Folytatódó felzárkózásra utalnak a kereseti adatok
Az első 4 hónap kereseti adatai alapján folytatódik a bérfelzárkózás és csökkennek a jövedelmi különbségek - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában a legfrissebb kereseti adatokra reagálva.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közölte, hogy a keresetek növekedése a februári 11,9 százalék és a márciusi 11,3 százalék után áprilisban 12,6 százalékra gyorsult, a bruttó átlagkereset 340 600 forint volt az idei negyedik hónapban.
A Pénzügyminisztérium csütörtöki közleménye kiemeli, hogy 64 hónapja tart a reálkeresetek emelkedése Magyarországon, az adócsökkentések pedig több száz milliárd forinttal mérséklik a vállalkozások terheit 2022-ig. A tárca várakozása szerint a béremelkedés egész évben kitart és továbbra is kétszámjegyű keresetemelkedésre lehet számítani.
A miniszter hangsúlyozta, hogy mérséklődött a kereseti különbség az ágazatok között és az országon belüli területi különbségek is csökkentek. A bíztató folyamatok mögött a 2016-ban kötött bérmegállapodás áll, amely idén is biztosította a minimálbér és a garantált bérminimum emelését. Varga Mihály megjegyezte, hogy ennek köszönhető a szociális hozzájárulási adó jövőre tervezett 2 százalékpontos mérséklése is. A közterhek eddigi csökkentése - mint mondta - csaknem 170 milliárd forintot hagyott a munkaadóknál, növelve a beruházásokra, a fejlesztésekre és a bérekre fordítható keretet. Utóbbit azért is fontosnak nevezte, mert a fizetések emelésével lehet maradásra ösztönözni a munkavállalókat.
A forint árfolyamával kapcsolatban közölte, hogy a kormány a piaci helyzethez alkalmazkodik, árfolyamcélt nem tűzött ki. Varga Mihály arra számít, hogy a helyzet megnyugvásával a forint árfolyama visszakorrigál. Mindehhez az is hozzájárul, hogy a piacok értékelik a magyar gazdaság kiegyensúlyozottságát és azt, hogy más feltörekvő államoktól eltérően Magyarországon nincs szükség válságintézkedésekre - tette hozzá.
A folyó fizetési mérleg többlete 2016 harmadik negyedéve óta először ismét meghaladta az 1 milliárd eurót, 1,027 milliárd euró volt az első negyedévben - jelentette csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Az aktívum 597 millió euróval több az előző negyedévéinél és 49 millió euróval meghaladja az egy évvel korábbit is.
A tavalyi negyedik negyedévhez képest az áruforgalmi többlet 184 millióval 374 millió euróra nőtt.
Az ország külső pénzügyi helyzetének alakulását jellemző átfogó mutató, a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlegéből számolt finanszírozási képesség 2,148 milliárd euró többletet mutatott az első negyedévben, ami több mint háromszorosa a 2017. negyedik negyedévi 672 millió eurónak és 875 millió euróval több az egy ével korábbinál. Az MNB adatai szerint a fizetési mérleg magasabb többlete mellett ebben az uniós átutalások 1,113 milliárd eurónyi összege is szerepet játszott, miután két év után először lépte át az 1 milliárd eurót, 667 millióval több az előző negyedévinél és 815 millió euróval az egy évvel korábbinál.
Negyedéves összevetésben csökkent a jövedelmek kivonása is 240 millió euróval 1,030 milliárd euróra, ezen belül a közvetlen működőtőke befektetések után hazautalt profit 230 millió euróval 1,763 milliárdra mérséklődött.
A pénzügyi mérleg adatai szerint a közvetlen tőkebefektetéseken 418 millió euró nettó forrásbeáramlás történt az első negyedévben a külföldiek befektetései Magyarországon 454 millió euróval nőttek, a magyar befektetések külföldön 37 millió euróval nőttek.
