormány alatt elindított Gripen programon túl alig volt fejlesztés, közben viszont komoly képességek tűntek el. Tehát azt a sztereotípiát, hogy a magyar hadsereg egy kicsi, gyenge, az ország védelmére alkalmatlan haderő, csak a 2004-2009 közötti, minden korábbit felülmúló leépítések tették valósággá.

Ekkor a Magyar Honvédség nehéztechnikáját és gyakorlatilag teljes tüzérségét felelőtlenül eladták/elajándékozták.

Kitér arra is, hogy miért is fontos ez, ha Magyarország NATO és EU tagállamokkal, vagy oda tartó országokkal (Ukrajna és részben Szerbia) van körbevéve? - Azért, mert az extrémen naiv lelkeken kívül józan ésszel mindenki számára felfogható, hogy alapvetően a szomszédos országok képessége számít, ha biztonságban akarjuk tudni magunkat, nem pedig a szándékaik.

A szándék gyorsan, hónapok, napok alatt is változhat, míg a képességek kiépítése legalább egy évtized.

Van olyan szomszéd, amely szűk harminc év alatt kétszer is szövetségesből háborús ellenség lett, és amely 1989-ben, sőt a kilencvenes évek végén is tett fenyegető katonai lépéseket. Egy másik, a volt Jugoszlávia légiereje bombázott magyar területet 1991-ben, légteret pedig több százszor sértett. Egy harmadik most is tesz, egyelőre csak retorikai szintű, de fenyegetésként is értékelhető megnyilvánulásokat. A NATO- és az EU-tagság jó dolog, és jelen pillanatban a magyar biztonság alapja, de egy felelős politika nem indulhat ki abból, hogy ez mindig így marad.

A magyar haderő fejlesztése tehát elsősorban önérdek, de szövetségi érdek is.

Magyarország tehát újra szavatolni tudja majd saját biztonságát, és a jelenleginél sokkal hasznosabb szövetséges tud lenni, ami külpolitikailag kamatoztatható.

Demko Attila szerint a Zrínyi 2026 teljes képe még nem rajzolódott ki, de ami már látszik, az tényleg rendkívül biztató, és több ponton felülmúlja azt, amiről korábban hallani lehetett.

A megrendelt helikopterek, harckocsik és tüzérségi eszközök számszerűen is megfelelnek a haza alapvető védelmi igényeinek. De az igazi nagy hír az, hogy

túlnyomó részben nem használt eszközökről van szó, hanem a legmodernebb, vadonatúj verziókról.

A H145M  és a H225M helikopterek hatalmas minőségi ugrást jelentenek a Mi-8/17 flottához képest mind fegyverzetükben, mind képességeikben, mind pedig számukban. Harminchat működő, bevethető helikoptere az MH-nak már nagyon régen nem volt. Ez a szám egyébként nagyobb, mint amiről korábban szó volt, így különösen pozitív a meglepetés. Ez egy nagyobb, modernebb, jobb túlélő képességű helikopter erő lesz, mint szinte bármi, ami a térségben van/lesz.

Negyvennégy bevethető harckocsija sem volt a Honvédségnek már jó ideje. Nemsokára pedig a világ legjobb tankja,

a Leopard 2 A7+

alkotja majd az MH szárazföldi ütőerejének gerincét. Az A7+ messze fejlettebb, mint bármi, ami Ausztria kivételével a környéken van. De nyugati szomszédunk is csak Leopard A4-essel rendelkezik, ami egy korábbi, sebezhetőbb verzió.

Demko kitér a kritikákra is, arra, hogy már elindult itthon egy kritikahullám a Leoparddal kapcsoltban, azt állítva, hogy az Szíriában nem teljesített jól. A valóság az, hogy A4-esekkel szenvedtek veszteségeket a törökök, az A7+ pedig sokkal jobb a kilencvenes évek színvonalát jelentő A4-nél. Ráadásul sokszor olyan körülmények között vetették be a török harckocsikat, amelyekben nem kellett volna. Nincs sebezhetetlen harckocsi, számos amerikai Abrams sem úszta meg a bevetést hasonló körülmények között Irakban vagy Jemenben. A T-55-ös, T-64-es vagy T-72-es harckocsik (vagy azok a szomszédos országokban gyártott változatai) gyakorlatilag

még nagyobb tömegben is esélytelenek egy jó védelmi pozícióban lévő A7-tel szemben.

Demkó szerint a PzH 2000 is kiváló választás, de a 24 darab, bár lőtávolsága és egyéb paraméterei sokkal jobbak, egyes tüzér kollégák véleménye alapján, annyit nem fog tudni, amit a Gyurcsány kormány által elkótyavetyélt hatszor akkora darabszámú 122 mm-es Gvozdika tudott. De ez csak a számok miatt lehet (24 versus 144 darab), ha egyáltalán igaz. Az biztos, hogy több mint negyven kilométerre a Honvédség a FROG-7 rakéták kivonása óta nem tudott ellőni.

Az eddig bejelentett beszerzések persze nem jelentik azt, hogy a Zrínyi 2026 teljes lenne. Lehet, hogy jönnek még tüzérségi eszközök, ha nem is önjárók. Az viszont biztos, hogy a légvédelem is új eszközökre szorul, és a BTR-80-asok sem felelnek meg a kor követelményeinek. Itt, és még jó pár kevésbé látványos területen, számíthatunk új bejelentésekre.

Mit fog tudni ez a Magyar Honvédség regionális összehasonlításban?

Arra Magyarország természetesen önmagában esélytelen, hogy egy Oroszország méretű potenciális ellenféllel szemben megvédje magát. Papíron egyébként egy Ukrajna méretű állammal szembeni önvédelem is kétséges, de ha a Zrínyi 2026 minden eddig ismert eleme megvalósul, az egyébként évről évre fejlődő ukrán haderő számára is elrettentő erőt jelentenek majd a magyar képességek.

A román haderő ma sokkal erősebb, és a haderő-fejlesztési céljai is ambiciózusabbak a magyarnál, már ha az ország megingott gazdasági helyzete engedi a végrehajtásukat. Ha igen, a két ország közötti most nagyon nagy képességkülönbség megmarad. A szárazföldi erő tekintetében Magyarország kicsit felzárkózik, míg a most gyenge román légierő jelentősen erősödni fog.  Az MH várhatóan a fejlesztési program végére elérhet vagy megelőzhet olyan ma egyértelműen erősebb haderőket, mint a szerb vagy az osztrák, bár nagyon komoly haderőfejlesztések folynak a többi szomszédnál is.

Demkó Attila írása végén így összegez: a 2004-2009 között gyakorlatilag lefegyverzett MH ledolgozza a jelentős részben az akkori politikai vezetés kreálta hátrányát, és közvetlen térségünkben csak két jóval komolyabb hadsereg marad: a román és az ukrán. Tehát nem a térség legerősebb, de mindenképpen a legmodernebb hadereje épül, tényleg a legújabb, és sokszor az elérhető legjobb haditechnikával.

Reméljük sohasem lesz szükség arra, hogy békefenntartó műveleteken túl használjuk a beszerzett fegyvereket. A hadsereg egy olyan biztosítás, amely minél erősebb, annál kevésbé valószínű, hogy valaha használni kelljen.

Az új Magyar Honvédség, ha minden bejelentett beszerzés teljesen megvalósul,

egy erős hadsereg lesz.

Kövesse facebook oldalunkat is!