Fordulat: tavaly többen költöztek Magyarországra, mint amennyien elmentek
Tavaly több Magyarországon született ember tért haza, mint ahányan elvándoroltak, vagyis pozitív volt a nettó migrációs egyenleg - számolt be a portfolio.hu a KSH Statisztikai Tükör kiadványa alapján. Ha a külföldön született magyarokat is hozzászámoljuk, akkor tízezer fős többletet mutat az egyenleg.
Évek óta nem volt erre példa, hogy a Magyarországon születettek körében pozitív legyen az anyaország nettó migrációs egyenlege, vagyis többen térjenek haza, mint ahányan elmentek az országból. A KSH friss, előzetes adatai szerint ez a fordulat történt meg 2018-ban, ugyanis
tavaly 20 ezer itthon született magyar tért haza az országba, miközben "csak" 18 150-en távoztak külföldre.
A javulás elsősorban a kivándorlási hajlandóság csökkenésének köszönhető. 2017-ban még majdnem 27 ezer volt ez a szám, 2014-15-ben pedig a 30 ezret is meghaladta. A hazatérők száma tavaly egy kicsit még csökkent is a 2016-os 20 906-ról.
Ha a Magyarországon születettek nemzetközi vándorlásához hozzávesszük a már külföldön születettek Magyarország felé vándorlását is, akkor tavaly kereken tízezerrel többen jöttek az országba, mint ahányan elmentek, hiszen
a 20 ezernyi hazatérő mellett volt 8150 olyan ember is, aki külföldön született.
Ez szintén csökkenést jelentett a korábbi évek 10 ezer feletti adatai után, 2014-ben például ennek a duplája volt. Valószínű, a kezdeti évek után lassult a határon túli magyarok honosítása, hiszen aki akarta, az az első évben megkaphatta az állampolgárságot.
A KSH anyaga kiemeli, hogy tavaly a nemzetközi vándorlás összességében 27 ezer fővel mérsékelte a népességfogyást, vagyis
a tízezres nettó migrációs egyenleg mellett további 17 ezer nem magyar állampolgár is érkezhetett az országba.
A pozitív vándorlási egyenleg leginkább Budapesten, valamint Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében csökkentette a népességfogyást.
A statisztikai hivatal adatai szerint a kivándorló magyarok 31%-a Németországba, 30%-a Ausztriába és 15%-a az Egyesült Királyságba költözött. A kivándorló magyarok 45%-a 30 év alatti, 71%-a pedig még nem érte el a 40 éves életkort. Ezek az arányok jelentősen eltérnek az itthoni lakónépesség kormegoszlásától (32 és 45%). A kivándorlók 53%-a férfi, családi állapot szerint pedig túlnyomó részük nőtlen, hajadon (66%) volt.
A visszavándorló magyarok 31%-a Ausztriából, 25%-a Németországból és 22%-a az Egyesült Királyságból tért haza. A 2017-es adatokhoz viszonyítva az Ausztriából és az Egyesült Királyságból visszatérők aránya növekvő tendenciát mutatott csoportjukon belül, miközben a Németországból visszavándorlók aránya csökkent. A hazatérők 65%-a 40 évesnél fiatalabb és 29%-a 30 év alatti volt. 56%-uk férfi, jellemzően hajadonok vagy nőtlenek (53%), de a kivándorló magyarokhoz viszonyítva körükben magasabb a házasok aránya (35, illetve 24%-os).
A Portfolio.hu a KSH most közölt adatait kicsit meglepőnek tartja, mert az európai országokból érkező eddigi részstatisztikák még enyhe növekedést jeleztek a tavalyi évre. A német statisztikai hivatal adatai szerint például náluk több mint ötezer fővel nőtt a magyarok száma, így meghaladta a 212 ezer főt. Eközben minden korábbinál több magyar gyermek született az országban.
A magyarok másik nagy felvevőpiaca, Ausztria szintén néhány hete frissítette adatait, náluk 82 ezernél több magyar élt 2018 végén, ami több mint 5600 fővel volt magasabb az egy évvel korábbinál.
A harmadik nagy célország, az Egyesült Királyság hivatalos adatait egyelőre nem ismertek, a tervek szerint ezt csütörtökön tehetik majd közzé. Mi lehet a különbség oka?
A portfolio.hu írásában még fejtegeti a tükörstatisztikai eltéréseket. A teljes elemzés elérhető Itt>>>.
