2019. október 26., 15:16

Lassulás és versenyfutás

A gazdasági történések terén langyosnak tűnő hét áll mögöttünk. Langyosnak mondhatjuk, mert a nagy kuszaságban már a fejünket sincs kedvünk kapkodni. Elég a kínai gazdaság további lassulásáról, a német gazdaság befékezéséről és a vámháborúról szóló hírekre gondolni, hogy a Brexit körüli cirkuszt se felejtsük ki a sorból.

euro, pénz
Fotó: Pixabay

Tény, a világgazdaság lelassult, vége a több éve tartó boldog konjunktúrának. Persze óva int mindenki, hogy válságról beszéljünk, hiszen a szónak önbeteljesítő ereje lehet. Mindezt megfejeli a vámháború, ahol Trump a kiszámíthatatlanságával követhetetlenné teszi a folyamatokat. Mindenesetre a kínaiakkal leült, és már annak is örülni lehet, hogy Trump nem kívánta október 15-ével 250 milliárd dollár értékű kínai árucikkre 25-ről 30 százalékra emelni a pótvámokat. Persze ez nem gátolta abban, hogy Európa felé is elindítsa a vámjátszmát, és pénteken 7,5 milliárd dollár értékű forgalomra 25 százalékos vámot vessen ki. Amibe beleválogatott mindent, az Airbustól a francia pezsgőig és a skót whiskyig.

A legkellemetlenebb hír a német lassulás bejelentése volt. A német szövetségi kormány csütörtökön bemutatott elemzése szerint az Európai Unió legnagyobb gazdasága jövőre a korábban várt 1,5 százalék helyett csak 1 százalékkal bővülhet. A 2019-re adott 0,5 százalékos GDP-növekedési előrejelzésen nem változtattak. Ennek elérésére azzal számolnak, hogy 50 és 100 milliárd eurós gazdaságélénkítési csomagot vezetnek be. A gazdaságélénkítési csomagon Magyarország is erősen gondolkodik, már a kettes verzión, az első folytatásán. Aminek meg is van a létjogosultsága, hiszen az ipari termelés augusztusban ott is csak minimálisan növekedett, de a belső fogyasztás, a szolgáltatások, a turizmus és az építőipar még húzzák a gazdaságot. De azért nem árt odafigyelni.

Szlovákiában ez már kellemetlenebb, hiszen a júliusi befékezés után az ipari teljesítmény augusztusban tovább csökkent, 8,1 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt. Pont a zászlóshajónál, a szállítóeszközök gyártásánál tapasztalhattunk komoly csökkenést (14,1%). Ezzel kissé összefügg, hogy az utóbbi hónapok pozitív eredményei után a munkanélküliség is enyhe növekedésnek indult, és 4,97%-ról 5,04%-ra emelkedett. Ebből még nem szabadna messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a 139 ezer munkanélkülire még mindig 97,6 ezer betöltetlen munkahelyet tartanak számon, ráadásul a munkanélküliek számát azok az iskolából kikerült középiskolások is növelik, akik sem alkalmazásba, sem az egyetemre nem kerültek be. 

Mindez erőteljesen kihat a költségvetésre, és már jó távolra került a nullás költségvetés elérésének vágyálma. Mindenesetre a pénzügyminisztérium óvatosan bizakodó, és az idei évre a lassulásról szóló adatok tudatában GDP-arányosan 0,68%-os hiányt jósol, amit szerintük 2020-ra 0,49%-ra lehetne csökkenteni. Ezt azonban sem itthon, sem külföldön, sem a Valutaalap, sem a Költségvetési Tanács nem hiszi el. A Valutaalap 2019-re 0,9%-os hiányt jósol, és szerintük ez jövőre 1,3%-ra emelkedhet, 2023/24-ben ráadásul 1,7%-ra.

Mondhatnánk, hogy mindez játék a számokkal, de a Költségvetési Tanács is figyelmeztet. A hiányt inkább az okozza, hogy a kormány a politikai céljainak megfelelően rendre felülbecsüli a bevételi oldalt, és alulbecsüli az önkormányzatok és az egészségügy kiadásait. Sokat mond az is, hogy a rossz hírekre reagálva a kormány megpróbált spórolni, ám a várható idei 800 millió eurós hiány lefaragására csak 100 millió megtakarítanivalót talált. Persze az sem használt a hiánynak, hogy a választások közeledtével előhúzott szociális javaslatok mintegy 500 millió euróval nyúlják le a kasszát.

Mindenesetre fogadjuk még el a mantrát, hogy Szlovákiában egyelőre csak lassulásról van szó, és még mindig „jó időket” élünk. Erősen így gondolhatja Andrej Danko is, aki amellett, hogy a kisebb vállalatok alkalmazottaira is kiterjesztené az utazási utalványok jogosultságát, átnyomta a minimális nyugdíj emelését is, 270 euróról 334 euróra. Mindez az alkalmazott és a kisnyugdíjas szempontjából jogos lépés, de ilyet akkor tanácsos meglépni, amikor a költségvetésben megvan rá a keret. Évekkel ezelőtt lehetett és kellett volna ezt megtenni, nem a választások közeledtével. A nyugdíjplafon és a minimális nyugdíj bevezetése miatt az elmúlt évekkel ellentétben a szociális kassza újra költségvetési támogatásra szorul. Persze közérzet- és preferenciajavító lépésekért Robert Fico sem megy a szomszédba, aki csütörtökön bejelentette, hogy a 100 eurós iskolakezdési támogatást kiterjesztené, hogy ne csak a kiselsősök szülei kapják.

A leglényegesebb, hogy ennek a kormánynak egyelőre elképzelése sincs a lassulás/válság kezelésére, sem tudása, sem forrásai egy gazdaságélénkítő program elindítására. Ami van, azt sem tudta kihasználni. Botrányosan alacsony az EU-források felhasználása, mint azt megtudhattuk a lassan elfogyó SaS vezetőjétől, Richard Sulíktól. Szlovákia évről évre eurótízmillióktól esik el. 2017-ben 27 milliónyi, 2018-ban 120 milliónyi EU-forrást nem merítettünk, s az idén fennáll a veszélye, hogy további 130 milliót nem tudunk lehívni. Főképp a tudomány és az innováció operációs programból. Ha belegondolunk, valóban botrányos, hogy a 2014/2020-as költségvetési időszak lassan véget ér, és Szlovákia a támogatásoknak csupán a 25 százalékát tudta lehívni!

Nem kicsit, de nagyon összefügg ezzel az is, hogy csütörtökön ülésezett az EP költségvetési bizottsága, ahol terítéken voltak a szlovákiai agrártámogatási visszaélések is. Egyelőre 5,9 millió eurót kellene visszafizetni, amennyiben a 96 esetet vizsgáló OLAF is úgy dönt.

Azért a múlt hét egy komoly sikert is hozott. Szerda este Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság leköszönő elnöke Peter Pellegrinivel ünnepélyesen megnyitotta az Európai Munkaügyi Hatóságot, pozsonyi székhellyel. Ez lesz az első európai szerv, amelynek Szlovákiában lesz a központja. A hivatalt két év alatt hozták tető alá, ami valóban rekordnak számít. Munkajoggal, illetve az unión belüli munkaerő mozgásával fog foglalkozni.

Persze azért messze van az az idő, hogy azonos munkáért azonos bért is kapjunk az unión belül, de reménykedni mindig lehet. Mindenesetre a tavaly október óta működő Jaguar Land Rover Slovakia alkalmazottai megpróbálták, és ha nem is tudtak az EU boldogabbik felével azonos bért kiharcolni, de azért sikerrel jártak. Nem olyan rossz az 1118 eurós kezdő bér, meg a 13. fizetés, és egyéb kedvezmények, csak képes legyen a világpiacon gyengélkedő Jaguár mindezt teljesíteni.

Megjelent a Magyar7 2019/43.számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.