Erősödött a forint a kamatdöntés után

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden azt közölte, hogy a monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén, és a kamatfolyosó sem módosult. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.

A monetáris tanács keddi kamatdöntése után megerősítette, hogy az MNB egyetlen horgonya az infláció, amely várhatóan 2019 közepétől, fenntartható szerkezetben, eléri a 3 százalékos célt. Az MNB rámutatott: az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók fenntartása továbbra is szükséges.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője közölte: belátható időn belül továbbra is változatlan alapkamatra és egynapos betéti kamatra számítanak. A belföldi fundamentumokat és a külső környezetet is figyelembe véve, a laza monetáris kondíciók normalizálása legkorábban 2019-ben kezdődhet, de a kilátások felülvizsgálatát eredményezheti az Európai Központi Bank (EKB) jelenlegi iránymutatásától való eltérés szigorúbb irányba, illetve a deviza- vagy olajpiaci változások megugró inflációs hatása - tette hozzá.

Jobbágy Sándor rámutatott: a júliusi közlemény szerint az infláció 3 százalék fölé emelkedését a piaci elemzésekkel egybecsengően az MNB elsősorban az olajárak emelkedésének tulajdonítja (másodkörös hatásokra nem számít), míg a bérnövekedésből eredő inflációs kockázatot továbbra is mérsékeltnek tekinti. Az infláció így a következő hónapokban csak átmenetileg marad majd 3 százalék fölött, a cél tartós elérése továbbra is 2019 közepétől várható - tette hozzá.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint a kamatdöntés utáni jegybanki közlemény a várakozásoknak megfelelően nem tartalmazott érdemi változtatást, nagyobb bejelentésre leghamarabb a szeptember 18-i kamatdöntő ülésen lehet számítani, ugyanis ekkor jelenik meg a friss inflációs jelentés.

Rámutatott: a magyar jegybank természetesen szorosan követi a nagyobb jegybankok monetáris politikáját is, itt elsősorban az Európai Központi Bank és a Fed politikája hangsúlyos. Az EKB e hét csütörtökön tart kamatdöntő ülést, ahol nem várnak érdemi változást, mivel a legutóbbi, június 14-i közleményben a jegybank jelezte, hogy várhatóan december végéig meghosszabbítják az eszközvásárlási programot, havi 15 milliárd eurós keretösszeg mellett, ezt követően azonban megszűnhet. A jegybankárok várakozása szerint legalább 2019 nyár végéig a jelenlegi kamatszintek maradhatnak érvényben. Az amerikai jegybank az idén már 2-szer emelt kamatot, a következő szigorító lépés szeptember 26-án várható, majd - amennyiben a jelenlegi gazdasági folyamatok fennmaradnak - még egy 25 bázispontos emelés jöhet idén - jelezte Varga Zoltán.

Horváth András, a Takarékbank elemzője kifejtette: a monetáris kondíciók szigorítására a jövő év közepéig nem számítanak, akkor is először a nem-konvencionális eszközöket vonhatja vissza a jegybank, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, az alapkamat azonban 2020 közepéig változatlan maradhat.

Hozzáfűzte: a tartósan laza hazai monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet egyre kevésbé támogatja, noha a gyenge inflációs nyomás miatt a Fed lassú ütemben folytathatja a kamatemeléseket, míg Európában 2019 második feléig nem lehet kamatemelésre számítani. Ezalatt pedig a hazai kockázati felárak is tovább szűkülhetnek a külső sérülékenység érdemi csökkenése és a hitelminősítők esetleges további felminősítéseinek köszönhetően - jelezte Horváth András.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank Hungary Zrt. makrogazdasági elemzője úgy vélte: a hazai bankközi kamatoknak a jegybanki alapkamat szintjéhez történő igazodása várakozásaik szerint a jövő év folyamán megy végbe, és az alapkamat emeléséről először 2020-ban dönthetnek. Az elemző emlékeztetett: kommunikációjában a jegybank továbbra is azt hangsúlyozza, hogy a jegybanki döntéshozatal fókuszában az infláció, az inflációs cél elérése áll, így a monetáris tanács úgy véli, hogy az olajár-változás átmeneti, inflációt emelő hatásainak kifutásával az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepétől várható.