A magyarok előtt álló demográfiai kihívások
A Debrecenben megrendezett 56. Közgazdász-vándorgyűlés egyik legérdekesebb előadását Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyekért felelő államtitkára tartotta. A demográfia és a családpolitika kihívásaira kereste a válaszokat és vázolta fel a perspektívákat.
Össznemzeti összefogás kell a demográfiai folyamatok megfordítására, mert hiába foglalkozunk más területekkel, oktatással, egészségüggyel, ha közben elfogyunk. Az előttünk álló versenyben nem csak a GDP lesz meghatározó, hanem a demográfiai folyamatok.
A gazdaság egyik jövőbeni kérdése, hogy kik azok, akik a gyárainkban dolgozni fognak, mert benne van a veszély, hogy mi magunk leszünk a vendégmunkások a saját hazánkban
A világ demográfiai helyzete nem egyforma, míg fekete Afrikában messze a legnagyobb a demográfiai utánpótlás, sajnos Európa fogyóban van, jelenleg egyetlen olyan európai ország sincs, amely migráció nélkül, a természetes születésekkel meg tudná tartani a népessége számát. Igaz hogy az EU lélekszáma növekszik, de ennek forrása évek óta a ki és bevándorlás egyenlegének pozitív változása.
Európa jelenleg demográfiai értelemben nem képes az önfenntartásra, külső erőforrásokra van szüksége. Sajnos az európai vezetők sem teszik fel a kérdést, hogy mi az oka annak, hogy az európai fiatalok miért nem vállalnak elegendő gyermeket.
Magyarországon a munkaképes népesség számának alakulását a jelenlegi termékenységi mutatók mellett az elkövetkező években különböző módon becslik az egyes intézmények. Ha a végeredményben nem is, a folyamat tendenciáiban megegyeznek. A demográfiai modellezés bonyolult dolog, és a hitelességet megkérdőjelezi, hogy az eredményt minden évben felülírják.
Sajnos Magyarország 1981 óta küzd a fogyással. A másik oldalról nézve, a fogyással szorosan összefügg az idős korosztály arányának növekedése. Európában is várható a népességfogyás mellett a népesség elöregedése. Az alábbi ábra mutatja az egyes európai országokban a 65 év felettiek arányát a társadalomban. A kék szín jelzi a 2015-ös állapotot, és a piros a változást 2060-ra.
Magyarországon is 2060-ra majdnem eléri a 30%-ot a 65 feletti népesség aránya, és Szlovákiában még inkább drámai változásokat jósolnak. Természetesen jó, hogy a várható élettartam kitolódik, hogy minél több idős ember él közöttünk, de ha az arány drámaian elbillen, akkor az rengeteg, és nem csak közgazdasági típusú problémát jelenthet, hiszen az eltartó és az eltartottak aránya nem az ideális irányba változik.
Ezzel összefügg az alábbi korfa, ami két állapotot mutat a 2018-as (vonal) és a 2060-as állapotot (telt).
Egy egészséges közösség korfája, ha nem is karácsonyfa-alakú, de legalább bővülnie kellene a fiatalabb korosztályok felé. Sajnos ez a korfa nem egy előremutató közösséget ábrázol. A szélső korfán még látható a „Ratkó hatás”, ott van két kiugrás, ami a Ratkó gyerekeket és Ratkó unokákat mutatja, de sajnos elmaradt a harmadik kiugrás, a Ratkó unokák már kevesebbet szültek.
Sokan reménykedtek, hogy ez egy halasztás következménye, de sajnos ez a generáció lassan kimegy a szülőképes korból. Ezért a 2060-as korfa sajnos egy elöregedő társadalom képét mutatja.
Az alábbi ábra mutatja még a gyermekvállalás időpontjának kitolódását.
Sokan felróják, hogy miért nem tud ez a kormány eredményeket felmutatni a születések számának növelésében. Figyelembe kell venni, hogy Magyarországon 32 éve csökken a népesség, azaz 32 éve csökken a szülőképes nők száma. Tehát egy kisebb létszámú populációnak kell az elmaradt többletet behoznia, és ez rendkívül nehéz. Kevesebb embernek kell több gyermeket vállalnia, és ezért nem jó mutató az, amikor csak a születésszámot vizsgálják.
- a gyermekvállalás időpontja kitolódott,
- a termékeny korban lévők száma csökkent,
- a 30 év alatti fiatalok 73,6%-a hajadon/nőtlen,
- a 30-34 éves nők 42%-a, a férfiak 64%-a gyermektelen,
- minden hetedik pár meddőségi problémákkal küzd,
- a népesség fogyását egyelőre csak lassítani sikerült,
- a nagycsaládosok aránya alacsony (12,3%),
- rugalmas foglalkoztatás Magyarországon alig ismert,
- és a családközpontúság sokszor csak szavakban létezik.
A gyermekvállalás időpontjának kitolása viszont azzal a veszéllyel jár, hogy a meddőségi problémák növekedhetnek, mert a fiataloknak tudatosítaniuk kellene, hogy a gyermek az nem úgy jön, hogy kinézem magamnak az interneten, és kilenc hónap múlva itt a baba.
A magyar kormány ambiciózus célokat tűzött ki maga elé, és szeretné, ha Magyarország 2030-ra nem csak az egyik legélhetőbb állammá válna, hanem azt is, hogy elérje a 2,1-es termékenységi mutatót.
A nagycsaládosok aránya (12,3%) egy picit nőtt, és ki kell emelni a nagycsalásodok multiplikatív hatását, hiszen az ilyen családból jövők könnyebben vállalnak több gyermeket. De szintén fontos, hogy a munkaerőpiacon hogyan tudunk segíteni, a rugalmas munkavállalás támogatása, és a családközpontú ország megteremtése. Cél, hogy a fiatalok érezzék, hogyha gyermeket vállalnak, akkor számíthatnak minden támogatásra.
Magyarországon úgy tűnik, hogy az a tendencia, hogy kitolódik a gyermekvállalási kor, az mára megállt, ami viszont nem jellemző más országokra. Persze trendekről egyelőre még nagyon óvatosan beszélhetünk.
- a családbarát adórendszerről,
- az otthonteremtési programról,
- a GYED Extráról,
- a bölcsődefejlesztésről, az ingyenes étkezésről, ingyenes tankönyvekről, Erzsébet táborokról,
- munkahely-védelemről,
- a 40 év feletti nőkről,
- a köldökzsinór-programról (ami már túlnyúlik a jelenlegi Magyarország határain),
- a diákhitel csökkentés vagy elengedésről,
- a jelzáloghitel elengedésről
- és a ”Családbarát országról”.
Magyarország jelenleg GDP-arányosan az OECD-átlag közel kétszeresét költi a családokra. Míg 2010-ben ez 960 Mrd Ft volt, 2019-ben már 2004 Mrd Ft-ot terveznek.
Az eredményekről elmondható, hogy bár egyelőre nem érdemes a születésszámot nézni, azért 2010-hez viszonyítva van egy kis pozitív elmozdulás. Viszont bármely mutatót nézzük, akkor látjuk, hogy pozitív volt a változás.
A legfontosabb jelenleg a termékenységi arányszám, amely olyan indikatív mutató, ami egyszerűen fogalmazva azt mutatja, hogy átlagosan hány gyermek születik egy családba. Itt látható egy jelentős húsz százalékos emelkedés. A tervezett 2,1-es mutatóhoz ennek már csak negyven százalékot kellene emelkednie 2030-ig, de ez még egy komoly kihívásnak mutatkozik.
- Foglalkoztatottak (+5,5%)
- Közép- és felsőfokú végzettségűek (+3,6%)
- Magasabb jövedelmű rétegek
- Nagycsaládos életformát választók (+13,9%)
- A 25 év alattiak (+10,1%) és a 35 év felettiek (+40%)
A jövőben a cél érdekében viszont el kell mozdulni a családbarát munkahelyek és a rugalmas foglalkoztatás felé, és ebben a munkaerőhiányos időszakban talán könnyebb átültetni ezeket a javaslatokat.
Fontos kezdeményezésnek tekinthető, hogy majdnem 80 Család és Karrier Pont nyílt az országban. Ez nem baba-mama klub, hanem a nők helyben való rugalmas foglalkoztatását kell segíteniük, összehozni a munkaadó és a munkavállalói oldalt. A Kismama szövetkezetek a jövő egyik terve, hogy ezt a foglalkoztatási formát is felkínálják az anyáknak. A munkahelyi bölcsődék esetében pedig átalakul a szabályozást, javult a finanszírozás, sajnos jelenleg – talán információhiányból – kevés rá a pályázó.
Mit lehet ehhez hozzátenni, esetleg nekünk is el kellene a Felvidéken mozdulnunk hasonló irányba, és talán indítsuk azzal, hogy egy kisgyermek láttán elkezdünk mosolyogni.
