Magyar vállalatok találkozója magyar vállalkozókkal Komáromban

A rendezvényt Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai és régiófejlesztési alelnöke nyitotta meg, aki gazdaságpolitikai előadásában a Baross Gábor Tervből indult ki. A Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság szakértői által készített ágazati stratégiai terv – ami sajnos egyelőre egyedüli a felvidéki magyar stratégiai tervek közül – szolgál alapjául az MKP gazdaságpolitikájának, és ebből indult ki a Felvidéki Gazdaságélénkítő program is.

Farkas Iván megnyitójában kitért a szlovák kormány közösségünket és a magyarlakta térségeket hátrányosan érintő regionális intézkedéseire, illetve azokra a jogi, adminisztratív és adóügyi visszásságokra, amelyek gátolják a kis- és középvállalatok kibontakozását. A Baross Program első körének tapasztalatait Iván Tamás mutatta be, és tájékoztatott a jelenleg futó második kiírási körről.

Skapinyecz Péter, a nemrég létrehozott Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. cégvezetője szerint a teltházas rendezvény azt jelzi, hogy a felvidéki magyar vállalkozók érdeklődnek a magyar vállalatokkal való kapcsolatépítés és a magyar termékek iránt.

A cégvezető bevezető előadásában megemlítette, hogy a Nemzeti Kereskedőház alapjain egy új szervezet jött létre, amely Közép-Európa térségeire összpontosít – azaz a Magyarországot körülvevő hét országra, ezenkívül Lengyelországra, illetve hamarosan irodát nyitnak Csehországban is. Ezzel teljesül az a fontos kormányzati cél, hogy a térségben és a V4-es országokban is gazdasági képviseletet tudjanak biztosítani.

A szervezet fő tevékenysége a magyar export erősítése ebbe a régióba, ami Skapinyecz Péter szerint azért is fontos, mert a jelenlegi magyar export negyede Németországba irányul, amit elsősorban az autóipar és a multicégek generálnak, de a közép-európai régióba irányuló magyar export szintén hasonló nagyságrendű. Tehát legalább olyan fontos ez a térség is Magyarország számára.

Egyrészt azért, mert ebben a régióban érdekeltek a magyar kis- és középvállalkozások, amelyek a magyar alkalmazottak 60-70 százalékának biztosítanak munkát. Másrészt ebben a régióban él a határon túli magyarok 80-90 százaléka, akikre a magyar vállalkozók gazdasági szemmel úgy tekintenek, mint lehetséges partnerekre és közvetítőkre.

A magyar vállalkozónak sem mindegy, hogy az anyanyelvén tud-e beszélni üzleti partnereivel, mint ahogy az sem, hogy milyen kulturális közegben kell bővítenie a piacot. További fontos szempont, hogy a magyar piacra kifejlesztett terméküknek a közös kulturális gyökerekből kifolyólag szinte ugyanolyan ízlésvilágot, igényeket kell kielégítenie. Skapinyecz Péter szerint főleg ezek miatt tekinthető egységes piacnak az egész Kárpát-medence.

A szervezet a maihoz hasonló népszerűsítő rendezvényeket szervez, illetve elősegíti a vállalatok részvételét a különböző szakmai kiállításokon, vásárokon. Komoly figyelmet szentel a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak, illetve az agráriumhoz köthető ipari termelés és szolgáltatások exportja fejlesztésének.

A szervezetben a tulajdonosi jogokat a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium gyakorolja, és a tevékenységükben egyre hangsúlyosabb szerepet kap a határon túli gazdaságfejlesztés. Részesei a vajdasági, a horvátországi, erdélyi gazdaságfejlesztési programnak, a kárpátaljai Egán Ede programnak. A Széchenyi Programiroda által levezényelt Baross Program első köre után ezen szervezet írta ki Felvidékre a Baross Program második körét, amely a napokban zárul.

Skapinyecz Péter arra biztatja a pályázókat, hogy használják ki a lehetőségeket. Bár a pályázat leadásáig már nincs sok idő, de a hiánypótlás során ki lehet egészíteni a nem egészen teljes pályázatokat. Kiemelte, hogy az első körben is már több érdekes üzleti lehetőség mutatkozott, mind a mezőgazdaság, mind az élelmiszeripar, mind a kisvállalkozások terén, ami azt bizonyítja, hogy a felvidéki magyarság pozitívan fogadta a Gazdaságélénkítő Programot. Nem az általa vezetett szervezeten fog múlni, hogy ez a program folytatódjon, de mindenképp figyelembe kell venni, hogy az EU tagjai vagyunk, ami bizonyos megkötéseket jelent. Mindenesetre hasonló kiírás a kisvállalatok részére még az idén várható.

Végezetül Skapinyecz Péter felajánlotta a szervezet felvidéki képviselőinek szakértelmét, mind a pályázatok értelmezésénél, mind a beszállítók keresésénél. Megjegyezte: ők mindenesetre abban érdekeltek, hogy a magyar termékek érvényesülését segítsék elő a Gazdaságfejlesztési Program kivitelezése során is. A felvidéki képviselők ugyancsak segíteni tudnak az itteni magyar vállalkozóknak a piacteremtés, a termékeik értékesítése folyamatában.