Gazdaság és önkormányzat

Hervay Rozália 2019. június 09., 11:40

A felvidéki magyarság közel százéves történetének egyik legválságosabb időszakát éli. Nemcsak gazdasági értelemben, de kulturálisan, közösségi életében, a megtartó erőt biztosító összetartozás érzésében is a mélyponton van. Mintha elvesztette volna a perspektíváit, hiányzik a közös cél, növekszik az érdektelenség. Talán ez is okozza, hogy a felvidéki magyarok közül egyre kevesebben mennek el szavazni.

A Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság évek óta hangsúlyozza: a gazdaságfejlesztés az egyik sarokköve annak, hogy a demográfiai folyamatokat megfordítsuk, megállításuk a vidékről való elköltözést, erősítsük a vidék megtartóerejét. A gazdaság terén tevékenykedők egyre inkább tudatosítják, hogy már nem elég csupán a közösségünk gazdasági szegmensével foglalkozni, más ágazatokra is ki kell terjeszteni a megmaradás, az elrugaszkodás, illetve a további fejlődés stratégiáit.

A felvidéki magyar régiókra ágazati stratégiát, fejlesztési tervet egyelőre csak a társaságunk dolgozott ki a gazdaság területén. A Baross Tervre építve indulhatott el a Felvidéki Gazdaságépítő Program, vagy, ahogy többen ismerik, a Baross Program. Sajnos már látszik az égető hiánya a kultúra, az oktatás és egyéb területek stratégiai terveinek, amelyek világos célokat tűznének ki a felvidéki magyarság elé. A pártok által megfogalmazott politikai programok általában nem többek pár értelmiségi rövid távra vonatkozó ötleteinél. Nincsenek világos célok megfogalmazva, ne csodálkozzunk, hogy úrrá lett a felvidéki magyarokon az apátia.

A magyarlakta járások fele azon járások közé tartozik, ahol a munkanélküliség a szlovák átlag 1,6-szorosánál magasabb. Az országban súlyos egyensúlytalanság alakult ki az egyes régiók között, mind a gazdasági teljesítményben, mind a munkanélküliségben. Az eddigi szlovák gazdaságpolitikának kezdenek jelentkezni a gátjai, lokális és szakmai munkaerőhiány alakult ki, amit a túlzsúfolt centrumokban csak vendégmunkásokkal tudnak megoldani. Az elmaradott területekre pedig a gazdasági depresszió kialakulásával jellemző a fiatalok elvándorlása, a közösség elöregedése. A fejlettebb régiókban a magyarság felhígulását az asszimiláció és a beköltözés fenyegeti.

A demográfia kétirányú folyamatait felmérni bonyolult abban a 27 magyarlakta kistérségben, amelyek határai sok esetben nem azonosak a jelenlegi közigazgatás 16 járásával. A lakosság számának változásait ugyan tudjuk mérni, a magyarság fogyását azonban csak megbecsülni lehet a folyamatok alapján. Erről majd a 2022-es népszámlálás ad valós képet, sajnos a trendek alapján az eredmény nem tűnik rózsásnak.

A nemzetiségváltás hosszú távú adatsoraiból megállapítható, hogy a városokban mind a betelepülés, mind az erőteljes asszimiláció következtében jóval gyorsabban végbemegy a nemzetiségváltás. Az urbanizáció, mint globális jelenség, a városi lakosság arányának növekedése, a falusi életmód változása, a falvak urbanizálódása nálunk is megjelent. Csak reménykedhetünk, hogy a falvak közössége mindezek ellenére több generáción keresztül a magyarság megmaradásának záloga lehet. Persze nemcsak reménykedni szeretnénk, hanem tenni is ezért.

A Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság régiófejlesztési szakemberei tavaly végigjárták mind a 27 kistérséget, ahol találkozókon próbálták felmérni a mikrorégiók igényeit. A helyben élő kisvállalkozók beszámolhattak a helyi tapasztalataikról, elmondhatták a lehetőségeiket, felsorolhatták az akadályozó tényezőket, és ennek alapján jövőbe mutató terveket fogalmazhattak meg.  Ahány kisváros és annak környéke, annyiféle gond, annyifajta igény, de annyi lehetőség is. Egy dologban hasonlóan gondolkodtak valamennyien: sokkal hatékonyabban működne a gazdaság fejlesztése, ha ebbe szorosabban bekapcsolódnának az önkormányzatok és esetleg a közösség további felépítményei, mint a kultúra, az oktatás, az élettér, az idegenforgalom vagy a szociális szféra.

Erre a felismerésre ráerősített az is, hogy az önkormányzati választások után több sikeres jelölt megkereste társaságunkat, hogy próbáljunk tudást közvetíteni az önkormányzati szereplőknek az önkormányzatok gazdaságának területén. A feladat elsőre egyszerűnek tűnhet: szervezünk pár képzést az önkormányzatok gazdasági ügyekkel foglalkozó alkalmazottai és a megválasztott magyar önkormányzati képviselők számára, bemutatjuk az önkormányzati munka gazdasági és jogi vonzatait, hogy a magyar önkormányzati képviselő legalább a költségvetés számoszlopait értelmezni tudja. Tovább gondolva azonban felismertük, hogy mindenképpen ki kell alakítani az önkormányzataink számára egy metodikai központot, ahova bátran fordulhatnak szakmai kérdésekben magyarul is tanácsért. A metodikai központ egyik fő feladata pedig, hogy a területi egyenlőtlenségek mérséklésére megtalálja a külső források bevonásának lehetőségeit. Tudatosítottuk, hogy kistérségenként össze kell fogni az önkormányzatokat, és az együttműködésüket szervezeti formába önteni.

Hogy településeink valóban közösségünket megtartó erővé váljanak, társaságunk folyamatosan vizsgálja, milyen lehetőségek vannak a helyi közösségekre és erőforrásokra épülő gazdaság megerősítésére. Ennek a gazdasági ágnak, amely gyakran önkormányzati szerepvállalással működik, jelentős lehet a helyi foglalkoztatási szerepe, népességmegtartó hatása, miközben megőrzi a vidéki térben jelen lévő stratégiai erőforrásokat.

A tavaly lefolytatott találkozóinkon elkezdtük feltárni a kistérségek lehetséges ágazati és technológiai specifikumait. Azokat a lehetőségeket, amelyek intenzíven ráépülhetnek a régiókban található erőforrásokra. Sematikusan az élelmiszeripart, a mezőgazdaságot, vagy a turizmust szokták megemlíteni, pedig jóval több lehetőségre bukkantunk.

Az ingázás nem ideális megoldás. Meg kell találni a megoldást, hogy a fiatal munkavállalónak ne kelljen elhagynia a faluját. A felvidéki magyar önkormányzatot az aktív vállalati együttműködés (klaszterek, szövetkezetek) és a helyi foglalkoztatás, helyi termelőbeszerzési lehetőségek erősíthetik.

A feladat nem kevés, ezért június végén programindító találkozót, véleménycserét szervezünk, ahova várjuk ötleteiket, tanácsaikat és kérdéseiket. Biztosak vagyunk benne, hogy közösen értelmes célokat és megoldásokat tudunk felvázolni, amelyekért érdemes összefognunk, hogy új életerőt öntsünk közösségeinkbe.  

A szerző a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság elnöke

0 HOZZÁSZÓLÁS