cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2018. július 21., 15:42

Kitárt jurtából nagyközösségi tér

Az idei MartFeszten sok szó esett a jövőbeli beruházásokról, arról, hogy remélhetőleg ez volt az utolsó év, amikor ideiglenes építményekben zajlott a rendezvény. Pár nappal a fesztivál után a martosi népfőiskola tervezőjével beszélgettünk.

jurtaharom10.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Fotó: Horváth Szomolai Andrea

Az Ybl‑díjas Siklósi József, Dél-Komárom főépítésze 1993 óta folyamatosan dolgozik a Felvidéken is. Számos épülete látható Dunaszerdahelyen, ahol részt vett a főtér kialakításában, a Makovecz Imre által vezetett tervezői csoportban. Az építész elmondása szerint a martosi beruházást a MartFeszt fejlődése és a népfőiskolai mozgalom Felvidékre történő kiterjesztése indokolja. E mozgalomnak Lakitelken van a központja, és ma már szinte minden megyében van egy kisebb székhelye. A tavaly útjára indított Esterházy Akadémiához szervesen kötődik majd a felvidéki népfőiskola, amely tovább bővítheti az akadémia lehetőségeit.

A tervekben egy kis‑ és egy nagyszínpad, központi információs kiszolgáló épület, 5‑6 úszóház, illetve egy kisebb konferenciaközpont szerepel, amelyben kétszáz fő fogadására alkalmas előadóhelyiség, sportcsarnok, száz fő kapacitású szálló és kisebb wellnessközpont is helyet kapna. A parkba beleálmodtak egy kétszintes kalandparkot, valamint egy állandó jurtatábort fából és nemezből, amely bemutatótérként, vagy akár szállásként is működhetne. A színpadokhoz öltözők, komplett infrastruktúra tartozik majd, és egyik jellemzőjük, hogy nagyobb közösség is használhatná, mondjuk táncházak alkalmával.

Előtérben az organikus építészet stílusjegyei

– Az egész tervet meghatározza a hely szelleme, a genius loci. Ezek az épületek ebbe a térbe lettek tervezve. Jellemző az anyaghasználat és a formavilág is, de nem ez az elsődleges. Tehát nem az anyagból, hanem a tervezés fontos szempontjaiból (a hely, a használók, a betöltendő funkciók) indultunk ki. Emellett nyilván fontos az organikusanyag‑használat, a fa és a kő. A formavilágot pedig inkább már az építész saját stílusjegyei határozzák meg, aki – nem megvetve a derékszöget és az egyenest sem – akár organikus formákkal is dolgozik, és hozzá mer nyúlni a természetben kialakult alakzatokhoz.

Fotó:  Martosi Népfőiskola és Szabadegyetem

Siklósi József elmondása szerint Washingtonban 2013‑ban hasonló funk­ció­kat kellett megépítenie, mint Martoson. Magyarország ekkor mutathatta be népművészetét és népi kultúráját Washington központi parkjában. A kör alaprajzú tánccsűr tökéletesen működött színpadként és közösségi térként is. Tíz nap alatt a fesztiválon másfél millió látogató fordult meg, tehát az épületek ennél a leterheltségnél is működtek, segítették a kirakodóvásárt, a népi mesterségek bemutatóit, a látványkonyhákat, az étkeztetést. Valami ilyesmit kell megvalósítani Martoson is.

Mivel Martoson közösségi épületekről van szó, a formavilágot meghatározza a kör és a központi mag, ami legjobban a nagy‑ és kisszínpadnál, illetve a központi épületnél jelenik meg. Valamennyinél a kör a kiindulási pont, és ennek a variációi érvényesülnek.

Mindennek alapja a jurta

Alapmotívumként a tervező a jurtát határozta meg. A jurtaszerű forma különböző méretben jelenik meg, elsősorban a faépületekben, ahonnan az egyikből egynegyedet, a másikból egyharmadot „haraptak ki”, azaz kinyitották a jurta zárt terét.

A jurta egy olyan hagyomány, amelyet a magyarság több száz évre elfelejtett, de mostanában fokozatosan újra felfedezzük. Ezért talán nem véletlen, hogy Siklósi József is ehhez a formavilágához fordult.

– A jurtát nagyon primitív építménynek gondolták, pedig az igazi jurta egy elképesztően magas szellemi színvonalú, előregyártott, önfeszítő épület, amely pillanatok alatt szét‑ és összeszerelhető – magyarázta. – A harminc négyzetméteres alaptípusa egyáltalán nem kicsi, de léteznek ennél nagyobbak is. A faváza egy önfeszítő rendszer, amit csak le kellett fedni, és az anyagok fejlődésével manapság tovább lehet tökéletesíteni. Az elfelejtett dolgok pedig sokszor visszatérnek, hiszen évszázadokig eszébe nem jutott volna az embernek íjat használni, vagy lóról nyilazni. Ma pedig divatja lett, az íjjal való vadászat egyre jobban fejlődik, mert nagyobb a kihívás. Az okot én nem keresném, talán ez a városi ember visszavágyódása a természetbe.

Nem tudom, hogy van‑e még egy olyan nép, mint a magyar, amelyik egyre mélyebben éli meg hagyományait. Washingtonban, a Gyökerek és újjászületés fesztiválon azt láttam, hogy Magyarországon rengeteg szakma próbálja megújítani a hagyományokat, például a divattervezők, akik a mindennapi ruhákra teszik rá a hagyományos motívumokat. A 19–20. századforduló hangszeres parasztzenéjéből kiindulva igyekszünk rekonstruálni a több száz évvel ezelőtti zenét, ugyanakkor tovább is fejlesztik azt a világzene irányába.

A Makovecz‑iskola ezt próbálta felvállalni: vissza is menni és meg is újítani. Például a háromosztatú tornácos parasztháznál jobb elvi konstruk­ciót egy falusi lakóházra nem lehet kitalálni. Funkcionalitása tökéletes, s ebbe beleértem azt is, hogy az épület miképp viszonyul a napjáráshoz vagy az időjáráshoz. Makovecz Imre már a nyolcvanas években felismerte, hogy a nappali szerepe lényegében megszűnt, és fontosabb lett a komfortos étkező, ami kezd hasonlítani a háromosztatú parasztház középső helyiségéhez, a konyhához, ahol reggeltől estig zajlott a család élete.

Jövőre elkészül

A martosi beruházás első ütemének faépületeire a tervek, engedélyek elkészültek, jelenleg folyik a közbeszerzés. Ezután technikailag hat hónap alatt kivitelezhető. Ha nem jön közbe váratlan esemény, akkor a jövő évi fesztiválra elkészülhetnek a színpadok, a központi épület, a jurták és a sportpálya melletti épület, egy határon átnyúló EU‑s pályázat segítségével. Ami viszont a lényeg, hogy utána a park minden évben továbbfejlődjön, és megteljen élettel.

Végezetül arra kértük Siklósi Józsefet, gurítsa tovább a labdát, és ajánljon egy kollégáját, akinek legközelebb bemutathatnánk a munkáját. Javaslatára következik Litomericzky Nándor komáromi építész, akit a komáromi várról és az izsai fejlesztésekről kérdezünk.

Az írás megjelent a Magyar 7 29. heti számában.

jurtaharom10.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.