Idén megosztva hárman kapták a közgazdasági Nobel-emlékdíjat
A globális szegénység enyhítéséért végzett munkájáért három közgazdász, az indiai Abhijit Banerjee, a francia Esther Duflo és az amerikai Michael Kremer kapta meg az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat - jelentette be hétfőn a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
Fotó:
FB
A kilencmillió svéd korona (908 ezer dollár) pénzjutalommal járó díjat idén 50. alkalommal osztotta ki a Svéd Tudományos Akadémia. Az átadási ünnepséget december 10-én tartják Stockholmban.
Az akadémia indoklása szerint az idei kitüntetettek kísérleteik során új megközelítést alkalmaztak ahhoz, hogy megbízható válaszokat kapjanak arra, melyek a globális szegénység elleni küzdelem legjobb módozatai.
A közgazdasági Nobel-díjat, pontosabban a Svéd Központi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíját, a svéd jegybank alapította fennállásának 300. évfordulója alkalmából 1968-ban. A díjat először 1969-ben ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
Portfolio elemzés
A kutatók a fejlődés-gazdaságtanban elért sikereikért kapták az elismerést. A kutatásuk meghatározó eredménye az volt, hogy a globális szegénységet lebontották kisebbnél kisebb kérdésekre, amiket hitelesebben meg lehet válaszolni.
Ez abban nyilvánult meg, hogy különböző módszereket kerestek a gyerekek egészségének javítására, mint például oktatási módszerek, egészségügyi rendszerek, mezőgazdasági megközelítések és hitelhez való hozzáférhetőség kérdése.
A bizottság, azért a három közgazdásznak ítélt a mai díjat, mert egy új megközelítést vezettek be a megbízható válaszok gyűjtésére a globális szegénység mérésével kapcsolatban. Azt mutatták meg, hogy a kisebb és pontosabb kérdésekkel nagyobb hatásfokot érhetnek el, ha egy jól megtervezett kísérletet folytatnak a leginkább érintett emberek megkérdezésével.
Az 1990-es években Kremer és kollégái bemutatták, hogy milyen áttörő erejű tud lenni ez a megközelítés. A kísérleteket Nyugat-Kenya térségében használták először arra, hogy teszteljék az iskolafejlesztési beavatkozások sorát.
Abhijit Banerjee és Esther Duflo, gyakran Kremerrel hasonló kutatásokba kezdtek más ügyek kapcsán is a világ több országában. A kísérleti kutatás-módszertanuk teljes egészében dominálja a fejlődés- gazdaságtant.
Esther Duflo egyébként a második női közgazdász, aki elnyeri ezt a díjat, és egyben a legfiatalabb ember, aki valaha a közgazdasági Nobel-díjat elnyerte.
A kutatók a fejlődés-gazdaságtanban elért sikereikért kapták az elismerést. A kutatásuk meghatározó eredménye az volt, hogy a globális szegénységet lebontották kisebbnél kisebb kérdésekre, amiket hitelesebben meg lehet válaszolni.
Ez abban nyilvánult meg, hogy különböző módszereket kerestek a gyerekek egészségének javítására, mint például oktatási módszerek, egészségügyi rendszerek, mezőgazdasági megközelítések és hitelhez való hozzáférhetőség kérdése.
A bizottság, azért a három közgazdásznak ítélt a mai díjat, mert egy új megközelítést vezettek be a megbízható válaszok gyűjtésére a globális szegénység mérésével kapcsolatban. Azt mutatták meg, hogy a kisebb és pontosabb kérdésekkel nagyobb hatásfokot érhetnek el, ha egy jól megtervezett kísérletet folytatnak a leginkább érintett emberek megkérdezésével.
Az 1990-es években Kremer és kollégái bemutatták, hogy milyen áttörő erejű tud lenni ez a megközelítés. A kísérleteket Nyugat-Kenya térségében használták először arra, hogy teszteljék az iskolafejlesztési beavatkozások sorát.
Abhijit Banerjee és Esther Duflo, gyakran Kremerrel hasonló kutatásokba kezdtek más ügyek kapcsán is a világ több országában. A kísérleti kutatás-módszertanuk teljes egészében dominálja a fejlődés- gazdaságtant.
Esther Duflo egyébként a második női közgazdász, aki elnyeri ezt a díjat, és egyben a legfiatalabb ember, aki valaha a közgazdasági Nobel-díjat elnyerte.
Forrás
Portfolio.hu
Címkék
