2019. november 3., 16:43

Gazdasági erőtér a Kárpát-medencében

A száz év magyar magány véget ért, mondta Orbán Viktor miniszterelnök, hozzátéve, hogy Magyarországnak száz év lemaradást kell behoznia. Ennek fontos pillére, hogy az elszakított területeken már kiépült az az intézményrendszer, amellyel a gazdasági kapcsolatok újraépíthetők, és a magyarlakta vidékek gazdasági árnyékzónái újjáéleszthetők.

karpatexport.jpg

A gazdaságfejlesztési program megkerülhetetlen témája lett a nemzetpolitikának.  Az elmúlt években a magyar kormány mintegy 200 milliárd forintot költött az élénkítő programokra, amelyekkel mintegy 50 ezer pályázatot támogatott. A minap rendezett KárpátEXPOrt kiállításon a határon túli politikai vezetők elmondták a véleményüket és céljaikat a gazdasági együttműködésről.

Négy éve a Vajdaságban kezdődött a program, kis összegű támogatásokkal, nagyberuházásokkal és speciális támogatási körökkel. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a térségben egyetlen nemzetnek sincs olyan átfogó nemzetpolitikája, mint a magyaroknak, pedig minden körülöttünk élő nemzetre jellemző a többségi és a kisebbségi lét. Ehhez csatlakozik a gazdaságfejlesztés, ami mindenki számára meglepő számokat produkált az összes közösségben, és túlszárnyalta azokat a reményeket, amiket megfogalmaztak. A programok bebizonyították, hogy a közösségen belül létezik az a szakmai tudás, amellyel ez lebonyolítható. 

Az egyes országok között ott van különbség, hogy a programokat mennyire tudták beágyazni az adott ország közegébe. Pásztor szerint Szerbiában az volt a szerencse, hogy a program fogadókészségre talált a többségi nemzetnél. Sikerült olyan partnereket szerezni, akik nem expanzióként élik ezt meg, hanem a szomszédság- és a régiós politika eszközeként, amiből mindenkinek haszna származik. A programokat a Délvidéken az igények alapján állították össze. Ez egyben újabb lendületet adott a közösség egységének a megteremtéséhez.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke beszámolt arról, hogy a program beágyazottsága Ukrajnában sokkal problémásabb, mint a Délvidéken, hiszen több munkatársuk és pályázó jelenleg is a titkosszolgálat kihallgatásainak van kitéve, mivel a szeparatizmus finanszírozásának vádjával illetik őket.

Reményét fejezte ki, hogy a politikai váltással az ukrán hozzáállás is megváltozik. Kárpátalján az elmúlt három évben a vállalkozások, a mezőgazdaság és a turizmus területén történtek fejlesztések. A nagy összegű támogatásokra 137 pályázat érkezett, de ennek lebonyolítását akadályozza az ukrajnai magas, 10% körüli alapkamat, így ezt csak magyarországi partnerek bevonásával tudják megvalósítani. Most jönnek a közepes pályázatok, amelyektől integráló hatást várnak. Fontosnak tartják a földhöz jutás támogatását, mert Ukrajna az elkövetkező években valószínűleg jelentős önkormányzati és állami földterületet bocsát áruba. A kárpátaljai program keretében már eddig is 18 ezer pályázónak segítették a meglévő földek kataszteri bejegyzését.

Menyhárt József, az MKP elnöke elmondta, hogy a Felvidéken eddig két programot bonyolítottak le. Két éve a Baross-program keretében 1521 kisvállalkozó és gazda kapott eszköztámogatást 15 ezer euró értékben, míg a nagy léptékű beruházásokat támogató programban negyven pályázó volt sikeres. Menyhárt kiemelte, bár a felvidéki magyarokra érvényes a politikai megosztottság, ez a Baross-program keretében nem érvényesült.

A jövőben a kis léptékű programok mellett a közepes, 150 ezer euróig terjedő támogatások szükségére hívta fel a figyelmet. Az MKP elnöke figyelmeztetett, nagyon jó, hogy 160 felvidéki óvoda újult meg, de ha a közösségünknek nem tudjuk megteremteni a megélhetést, akkor kiürül a vidék.

Erdélyből Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatója szerint mivel Erdély területe hatalmas, ezért Székelyföld, Partium, a bánsági szórványterület és a Közép-Erdély régióival számol a Kós Károly Terv. 2017-ben a románokkal folyó hosszas politikai egyeztetés után kapott zöld utat Maros megyében a program. Erre tesztként tekintettek, várták, milyen lesz az erdélyi magyarok reakciója, illetve hogyan fogadják a programot a románok. A kiírás sikerült, 2018-ban kiterjesztették a teljes Mezőségre, aminek keretében 1000 pályázóval tudtak szerződést kötni. A pályázókra kezdetben a hitetlenkedés volt a jellemző, hiszen ekkora segítséget még soha nem kaptak. Az idén indult a székelyföldi program, ahol a mezőgazdasági és feldolgozóipari beruházásokon 66 nyertes pályázat született. A kis léptékű támogatásokra több mint 5 ezer jelentkezés érkezett, a turisztika területén 15 nagyobb szálloda volt sikeres. Kozma Mónika szerint meg tudták győzni a román közvéleményt, hogy a román gazdaságot is erősítik a programok.

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke a legkisebb határon túli közösség nevében elmondta, hogy több sikeres körön vannak túl, és sikeresen mobilizálták a kisszámú vállalkozóikat. A program sikere egyben felébresztette és összekovácsolta a közösséget, amely az elmúlt száz évben nem tapasztalt hasonlót. Itt is főleg gazdák jelentkeztek, és számuk egyben meglepte a program kiíróit. Szlovénia fejlett állam, de a magyarlakta részek jelentősen elmaradottak.

Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke vázolta, hogy a horvátországi magyarság kis közösség, amely a programot az egyik legjobb dolognak tartja, ami az elmúlt 20 évben történt vele. 2016-ban, a program indulásakor a magyar–horvát viszony rendezetlen volt, s ebben a helyzetben szerették volna előnybe hozni a magyarokat. Akkor 527 nyertes pályázatuk volt hat ágazatban. A programot eddig csak négy megyére tudták kiterjeszteni, ami nem fedi le a teljes horvátországi magyarságot. Ennek kiterjesztése az elkövetkező időszak feladata.

Jankovics szerint a program hatott az elvándorlásra, amely már kisebb, mint az ott élő horvát közösségeké. Már most 30 százalékkal nőtt a magyar kisebbségi önkormányzatok száma. Horvátországban a száz év magány után előny az, ha valaki magyar, s az itt élő magyarok kezdik elhinni, hogy meg tudnak maradni magyarként. Negyedik éve nem csökken a magyar iskolások száma, miközben a horvát iskolába járóké igen. Horvátországban, miután a horvát–magyar politikai viszony rendeződött, a gazdaságélénkítő programot annyira elfogadták, hogy a horvátok maguk is hasonló programot indítottak más nemzetiségi területeken.

Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2019/44.számában.

Megosztás
Címkék