Az EU büntetné Szlovákiát az építőipari cégek kartellezéséért

Matus Tibor 2019. július 23., 10:34

A DenníkN alaposan utánajárt az autópályaépítések során alkalmazott kartellezésnek. Az Európai Bizottság az EU-pénzek visszatérítésével fenyegeti Szlovákiát, mivel szerződéseket  kötött olyan vállalatokkal, amelyeknek abban az időben el voltak tiltva az állami megrendelésektől.

Fotó: MTI

A hat kartellező vállalat közül ketten 15 év után sem fizették meg a büntetést, még sem veszítették el a megrendeléseket, és máig az állam legnagyobb beszállítói közé tartoznak. Az egyik cég Miroslav Výbohhoz, a másik az orosz oligarchához, Oleg Deripaszkovhoz áll közel.

Ez volt Szlovákia történetében a legnagyobb bebizonyított csalás, amelyben hat vállalat (Strabag, Doprastav, Skanska, Inžinierske stavby, Betamont a Mota-Engil) megegyezett, hogy az útépítések során magasabb árat tudjanak számlázni. Árkartellben egyeztek meg, szétosztották, melyik vállalat melyik versenykiíráson teszi le a győztes ajánlatot. Érezték, hogy a megrendelések száma megengedi, hogy mindegyik nagy szereplő nyerhessen.

Ezért 2006-ban két büntetést kaptak, ami abban az időben elég keménynek tűnt. A hat vállalatnak 45 millió euró büntetést kellett volna fizetnie, és öt évig nem pályázhattak volna az állami megrendelésekért. Fellebbeztek, de az összes fokozaton jóváhagyták a döntést.

A kiszabott büntetést viszont nem minden esetben tudták behajtani. A Doprastav és a Strabag a büntetést nem fizette meg, és az állami megrendelésektől is csak kisebb mértékben estek el. A büntetésnek tehát nem volt hatása, így idővel felmerült a gyanú, hogy jelenleg sem érvényesül a konkurencia pozitív hatása az árképzésben.

A kartell harmadik tagja a svéd Skanska leányvállalata lecserélte a vezetést, mutatva, hogy következményei vannak a döntésnek, és azt, hogy ezek után küzdeni szeretne a szlovák építőipari csalások ellen. A Skanska elsőként fizette be a büntetést, a legtöbbet az érintett cégek közül, és több autópályaszakasz építésétől esett el.

Volt, aki beismerte, és bűnhődött, volt aki pedig következmény nélkül folytathatta a tevékenységét.

Elmondható, hogy mire az utolsó eljárást is lefolytatták, addigra az eset elévült.

Tizenöt év után az eset újra előkerült. Várhatóan nem a bűnösök fognak fizetni, hanem az állam, ugyanis az Európai Bizottság ellenőrei megállapították, hogy az ötéves tiltás ellenére, továbbra is vígan részt vehettek a vállalatok az állami pályázatokon. Az EB ezért most azt követeli, hogy Szlovákia térítse vissza azokat az összegeket, amelyeket ezeknek a vállalatoknak fizetett ki.

Régi ügy, talán igaz sem volt

A kartell kialakításának tényét még 2006 novemberében a Monopolellenes Hivatal (PMÚ), az ötéves moratóriumot pedig a Közbeszerzési Hivatal (ÚVO) állapította meg. A Közbeszerzési Hivatal – akkor Angyal Béla vezetése alatt – évekig küzdött a kartell ellen, tudatosítva, hogy a közbeszerzési hibák miatt fennáll a veszély, hogy vissza kell majd téríteni az EU forrásokat.

Az ügy hat évig húzódott, majd a Legfelsőbb Bíróság 2013-ban hagyta jóvá az eredeti büntetést. Ekkor viszont elkezdtek vitatkozni, hogy mikortól is kell számolni az öt éves moratóriumot. Ekkor már a Közbeszerzési Hivatal engedékeny lett. Mérlegelése szerint addigra a büntetés  pár hónap híján letelt. Abból indult ki, hogy a büntetést 2004 májusától számolja, attól az első közbeszerzési kiírástól, amelyre rábizonyították  a kartellezést. Mivel ebben az időben a parlament enyhítette a kartellezés büntetését, a Közbeszerzési Hivatal a moratórium idejét még lecsökkentette három évre.

Az egész egy abszurd helyzetet idézett elő, hiszen a vállalatokra a Közbeszerzési Hivatal szerint már azelőtt vonatkozott a moratórium, mielőtt a Monopolellenes Hivatal megállapította volna a csalás tényét (azaz 2007-től). Jelenleg a Közbeszerzési Hivatalnak komoly feladata lesz, hogy ezt a jogi helyzetet megoldja.

A gyakorlat azt mutatta, hogy semmilyen tiltást nem alkalmaztak. Például a Strabag a Sme napilap szerint 2004 decemberében elnyerte az ozsgyáni elkerülőt 48 millió euróért, vagy 2006 márciusában az Inžinierske stavby nyerte a Poprád melletti D1-es autópálya építését.

Ez teljesen ellentmond a Közbeszerzési Hivatal álláspontjával, nem is csoda, hogy az EB vizsgálja az ügyet. Elsősorban arról vitáznak, mely évekre kellene ráhúzni a büntetést, mely évek kifizetéseire lehetne ráhúzni a visszafizetést Szlovákiára.

De nem csak a jogtalan kifizetéseket kellene visszatéríteniük, hanem fennáll a veszélye, hogy rendszerhibát állapítanak meg és az adott időszak összes kifizetésre megállapíthatnak akár 20%-os visszatérítést. Ebben az esetben már tíz vagy akár száz millió eurós nagyságrendekben számolhatunk.

A szakminisztérium, illetve szervezetei egyelőre nem kommentálták az esetet, a pénzügyminisztérium is csak azt nyilatkozta, hogy folynak a tárgyalások az EB-vel. Már volt olyan eset, hogy kifizetési előírások megszegése miatt pár hónapra leállította Brüsszel a kifizetéseket Szlovákiának, de akkor ez több ágazatot érintett. Bár ez az eset most egy ágazatot érint, de fennáll a lehetősége, hogy a korrekció több operatív programot fog érinteni. A pénzügyminisztérium persze még joggal állítja, hogy Brüsszel részéről egyelőre nem állapítottak meg jogsértést, amelyre egy lehetséges korrekciót kellene alkalmazni.

A kartell tagjai pedig vígan vannak

A Doprastav továbbra is az állam legnagyobb beszállítója, őt követi a Strabag. A Doprastav a tender.sme.sk portál szerint 2010-től csaknem 1,3 milliárd euró értékben nyert el megrendeléseket, nem sokkal marad el ettől a Strabag. A Doprastavban és a Strabagban az is közös, hogy egyikük sem fizette be a kartellezésért járó büntetést.

A Doprastav a vállalat csődvédelmi eljárása során próbál kibújni a büntetés alól. A csődvédelmi terv alapján az eredeti 6,6 millió euróból csupán kettőt kellene kifizetnie – valamikor. Általában a Doprastav kapcsán felemlegetik, hogy a vállalatot 2013-tól az a Miroslav Výboh felügyeli, aki közeli barátja Robert Ficónak.

A Strabag büntetése 12 millió euró volt, amit nem fizetett be. A büntetés behajtását az állam a Slovenská konsolidačná nevű vállalatra bízta. A Strabag esetét az is bonyolítja, hogy a kartell tagja a cég cseh leányvállalata volt. A „cseh” Strabag 2008-ban megszüntette  szlovákiai fiókját és az itt lévő vagyont átruházta a szlovákiai kft-jére, amely aztán sikerrel nyerte el a megrendeléseket. A „cseh” Strabagot Csehországban is kartellezéssel vádolják, közötte van azoknak a cégeknek, amelyeket a cseh Gazdasági Verseny Hivatal 12 millió euróra büntetett.

A Strabag osztrák anyavállalat 25%-nak tulajdonosa Oleg Deripaszkov. Az az orosz oligarcha, aki közel áll Vlagyimir Putyinhoz, és akit az amerikai hivatalok is felvettek a szankcionált személyek listájára. Amerika Deripaszkov vagyonát befagyasztották, és megtiltották az amerikai polgároknak a vele való üzletelést.

A legnagyobb büntetést a Skanska kapta. Abban az időben, amikor a Legfelsőbb bíróság tárgyalta az ügyet a Skanska nem meghívottként részt vett a versenytárgyalásokon, ahol alacsony vagy több esetben a legjobb árajánlatokat tette. Általában kizárták a versenyből. A Skanska próbál tisztán vállalkozni, amit az építész lobbi sem néz jó szemmel.

A Nemzeti Autópálya Társaság a 2014-ben úgy döntött, hogy a pályázatból kirekeszti a kartellező vállalatokat. A Skanskán kívül a többi vállalat ezt nem érezte meg. Közvetlenül a Legfelső Bírósági döntés előtt nyerte el a Doprastav a Zsolna körüli autópályát, a Strabaggal együtt a D3-as szakasát Kiszucánál, vagy az R3-as szakaszt Zólyom mellett.

A kartellgyanú a későbbiekben is felmerült

2012-13 között öt nagy versenypályázatot hirdettek meg, amelyek során az árak hirtelen megugrottak. A Skanskát általában kizárták a versenyből, a többiek Doprastav, Váhostav és a Strabag nagy konzorciumokba álltak össze, és el is nyertek három nagy pályázatot.

A kartellgyanú továbbra is fennáll, hiszen emelkedtek az árak. A Skanska egyetlen tendert nyert, ahol az ár 20 százalékkal volt alacsonyabb a tervezettnél, míg a többieknél egyetlen esetben sem mentek a becsült ár alá.  

Forrás: DenníkN
0 HOZZÁSZÓLÁS