Gazdasági erőtér a Kárpát-medencében

A gazdaságfejlesztési program megkerülhetetlen témája lett a nemzetpolitikának.  Az elmúlt években a magyar kormány mintegy 200 milliárd forintot költött az élénkítő programokra, amelyekkel mintegy 50 ezer pályázatot támogatott. A minap rendezett KárpátEXPOrt kiállításon a határon túli politikai vezetők elmondták a véleményüket és céljaikat a gazdasági együttműködésről.

Négy éve a Vajdaságban kezdődött a program, kis összegű támogatásokkal, nagyberuházásokkal és speciális támogatási körökkel. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a térségben egyetlen nemzetnek sincs olyan átfogó nemzetpolitikája, mint a magyaroknak, pedig minden körülöttünk élő nemzetre jellemző a többségi és a kisebbségi lét. Ehhez csatlakozik a gazdaságfejlesztés, ami mindenki számára meglepő számokat produkált az összes közösségben, és túlszárnyalta azokat a reményeket, amiket megfogalmaztak. A programok bebizonyították, hogy a közösségen belül létezik az a szakmai tudás, amellyel ez lebonyolítható. 

Az egyes országok között ott van különbség, hogy a programokat mennyire tudták beágyazni az adott ország közegébe. Pásztor szerint Szerbiában az volt a szerencse, hogy a program fogadókészségre talált a többségi nemzetnél. Sikerült olyan partnereket szerezni, akik nem expanzióként élik ezt meg, hanem a szomszédság- és a régiós politika eszközeként, amiből mindenkinek haszna származik. A programokat a Délvidéken az igények alapján állították össze. Ez egyben újabb lendületet adott a közösség egységének a megteremtéséhez.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke beszámolt arról, hogy a program beágyazottsága Ukrajnában sokkal problémásabb, mint a Délvidéken, hiszen több munkatársuk és pályázó jelenleg is a titkosszolgálat kihallgatásainak van kitéve, mivel a szeparatizmus finanszírozásának vádjával illetik őket.

Reményét fejezte ki, hogy a politikai váltással az ukrán hozzáállás is megváltozik. Kárpátalján az elmúlt három évben a vállalkozások, a mezőgazdaság és a turizmus területén történtek fejlesztések. A nagy összegű támogatásokra 137 pályázat érkezett, de ennek lebonyolítását akadályozza az ukrajnai magas, 10% körüli alapkamat, így ezt csak magyarországi partnerek bevonásával tudják megvalósítani. Most jönnek a közepes pályázatok, amelyektől integráló hatást várnak. Fontosnak tartják a földhöz jutás támogatását, mert Ukrajna az elkövetkező években valószínűleg jelentős önkormányzati és állami földterületet bocsát áruba. A kárpátaljai program keretében már eddig is 18 ezer pályázónak segítették a meglévő földek kataszteri bejegyzését.

Menyhárt József, az MKP elnöke elmondta, hogy a Felvidéken eddig két programot bonyolítottak le. Két éve a Baross-program keretében 1521 kisvállalkozó és gazda kapott eszköztámogatást 15 ezer euró értékben, míg a nagy léptékű beruházásokat támogató programban negyven pályázó volt sikeres. Menyhárt kiemelte, bár a felvidéki magyarokra érvényes a politikai megosztottság, ez a Baross-program keretében nem érvényesült.

A jövőben a kis léptékű programok mellett a közepes, 150 ezer euróig terjedő támogatások szükségére hívta fel a figyelmet. Az MKP elnöke figyelmeztetett, nagyon jó, hogy 160 felvidéki óvoda újult meg, de ha a közösségünknek nem tudjuk megteremteni a megélhetést, akkor kiürül a vidék.

Erdélyből Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatója szerint mivel Erdély területe hatalmas, ezért Székelyföld, Partium, a bánsági szórványterület és a Közép-Erdély régióival számol a Kós Károly Terv. 2017-ben a románokkal folyó hosszas politikai egyeztetés után kapott zöld utat Maros megyében a program. Erre tesztként tekintettek, várták, milyen lesz az erdélyi magyarok reakciója, illetve hogyan fogadják a programot a románok. A kiírás sikerült, 2018-ban kiterjesztették a teljes Mezőségre, aminek keretében 1000 pályázóval tudtak szerződést kötni. A pályázókra kezdetben a hitetlenkedés volt a jellemző, hiszen ekkora segítséget még soha nem kaptak. Az idén indult a székelyföldi program, ahol a mezőgazdasági és feldolgozóipari beruházásokon 66 nyertes pályázat született. A kis léptékű támogatásokra több mint 5 ezer jelentkezés érkezett, a turisztika területén 15 nagyobb szálloda volt sikeres. Kozma Mónika szerint meg tudták győzni a román közvéleményt, hogy a román gazdaságot is erősítik a programok.

Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke a legkisebb határon túli közösség nevében elmondta, hogy több sikeres körön vannak túl, és sikeresen mobilizálták a kisszámú vállalkozóikat. A program sikere egyben felébresztette és összekovácsolta a közösséget, amely az elmúlt száz évben nem tapasztalt hasonlót. Itt is főleg gazdák jelentkeztek, és számuk egyben meglepte a program kiíróit. Szlovénia fejlett állam, de a magyarlakta részek jelentősen elmaradottak.

Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke vázolta, hogy a horvátországi magyarság kis közösség, amely a programot az egyik legjobb dolognak tartja, ami az elmúlt 20 évben történt vele. 2016-ban, a program indulásakor a magyar–horvát viszony rendezetlen volt, s ebben a helyzetben szerették volna előnybe hozni a magyarokat. Akkor 527 nyertes pályázatuk volt hat ágazatban. A programot eddig csak négy megyére tudták kiterjeszteni, ami nem fedi le a teljes horvátországi magyarságot. Ennek kiterjesztése az elkövetkező időszak feladata.

Jankovics szerint a program hatott az elvándorlásra, amely már kisebb, mint az ott élő horvát közösségeké. Már most 30 százalékkal nőtt a magyar kisebbségi önkormányzatok száma. Horvátországban a száz év magány után előny az, ha valaki magyar, s az itt élő magyarok kezdik elhinni, hogy meg tudnak maradni magyarként. Negyedik éve nem csökken a magyar iskolások száma, miközben a horvát iskolába járóké igen. Horvátországban, miután a horvát–magyar politikai viszony rendeződött, a gazdaságélénkítő programot annyira elfogadták, hogy a horvátok maguk is hasonló programot indítottak más nemzetiségi területeken.

Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2019/44.számában.