Litomericzky Nándor: vissza kell nyerni a közösségi életet
Litomericzky Nándor komáromi építész nevéhez köthető a komáromi Európa udvar, a gútai magániskola, több főtér és számos épület tervezése a környéken. Ezúttal a komáromi erődről és az izsai főtér átalakításáról beszélgettünk az alkotóval.
A komáromi Öregvár felújításának tanulmánytervét 2006–2008 között, több építész bevonásával, Makovecz Imre irodája dolgozta ki. Nándor ekkor lett Makovecz Imre szlovákiai összekötője. A komáromi Öregvár után folytatták a gútai főtér tervdokumentációjával, majd a zselízi Szent Jakab tér beépítési tervével és még továbbiakkal.
A valamikori város bent volt az erőd falain belül, és az erődítmény védte a várost. A teknősbéka alakú Öregvár, amely a Vág–Duna összefolyásánál fekszik, a 15 században épült. Udvarát, a régi várost a 19. században letarolták, és felvonulási területté alakították. Miután a szovjet katonák kivonultak, ott egy nagy üres térség maradt. Erre az udvarra a régi metszetek alapján visszaálmodtak egy várost, terekkel, utcácskákkal, boltokkal, kávézóval, szállodával, étteremmel, mindennel, ami kell. Várost képzeltek el a városban.
Középkori hangulatot igyekeztünk megidézni, sikátorokkal, zegzugokkal – árulta el a tervező. Emberi léptékben gondolkodtunk, ahol jól érzi magát az ember, ahol jó lakni, ahol szerves közösség alakulhat ki, s ahol a nap minden szakában van élet.
Litomericzky Nándor szerint a városnak ma is több központja van. A Duna két partján egy‑egy, sőt Dél‑Komárom inkább három városmaggal rendelkezik. A városháza előtti Klapka tér központi szerepét nem gyengítette az Európa udvar sem, inkább erősítette, ahogy a vár is rákötődhet a Klapka térre egy sétánnyal. Itt olyan kicsik a távolságok, hogy ez nem jelenthet gondot.
A vár felújításáról annyit tudtunk meg, hogy annak idején volt egy szlovák beruházó a megépítésére, de ő a 2008‑as válság után visszalépett. Ma ismét feltűnt egy beruházó, akit vonz az is, hogy annak a Makovecznek a munkáját valósítaná meg, akinek volt mersze a saját útját járni, és saját építészeti nyelvet megalkotni.
Izsa: egy falu szövedékének újraszövése
A Komáromhoz közeli Izsa esetében az építész számára az az izgalmas kérdés, miképp lehet a szocializmus alatt széttört faluszerkezetet úgy összefoltozni, hogy az működőképessé váljon.
A klasszikus faluszerkezetnek volt egy főtere, templommal, egyéb épületekkel egy adott léptékben, amibe belépett a szocializmus a saját elképzeléseivel – magyarázta. Lebontották a faluközpontot, a templom épphogy csak megmaradt, és más léptékű modern építményeket húztak fel, mint a kultúrházat, a községházát, a vendéglőt, amivel tönkretettek egy meglévő településszövetet.
Ezért Izsán egy levegős, ligetes faluközpont kialakítását javasolta. Már épül az első szakasz, a Szent Erzsébet‑ház, 42 lakással és nyolc helyiséggel, ahol helyet kap a posta, a gyógyszertár, a körzeti orvos és egyéb szolgáltatás, amely köré egy teret álmodott. A ligetes térnek komoly szerepet szán a falu életében. Sok zöldet tervezett, mert a jelenlegi klímaváltozás miatt a nagy, kövezett terek ma már nem igazán élhetőek. Itt, hasonlóan a gútai főtérhez, megjelenik a természet, a zöld, az árnyék, ahova nyáron is ki lehet ülni, mert a fa a közeli szökőkúttal kellemes mikroklímát eredményez.
Az orvosra vagy az ügyintézőre várakozók találkozhatnak, beszélgethetnek, információt cserélhetnek, ami a közösség újjáépítésének egyik legfontosabb eszköze. A megváltozott életritmusban meg kell találni a módját annak, hogy az emberek találkozzanak. Ma óriási információáradatot kap minden ember, és ebből az áradatból csak közösségben lehet kiválasztani, mi az igaz és mi az, ami nem.
A Szent Erzsébet‑házra kötődik második ütemben a községháza előtti park egy tóval, amely a hirtelen lezúduló esővizet is felfoghatja. Ide terveznek még egy őstermelői piacot és egy szabadtéri színpadot.
A harmadik rész a római kori múzeum, amelynek első fele már kész. Ennek az épületnek római hatása van, de mégis magyaros – jellemezte a tervező. A múzeum udvarába iparművészeti műhelyeknek helyet adó épület kerül, ahol római kori mesterségeket lehet majd bemutatni, római kori ételeket kínálni, hiszen a falu része a római Limes világörökségi projektnek.
A kerékpárúthoz közeli római ásatások vonzzák a turistákat, őket viszont be kell csalogatni a faluba. A falu tudatosan használja az arculatépítésében a római örökséget, ezért is terveztek a falu két végébe római őrtornyot.
De mégsem a turistákra építenek elsősorban, hanem a helyi közösségre. A projekt remélhetőleg feléleszti tetszhalott állapotából a falut, növeli a helyi iskola vonzerejét, hozzájárul a fiatalok megtartásához. Vonzó faluvá válik, ahol jó élni, ahol megtalálja a falu a szerepét. Az építésznek jövőformáló szerepe van. Legszebb példája ennek az Európa udvar, amely mára Komárom egyik jelképévé vált, és több tízezer embert bevonz a városba.
Az írás megjelent a Magyar 7 32. heti számában.
