Az összes banki tranzakcióra rátekintene az adóhatóság
Bár a vállalkozók szívesen gondolják úgy, hogy a tranzakcióikra vonatkozik a banki titoktartás, és igazából senkinek semmi köze hozzá, a pénzügyminisztérium erről kicsit másképp vélekedik. A maga és az adóhatóság számára szeretne folyamatos információkhoz jutni az összes pénzmozgásokról.
A banki titok feloldását szeretné elérni a pénzügyminisztérium a banki törvény legújabb módosításával, amely jelenleg az ágazatközi egyeztetés szakaszában van. Az információk elérését azzal indokolják, hogy jobban tudják elemezni az adózást, az illetékeket és a vámokat.
A minisztériumi javaslat szerint, a bankoknak évente egyszer elektronikusan kellene információkat nyújtaniuk a kliensek ügyeiről. Mindezt úgy, hogy világos legyen, kinek a számlájáról van szó, és ami a legfontosabb, hogy milyen pénzügyi mozgások történtek a számlán, mikor és milyen identifikációs számok alatt.
Az adóhatóságnak most is joga van konkrét esetekben kikérni az adatokat, de ezt még nem teheti a pénzmozgások teljes területén. A pénzügy szerint az ilyen széleskörű adathozzáférés nagyban segítené a gazdasági aktivitások hatékony ellenőrzését.
Példaként a jogi személyek jövedelemadóját hozzák fel, mivel a vállalatok fele – körülbelül százezer – nem mutat ki nyereséget. Többségük egyszemélyes kft, amelyek ellenőrzésére sem személyi sem technikai kapacitása nincs az adóhivatalnak. A természetes személyek ellenőrzésére sincs kapacitásuk, ahol 380 ezer adózó természetes személy jövedelmének hosszú távú stagnálása gyanúra adhat okot.
A másik nagy adófajta, az ÁFA ellenőrzését pedig, a pénzügy szerint nagyban segíthetik a 2019. július elsejétől bevezetendő e-kasszákból érkező elektronikus adatok.
A minisztérium reményei alapján a banki mozgások ellenőrzése, illetve az e-pénztár bevezetése segítheti az adómorál javulását, mivel az adóalany érezheti magán az adóhivatal figyelő tekintetét.
A minisztériumi törvényjavaslat kidolgozói úgy nyilatkoztak, hogy a banki adatokat védeni fogja az adózási adatokat védő titoktartási jog. Aki megsértené ezt a jogot, az egyben bűncselekményt követne el.
A törvény ellenzői szerint először az állam hozzáállásának kellene megváltoznia, hiszen ma olyan országban élünk, ahol az adóhatóság tudtával politikai megrendelésre bármikor megsértik az adótitkot, amikor a miniszterelnök a nyilvánosság előtt támadja a köztársasági elnököt az adózási adataival. A másik oldalon pedig a rendőrség inkább félretekint, amikor a politikai elit ügyeinek kivizsgálásáról van szó.
Igaz, hogy Bašternákot már megvádolták és Kočner is hűvösre került, és a gyanús rendőröket kinevező miniszterelnök és a belügyminiszter is megbukott, de bármikor visszatérhetnek, és ott folytathatják a maffiaállam építését, ahol abbahagyták.
A Pénzpolitikai Intézet a pénzügyminisztériumi javaslatot valószínűleg jóhiszeműen kezdeményezte, csak eltévesztette az államot. Pedig az ilyen ellenőrzés már több országban működik, de ott megvan a bizalom az államhatalmi szervek irányában. Például Észtországban az ilyen adatok birtokában az adóhivatal már a kész adóbevallást küldi, és az adózónak csak pár kattintásba kerül az egész adóbevallási folyamat.
